Az elmúlt napokban az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adózási szabályokat módosító salátatörvényt, így hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenik majd. A jogszabály egyik legjelentősebb rendelkezése, hogy 2017. január elejétől drasztikusan átalakul a hazai cafeteria-rendszer, aminek közvetetten a gyógyszerellátásra is lesz hatása.
A hazai cafeteria-rendszer eddig három részből állt:
- adómentes juttatások köre (pl. a sportrendezvényre szóló belépők),
- kedvezményes adózású juttatások (pl. az Erzsébet utalvány vagy a helyi bérlet),
- normál adózású juttatások (pl. az ajándékutalvány).
A munkáltató által eddig fizetett egészségpénztári támogatás a kedvezményes körből kiesik, és már csak normál adózású juttatásként lesz adható. Helyette a munkavállalók 100 000 forintnyi készpénzt kaphatnak csökkentett adóteher mellett. A változás hatásait nehéz előre megbecsülni, de röviden áttekinthetjük, hogy mire számíthatunk.
Eddig a munkáltatók és a munkavállalók is úgy fizettek be pénzt az egészségpénztári számlákra, hogy a befizetés után adókedvezmény járt. Az adózási szabályok változása miatt azonban jövőre a munkáltatói befizetések várhatóan teljesen egészében megszűnnek, vagy minimális szintre csökkennek majd. De mennyire érinti ez az egészségpénztárakat?
A Magyar Nemzeti Bank statisztikai adatai szerint 2015-ben kb. 49,6 milliárd forintnyi befizetés érkezett az egészségpénztárakba, melynek döntő része a munkáltatóktól jött.
Elméletileg a tagok, mint magánszemélyek továbbra is befizethetik a készpénzben kapott cafetériát az egészségpénztárakba, de ennek kicsi a valószínűsége. Egyrészt a készpénz sokkal szabadabban elkölthető, másrészt az egyéni befizetésnek vannak költségei, harmadrészt pedig az szja kedvezménynek is van határa, amit össze kell egyeztetni máshonnan kapott kedvezményekkel is. Emellett vannak olyan tagok is, akik csak időnként egészítették ki a munkáltató által befizetett összegeket. Nagy a valószínűsége, hogy a munkáltatói befizetések megszűnésével ők a tagságukat is megszűntetik, így a pénztárak az ő magánbefizetéseiket is elveszítik.
Hogy ez a veszély mennyire valóságos, azt a Honvéd Egészségpénztár esete mutatja meg a legjobban.
A Honvéd Egészségpénztár tagjainak túlnyomó többségét a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó munkavállalók adták. A Minisztérium és az érdekvédelmi szakszervezetek 2015 decemberében aláírtak egy új megállapodást arról, hogy a hozzájuk tartozó dolgozók milyen béren kívüli juttatásokat kapnak 2016 elejétől. A korábbi évektől eltérően ez a megállapodás már nem tartalmazta az egészségpénztári befizetéseket, ami érthető módon nagyon rosszul érintette a Honvéd Egészségpénztárat. Az egyéni befizetések annyira nem tudták ellensúlyozni a kiesett bevételeket, hogy végül idén márciusban a pénztár rendkívüli küldöttközgyűlése a Prémium Egészségpénztárba történő beolvadás mellett döntött.
Számíthatunk-e arra, hogy az összes egészségpénztár megszűnik majd? Biztosat nem lehet tudni, de nagy valószínűséggel nem. Ennek oka, hogy az egyéni befizetések a jelentős adókedvezmény miatt továbbra is megmaradnak. Az viszont könnyen elképzelhető, hogy a piacon koncentráció következik be, és a kisebb tagsággal rendelkező pénztárak vagy megszűnnek, vagy összeolvadnak más, nagyobb pénztárakkal. Emellett az idei évtől az egészségpénztárak már önsegélyező feladatokat is el tudnak látni, így az új szolgáltatások bevezetésével is biztosíthatják a működésüket. Emellett a Magyar Pénztárszövetség azt javasolja a kormánynak, hogy az egészségpénztári befizetéseket az adótörvény módosításával tegyék külön adómentessé.
És hogyan hatnak ezek a változások a gyógyszertárakra?
A Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból az is kiderül, hogy a pénztártagok mire költötték el a befizetett összegeket. A kifizetések nagy nyertesei a gyógyszertárak voltak, hiszen 2015-ben elköltött majdnem 53 milliárd forintból a tagok nagyrészt gyógyszereket (29,85 milliárd Ft) és gyógyászati segédeszközöket (10,69 milliárd Ft) vásároltak.
Természetesen nem minden gyógyászati segédeszközt vásároltak gyógyszertárban, de az biztos, hogy az egyéb termékek finanszírozásának egy része is nálunk kötött ki. Annak ellenére, hogy a pontos összegeket nem ismerjük, az kijelenthető, hogy az egészségpénztári forgalom jelentős tétel a gyógyszertárak számára.
A cafetériában bekövetkező változások miatt az egészségpénztárakon keresztül fizetett forgalom minden bizonnyal csökkenni fog. Kevesebb pénztár felé kell majd elszámolni, és az elszámolt összegek is jóval kisebbek lesznek. Azt is biztosra vehetjük, hogy a betegek a szükséges gyógyszereiket mindenképpen megveszik majd, csak egészségpénztári kártya helyett majd bankkártyával vagy készpénzzel fognak fizetni. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy vajon a betegségek megelőzésére is ugyanannyit fognak-e költeni, mint a rendszer változása előtt.
