Összefoglaló az elektronikus vényekkel kapcsolatos változásokról

Múlt hét pénteken jelent meg a Magyar Közlöny 234. számában az a salátarendelet, mely számos ponton módosított az elektronikus vények felírásával és kiadásával kapcsolatos szabályokon. Annak ellenére, hogy a rendelkezések váratlanul jelentek meg a közlönyben, nem sok idő volt a felkészülésre, mert a módosítások a következő napon, azaz október 31-én már hatályba is léptek. Az alábbiakban a salátarendelet legfontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze.

A felírási igazolással kapcsolatos változások

A most megjelent salátarendelet leginkább a felírási igazolással kapcsolatos előírásokat módosítja. Ahhoz, hogy jobban érthetővé váljon a változások iránya, érdemes röviden áttekinteni, hogy hogyan változtak a felírási igazolás követelményei a bevezetés óta.

Az e-recept bevezetésekor a felírási igazolást

  • minden esetben kötelező volt kiállítani,
  • egy felírási igazolásra egy gyógyszert lehetett felírni,
  • mindig papír alapon kellett elkészíteni, NEAK vényre kinyomtatva,
  • az orvosnak mindig le kellett pecsételnie és alá kellett írnia,
  • a vény kiváltásakor a gyógyszertárnak minden esetben meg kellett őriznie azt.

A kezdeti előírásokhoz képest az elmúlt egy év során nagyon sok változás következett be. 2020. január 1-től csak a 14 éven aluli betegek esetében kötelező a felírási igazolás kiállítása, minden más esetben csak a beteg kérésére kell azt kiállítani.

2020. július 1-től nem kötelező a felírási igazolást NEAK vényre nyomtatni, és nem kötelező az orvosnak azt lepecsételnie és aláírnia. Annak ellenére, hogy ez már nem kötelező, az orvosok nagy része továbbra is így állítja ki a felírási igazolásokat. Emellett szintén július 1-től a gyógyszertáraknak nem kell megőriznie a kiadott gyógyszerek felírási igazolásait.

Ahogy az a fentiekből is látszik, a felírási igazolás esetében az a cél, hogy funkcióban és külalakban is egyre kevésbé hasonlítson a papír alapú receptekhez. A most bevezetett változások is ezt a trendet erősítik.

A 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 8. mellékletének módosítása alapján egy felírási igazolás ezen túl nem csak egy, hanem több vény adatait és EESZT azonosítóját is tartalmazhatja majd. Így lehetővé vált, hogy a beteg összes gyógyszerét akár egyetlen papírra nyomtassák.

A másik nagyon fontos változás, hogy a rendelet alapján lehetővé válik az elektronikus felírási igazolások kiállítása és alkalmazása. Elméletileg a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet eddig is lehetőséget adott az elektronikus felírási igazolások kiállítására, azonban ezt az EESZT-n keresztül kellett volna megvalósítani. Korábban több hír is megjelent azzal kapcsolatban, hogy az EESZT fejlesztői dolgoznak az elektronikus felírási igazolás rendszerén (eFIG), ez azonban nem került bevezetésre.

A most megjelent salátarendelet azonban elhárította ezt az akadályt az elektronikus felírási igazolások alkalmazása elől, mert megszüntette azt a kötelezettséget, hogy azokat az EESZT-n keresztül kell kiállítani.

Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a gyakorlatban végül hogyan fog működni az elektronikus felírási igazolás, de az biztos, hogy az orvosok 2021. január 31-ig kaptak haladékot, hogy alkalmassá tegyék erre a vényíró szoftvereiket. Jövő év februárjától kezdődően már minden beteg szabadon eldöntheti majd, hogy papír alapon vagy pedig elektronikusan kéri a felírási igazolását.

Ehhez kapcsolódóan a gyógyszerek kiadására vonatkozó szabályokon is módosítottak, melynek értelmében már nem a felírási igazolást kell bemutatni, hanem csak az elektronikus vény egyedi azonosítóját tartalmazó vonalkódot. Könnyen előfordulhat, hogy pár hónapon belül úgy expediáljuk majd a gyógyszereket, hogy a beteg okostelefonjáról olvassuk le az elektronikus vények vonalkódját.

Az elektronikus forma megjelenése mellett a felírási igazolásokkal kapcsolatban néhány speciális szabály is megváltozott.

Az elmúlt hónapokban több olyan fejlesztést is végeztek az EESZT üzemeltetői, ami az egészségügyi tér megbízható működését szolgálta. Az EESZT a Kormányzati Adatközpontba költözött, valamint elindult a fő rendszert hiba esetén kiegészítő tartalék rendszer is.

Mindezek ellenére mégis előfordulhat olyan helyzet, hogy a Tér elérhetetlenné válik, és nem lehet lekérdezni az e-recepteket. Ilyen esetekben eddig az orvos által aláírt és lepecsételt felírási igazolásokra is ki lehetett adni a gyógyszereket. Mostantól kezdve az orvos aláírása és pecsétje nem kötelező, azonban ilyen gyógyszerkiadásnál el kell kérni a gyógyszert kiváltó személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát is, és annak számát fel kell tüntetni a kiadási igazoláson.

Érdekesség, hogy “normál” kiadásnál a gyógyszerek átvételét elektronikus aláírással is lehet igazolni, de ha elérhetetlen az EESZT, akkor csak a kézzel írt aláírás az elfogadható.

Emellett visszahozták azt a szabályt is, hogy a NEAK vényre nyomtatott, orvosi aláírással és pecséttel rendelkező vényeket a gyógyszertárnak meg kell őriznie. Minden más felírási igazolást továbbra is vissza lehet adni a gyógyszert kiváltónak, miután a gyógyszerkiadás tényét az expediáló jelezte az igazoláson.

További módosítások a salátarendeletben

A felírási igazolással kapcsolatos szabályok mellett több más rendelkezést is módosítottak a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendeletben. A rendelet most már tételesen sorolja fel, hogy kinek és mi alapján lehet elektronikus vényre lehet gyógyszert kiadni:

  • az e-recept vonalkódját bemutató személy számára (felírási igazolás),
  • a személyazonosság és a TAJ szám igazolását követően a beteg részére,
  • a személyazonosság igazolását követően a DÖR-ben (Digitális Önrendelkezés rendszer) rögzített törvényes képviselőnek,
  • a személyazonosság igazolását követően a DÖR-ben rögzített meghatalmazottnak,
  • az EESZT által generált egyedi azonosítót bemutató személynek,
  • bárkinek, aki a személyazonosságát igazolja és közli a beteg TAJ számát.

A fentiek közül az utolsó előtti lehetőség számít újdonságnak. A rendelet szerint a beteg kérésére az EESZT működtetője egy biztonsági elemeket tartalmazó egyedi azonosítót generál, mellyel ki lehet váltani az elektronikus vényeket. Ennek technikai feltételeit az EESZT-ben biztosítani kell. Erről az azonosítóról jelenleg nem rendelkezünk információval, de biztosak vagyunk benne, hogy hamarosan többet is hallunk majd róla az ÁEEK-tól.

Az EESZT-vel és az elektronikus vényekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések módosítása mellett még egy fontos módosítás történt a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendeletben. A veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezéseket teljes egészében törölték a rendeletből. Ez várható volt azok után, hogy júniusban megszűnt a veszélyhelyzet, és helyébe lépett a járványügyi készültség.

Ebben a bejegyzésben a gyógyszerkiadással kapcsolatos rendelkezések változásait foglaltuk össze, azonban a salátarendelet több más jogszabályt is módosított. Mint mindig ilyen esetekben, most is azt javasoljuk, hogy mindenki alaposan tanulmányozza át a teljes rendeletet, melynek szövege itt elérhető.