Mi történt tavaly a gyógyszerellátásban?

Minden év elején van egy csendesebb időszak az ünnepek után, amikor kényelmesen hátra dőlhetünk, és felmérhetjük, hogy mi történt velünk az előző évben, és hogy milyen kihívások várnak ránk az előttünk álló esztendőben. Ebben a bejegyzésben megpróbáljuk számba venni azokat a jelentősebb ügyeket, eseményeket, amelyek befolyásolták az egészségügy, és azon belül is a gyógyszerellátás rendszerét a tavalyi évben. Emellett egy kicsit előre is tekintünk, hogy mire érdemes már most felkészülni.

2018 első felében új kormány alakult, melynek következtében az egészségügyi kormányzatban és a háttérintézményeknél is sűrű személycserék voltak. Dr. Kásler Miklós professzor úr május óta tölti be az emberi erőforrásokért felelős miniszteri posztot, míg az államtitkári és helyettes államtitkári székben három változás is történt tavaly. Emellett újonnan kinevezett vezetője van az OGYÉI-nek dr. Szentiványi Mátyás személyében, valamint dr. El Koulali Zakariás látja el megbízottként az országos tisztifőgyógyszerész feladatait. A személyi mellett intézményi változások is lezajlottak: ősszel jött létre a Nemzeti Népegészségügyi Központ, mely a korábbi ÁNTSZ feladatait végzi.

Az új kormány és az új országgyűlés felállása miatt a tavalyi évben a szokásosnál kevesebb jogszabály-módosítás történt a gyógyszerellátással kapcsolatban. A legnagyobb hatása az év végén elfogadott egészségügyi salátatörvénynek lesz, melynek rendelkezései közül leginkább a homeopátiás készítmények forgalmazására vonatkozókat emelnénk ki. Annak ellenére, hogy az új szabályozási elemek január elsejével már hatályba is léptek, még mindig nem látható, hogy milyen hatással lesznek a gyógyszertárak működésére. A salátatörvény mellett több rendelet is módosult, melyek közül a legfontosabb talán az elektronikus receptek bevezetéséhez szükséges átmeneti időszakot hosszabbították meg.

Nyáron nagy vihart kavart a valsartan hatóanyag tartalmú készítmények forgalomból történő kivonása, és nagy feladatot rótt a gyógyszerellátásra a kivont készítmények visszagyűjtése a betegektől. A váratlan esemény nagyon jól rámutatott arra, hogy nem teljesen tisztázott az egyes szereplők feladata és felelőssége a gyógyszerekkel kapcsolatos szavatossági jogok érvényesítésében. A hasonló esetek elkerülése érdekében ezen mindenképpen dolgozni kell majd.

A tavalyi év végén mutattuk be a Szinapszissal közösen végzett kutatás az eredményeit, melyben a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek véleményét kérdeztük a gyógyszerellátással és a saját helyzetükkel kapcsolatban. A saját tapasztalatuk alapján a legnagyobb kihívást a mindennapi gyakorlatban a gyógyszertárakban is egyre jobban érezhető munkaerőhiány jelenti a szakemberek számára. A helyettesítő gyógyszerészek alkalmazása megoldást lehet egy rövid ideig, de hosszú távon mindenképpen szükségesek a megfelelő kormányzati lépések.

Két évvel ezelőtt készítettük el az elemzésünket a gyógyszerészek számáról a humánerőforrás-monitoring rendszer adatai alapján. Az akkori elemzésünkben csak a gyógyszerészekre tértünk ki, de azóta már tudjuk, hogy az asszisztensek és a szakasszisztensek létszámára is oda kell figyelnünk, mert a tapasztalatok szerint a számuk jelentősen csökken. Szívesen elvégeznénk egy újabb vizsgálatot, azonban az azóta eltelt időszakban egyetlen újabb beszámolót sem tett közzé az illetékes állami szerv, így a legfrissebb adatok egyelőre nem nyilvánosak.

A gyógyszerészek szerint a munkaerőhiány mellett a másik nagy nehézséget az e-recept és az EESZT működése jelentette. Annak ellenére, hogy a rendszer már 2017 november eleje óta működik, a mai napig sok nehézséget okoz a gyógyszertári dolgozóknak. Az elektronikus vények kiváltása az esetek túlnyomó többségében rendben lezajlik, azonban még mindig előfordul, hogy valamilyen informatikai hiba miatt nem tudja a gyógyszertár a betegeket ellátni. Ez természetesen nem csak a betegeknek, hanem a gyógyszerészeknek is roppant kellemetlen.

Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a rendszer bevezetéséhez szükséges átmeneti időszakot a jogalkotó az év végén megjelent rendeletmódosítással egy évvel meghosszabbította. A jelenlegi állás szerint a vényre nyomtatott felírási igazolásokat 2019 végéig kötelező minden esetben kiállítani. Ez azért fontos, mert az orvosok egy része most csatlakozik a rendszerhez, ezért sok esetben a beteg csak most találkozik először az elektronikus vényekkel. Nekik pedig most vált fontossá, hogy tisztában legyenek az e-receptre vonatkozó szabályozással. Ahhoz, hogy a rendszer bevezetése zökkenőmentes legyen, nagyon nagy szükség lenne egy átfogó lakossági tájékoztatási kampányra.

Az elmúlt esztendőben nem csak az EESZT volt az egyetlen digitális rendszer, amivel sokat kellett foglalkozni a gyógyszertárban. Az egyedi dobozazonosító rendszer ugyan csak 2019 februárjának elején elindul majd el, de a felkészülést már mindenképpen el kellett kezdeni az előző év második félévében. Az újabb gyógyszertári rendszer indulása előtt még sok a bizonytalanság, de reméljük, hogy ezek nagy része megoldódik a hátralévő időben.

Részben kötődik az informatikához is, de annál sokkal nagyobb területet ölelnek át a GDPR által meghatározott adatvédelmi és adatkezelési rendelkezések. A GDPR 2018 májusában indult, mellyel ráirányította a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a betegek személyes adatainak a védelme.

Annak ellenére, hogy számos meghatározó változás zajlott le az elmúlt évben a gyógyszerellátás területén, több olyan területen nem történt előrelépés, ahol már régóta szükség lenne rá. Csak néhány ezek közül:

  • a gyógyszertári ügyeleti rendszer,
  • a magisztrális gyógyszerkészítés feltételrendszere és finanszírozása,
  • a gyógyszertári árrés rendezése,
  • a gyógyszertári profilrendelet módosítása.

Nagyon reméljük, hogy az idei évben előttünk álló kihívásokat sikerrel veszik a gyógyszertárak, és zökkenőmentes lesz a működésük. Emellett nagyon várjuk, hogy a nagy nehézségeket okozó területeken is legyenek előre lépések. Ezzel együtt minden gyógyszerellátásban dolgozó kollégának sikeres évet kívánunk!