Salátatörvények a gyógyszerellátásról

Az Országgyűlés a héten számos törvény végszavazásával befejezte az őszi ülésszakot. Az elfogadott rendelkezések között több olyan is volt, mely az egészségüggyel, azon belül is a gyógyszerellátással kapcsolatos. A gyógyszertárak szempontjából a T/7847. és a T/8018. számú törvényjavaslatok az érdekesek. Ennek a két salátatörvénynek a legfontosabb rendelkezéseit szedtük össze az alábbi blogbejegyzésben.

Salátatörvények a gyógyszerellátásról

A Gyógyszergazdaságossági törvény módosításai

A legnagyobb hatással a gyógyszertárak működésére talán a Gyógyszergazdaságossági törvény rendelkezései vannak, így ezek módosításával kezdjük a felsorolásunkat.

A többletszolgáltatás teljesítése

Az országos pályázat alapján létesülő gyógyszertáraknál gyakori, hogy úgy nyerik el a működtetés jogát, hogy jelentős mértékű többletszolgáltatást vállalnak. Ezeket a vállalásokat azonban nem mindig sikerül teljesíteni, ezért ehhez kapcsolódóan dolgoztak ki  részletszabályokat.

A vállalt többletszolgáltatásokat a működtetőnek legalább öt évig biztosítania kell, ez alól csak a vis maior helyzetek jelentenek kivételt. Az elháríthatatlan külső tényező miatt a vállalásokat lehet csökkenteni (például a nyitvatartási időt), de az akadály elhárulása után vissza kell térni az eredeti vállaláshoz.

A vis maior helyzetet haladéktalan, de legfeljebb 12 órán belül be kell jelenteni a hatóságnak. Ha valaki visszaél a szabályozással, és úgy csökkenti a szolgáltatást, hogy nem is volt erre okot adó külső tényező, akkor a gyógyszertár létesítési és működési engedélyét a hatóságnak vissza kell vonnia.

Expediálás nyitvatartási időben

Szintén az újonnan nyílt gyógyszertárak gyakorlata miatt vált fontossá tisztázni azt, hogy a nyitvatartási idő alatt hogyan lehet kiszolgálni a betegeket. A törvény módosítása szerint a gyógyszertárak a nyitvatartási idejük alatt az officinában kötelesek kiszolgálni a betegeket. Ezt nem lehet megkerülni a kiadóablakon keresztüli expediálással sem.

Virtuális működési körzetek és távolságmérés

Ismét szigorítanak a gyógyszertárak áthelyezését szabályozó rendelkezéseken és bevezetik a virtuális működési körzeteket. A működési körzeteket eredetileg a rendszerváltást követően hozták létre. Egy működési körzetben egy közforgalmú gyógyszertár működött, és a gyógyszertárakat alapvetően csak a körzeten belül lehetett áthelyezni.

A gyógyszertárak áthelyezésére vonatkozó rendelkezéseket a Gyógyszergazdaságossági törvényben 2013-ban szigorították meg úgy, hogy az eredeti helytől csak 1000 méteren belül lehetett áthelyezni a gyógyszertárakat. Ez vezetett az ún. „lóugrásos” áthelyezésekhez, amikor több, egymást követő áthelyezéssel jutott el a gyógyszertár a kiszemelt működési helyére. A mostani szigorítással ezt a gyakorlatot szeretnék megszüntetni.

Az áthelyezést követően a gyógyszertár eredeti helye körül húznak egy 1000 méteres virtuális határt, mely öt évig létezik. Ez alatt az idő alatt a gyógyszertárat bármennyi alkalommal át lehet helyezni, azonban csak a virtuális körzethatáron belül. Az öt év leteltével a virtuális működési körzet megszűnik, és egy esetleges újabb áthelyezésnél a gyógyszertár éppen aktuális működési helye lesz az aktuális kiindulópont az 1000 méteres határ meghúzásánál.

Ehhez kapcsolódik, hogy pontosították a törvény szövegében a távolságmérést is, és egyértelműsítették, hogy azt a két gyógyszertár betegforgalmi bejárata között kell mérni.

Továbbműködtetési kötelezettség és működési célú támogatás

Az egy települést ellátó gyógyszertárakat nem lehet azonnal bezárni, hanem még hat hónapig kötelező őket tovább működtetni. Problémát jelentett, hogy erre a hat hónapra viszont már nem kaptak működési célú támogatást ezek a gyógyszertárak, holott megillette volna őket. A módosítással ezt a hiányosságot most orvosolták.

Személyi jogos gyógyszerészek munkavégzése

A heti 48 órát meghaladó nyitvatartási idejű gyógyszertárak személyi jogos gyógyszerészeinek problémát okozott, hogy nem dolgozhattak másik olyan gyógyszertárban, amiben egyébként tulajdonrésszel rendelkeztek. A mostani módosítás lehetővé teszi, hogy azokban a gyógyszertárakban is munkát végezhessenek, amelyekben figyelembe veszik a gyógyszerészi tulajdonukat. Nagyon fontos, hogy nem haladhatja meg a heti 60 órát a munkaidejük, és továbbra sem dolgozhatnak azokban a gyógyszertárakban, melyekben tulajdonosok ugyan, de nem veszik figyelembe a gyógyszerészi tulajdonrészüket.

Gazdasági társaságok megszűnése

Előfordulhat olyan eset, hogy egy gazdasági társaságot azért szűnik meg jogutód nélkül, mert a tagjainak száma egyre csökkent, és a megadott határidőn belül nem lépett be senki más a társaságba. Ha ez megtörténik, akkor a jelenlegi szabályozási keret alapján a gyógyszertár működési engedélyét is automatikusan vissza kell vonni. A módosítást követően azonban az egyedül maradt személyi jogos gyógyszerész egyéni vállalkozást alapítva megmentheti a gyógyszertárát.

OGYÉI vizsgálati hatáskörének bővítése

A jogalkotó kiterjeszti a gyógyszerészeti hatóság ellenőrzési jogkörét is. Eddig csak a gazdasági társaságok alapító okiratát vizsgálhatta, mostantól azonban a gyógyszertár működését szabályzó további megállapodások és jognyilatkozatokat is ellenőrzésbe vonhat. Emellett pontosították a Gyógyszergazdaságossági törvény 73. § (1) bekezdésében a megállapodások semmisségére vonatkozó előírást. A Polgári törvénykönyv rendelkezéseihez igazítva nemcsak a jogsértő megállapodás, hanem az annak „megkerülésével megtett intézkedés, nyilatkozat, megkötött szerződés, megállapodás” is semmis. 

Az egészségügyi és személyes adatok kezelése

Az EESZT működésével kapcsolatban több változás is várható a jövő év elejétől, és ehhez több ponton módosítani kellett az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényt.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a gyógyszerészeknek végre lehetőségük lesz az EESZT-ből megismerni a betegek gyógyszerelési előzményeit. Ezzel jelentősen nőhet a betegek gyógyszerellátásának biztonsága. Természetesen az adatok megismerhetőségéről a betegek is rendelkezhetnek majd, valamint a nemi úton terjedő betegségek és a pszichiátriai kórképek kezelésére szolgáló készítmények adatai továbbra sem lesznek megismerhetők.

Emellett megteremtették az elektronikus vények meghatalmazással történő kiváltásának alapjait is.

A Gyógyszertörvény módosítása

A Gyógyszertörvény jelenlegi rendelkezései azt írják elő, hogy a 2004. május 1. előtt engedélyezett, terápiás javallattal rendelkező homeopátiás gyógyszereket jövő év elejétől csak akkor lehet forgalomba hozni, ha azok megfelelnek a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. A mostani módosítással ezek a készítmények fél év haladékot kapnak, és csak 2020. július 1-től kell megfelelniük.

Aposztróf doktorok büntetése

Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlattá vált, hogy a doktori címmel könnyen összetéveszthető címeket kezdtek el adományozni és használni, feltehetően a lakosság megtévesztése érdekében („aposztróf doktorok”). Több törvény egyidejű módosításával ezt a gyakorlatot szeretnének véget vetni, ezért ezeknek a kétes címeknek az adományozása és használata is tiltottá és büntethetővé válik.

Ahogy azt már korábban is említettük a két salátatörvényt az Országgyűlés már elfogadta, azonban a kihirdetésük a Magyar Közlönyben még nem jelent meg. Erre várhatóan még karácsony előtt sor kerül, ezért mindenkinek javasoljuk, hogy a megjelenés után is tanulmányozza át a jogszabályok szövegét.

A most említett módosítások a jövő év elejétől hatályossá válnak, azonban fel kell hívjuk a figyelmet arra is, hogy az alkalmazásukhoz még számos további rendelkezésre van szükség. Ennek következtében várható, hogy az év végéig még több rendeletmódosítás is megjelenik majd a hivatalos jogi értesítőben.