Mire figyeljünk helyettes gyógyszerész alkalmazásakor?

Bármely gyógyszertárban előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva helyettes gyógyszerészt kell alkalmazni. Ilyen esetekben nem árt észben tartani, hogy a helyettes gyógyszerésszel kapcsolatban milyen dokumentumokat kell ellenőrizni ahhoz, hogy nyugodt szívvel rá tudjuk bízni a gyógyszertár működtetését.

Az első és legfontosabb dolog, amit ellenőriznünk kell, az természetesen a gyógyszerészi diploma. Bár alapvető dolognak tűnik, időről-időre jelennek meg híradások arról, hogy megfelelő végzettség nélkül végeztek egészségügyi tevékenységet arra illetéktelenek, és ez alól a gyógyszertár sem kivétel sajnos. Érdemes tudni, hogy azokról, akik Magyarországon szerezték a gyógyszerészi diplomájukat, a képesítés megszerzését követően az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) az oktatási intézmények segítségével alapnyilvántartást vezet.

Az alapnyilvántartásba vétel azonban még nem elegendő ahhoz, hogy önállóan egészségügyi tevékenységet végezzünk. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (2) bekezdése szerint:

„Egészségügyi tevékenységet önállóan – külön törvényben foglaltakra is figyelemmel – az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet.”

Mint az a fenti rendelkezésekből is kitűnik, ahhoz, hogy gyógyszertárban gyógyszerészként önálló munkát végezzünk, nem elegendő önmagában az, hogy szerepelünk a működési nyilvántartásban. A továbbképzési kötelezettség teljesítését követően mindenkinek gondoskodnia kell arról, hogy a működési nyilvántartási kártyáját megújítsa. Ennek hiányában kizárólag felügyelet mellett végezhető egészségügyi tevékenység. Az aktuális működési nyilvántartási adatok bárki számára nyilvánosan elérhetőek az EEKH által működtetett működési nyilvántartási keresőben.

A felügyelet melletti munkavégzés

Mindazok, akik nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel, nem szerepelnek a működési nyilvántartásban, vagy nem teljesítették a kötelező továbbképzési kötelezettséget, kizárólag felügyelet mellett dolgozhatnak. A felügyelet melletti munkavégzés tényét a felügyelt személynek legkésőbb a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az EEKH részére be kell jelenteni. Az egészségügyről szóló törvény szerint felügyelő személy az lehet, aki ugyanazon a szakterületen ugyanolyan, vagy magasabb szakképesítéssel rendelkezik, mint a felügyelt személy, és a működési nyilvántartásban érvényes működési ciklussal szerepel. A felügyelet során a felügyelt szakmai tevékenységéért a felügyeletet ellátó gyógyszerész vállalja a felelősséget. A felügyeletért havonta 10 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosultak.

Az érvényes működési nyilvántartás után a munkavégzés következő feltétele a kötelező kamarai tagság. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 14/A. § (1) bekezdése szerint

„Egészségügyi tevékenységet – jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett – a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.”

A tagfelvételi kérelmet minden gyógyszerésznek annál a területi szervezetnél kell kérelmezni, amelyiknek az illetékességi területén ténylegesen dolgozni szeretne. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi tevékenység folytatásának a kamarai tagság a feltétele, nem pedig a kamarai tagdíj megfizetése, ennek megfelelően nem szükséges ellenőriznünk azt, hogy a helyettesítő gyógyszerész elmaradásban van-e a tagdíjjal.

A megfelelő szakmai tudás és a kötelező kamarai tagság után már csak azt kell leellenőrizni, hogy a helyettesítő gyógyszerész megfelelő egészségi, mentális és fizikai állapotban van-e ahhoz, hogy dolgozni tudjon. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 20. § (2) bekezdése szerint

„Az egészségügyi tevékenység megkezdése előtt az egészségügyi dolgozó előzetes alkalmassági vizsgálaton, az egészségügyi szolgáltató rendelkezése szerinti gyakorisággal pedig időszakos alkalmassági vizsgálaton vesz részt.”

Az orvosi alkalmassági vizsgálat fontosságát senkinek sem kell elmagyarázni, ennek ellenére gyakran előfordul, hogy figyelmetlenségből nem végzik el időben az ismételt vizsgálatot, és a hatósági ellenőrzés során derül ki, hogy az illető nem dolgozhat. Ebben az esetben a munkavégzést azonnal be kell szüntetni, és az alkalmassági vizsgálatot haladéktalanul el kell végeztetni.

A fenti dokumentumok meglétének ellenőrzését ugyan nem kell minden egyes alkalommal teljes körűen végrehajtani, azonban nem árt időről-időre figyelmet fordítani rá annak érdekében, hogy még véletlenül se egy hatósági ellenőrzésen derüljön ki, hogy valamelyik feltételnek nem felel meg a dolgozó.