2016. december 14-én jelent meg a Magyar Közlöny 201. számában a gyógyszertárak létesítésének és működtetésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet. Az új jogszabályra azért volt szükség, mert 2017. január első napjától a gyógyszergazdaságossági törvény néhány rendelkezését törlik, és ezeket az elemeket ebbe a rendeletbe emelték át.
A kormányrendelet a gyógyszertárak létesítésére irányuló kérelmekre, a pályázatok kiírására és elbírálására, valamint a gyógyszertárak működési engedélyezési eljárásaira vonatkozó szabályokat tartalmazza. A január elejétől érvényes rendeletet összehasonlítva a jelenleg érvényes előírásokkal látható, hogy van eltérés a kettő között. Bejegyzésünkben részletesen körbejárjuk ezeket a változásokat.
A Jó: nem lesz többé megnyitás tervezett időpontja.
A létesítési engedély iránti kérelemben eddig a gyógyszerészeknek mindig meg kellett jelölniük az új gyógyszertár tervezett megnyitásának időpontját. Ezt jobb esetben is csak becsülni lehet, mert a gyógyszertár tényleges megnyitásának időpontját több, a pályázótól független tényező is befolyásolhatja. Például elhúzódhat az OGYÉI, vagy egy másik hatóság eljárása, vagy hamarabb sikerül befejezni a gyógyszertár kialakítását.
A tervezett megnyitás időpontjával a hatóság egyáltalán nem kezdett semmit. Nem jelentett előnyt a pályázatnál, nem számított, ha a gyógyszertár hamarabb, vagy később nyitott ki. Emellett a pályázatban az OGYÉI meg is határozza a megnyitás legkésőbbi időpontját, ezért teljesen felesleges volt beírni a pályázatba egy ettől eltérő, de semmire nem használható időpontot.
Mindezek alapján jó hír, hogy a kormányrendelet szövegéből eltűnik ez a kötelezettség, így eggyel kevesebb felesleges előírást kell betartanunk.
A Rossz: új működési engedély mindenkinek!
A gyógyszergazdaságossági törvényhez hasonlóan az új kormányrendelet is tételesen felsorolja, hogy mit kell feltüntetni a gyógyszertárak működési engedélyében. Január elsejétől minden működési engedélynek tartalmaznia kell majd a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tagjainak vagy tulajdonosainak megnevezését és a tulajdoni hányaduk mértékét. Ezt az információt egyetlen működési engedély sem tartalmazza, mivel eddig nem volt kötelező feltüntetni. Ennek következtében az OGYÉI hivatalból módosítja majd az összes működési engedélyt legkésőbb 2017. június 30-ig.
Ez a módosítás szakmailag teljesen indokolatlan. A működési engedély célja az, hogy abban a hatóság meghatározza, hogy ki, hol és milyen feltételekkel működtethet gyógyszertárat. Rögzíteni kell benne a működtető gazdasági társaságot, a vezetésért felelős gyógyszertárvezetőt, a nyitvatartási és ügyeleti időket, valamint a forgalmazási kört. Viszont nem célja a működési engedélynek, hogy rögzítésre kerüljön benne a működéshez szükséges feltételek rögzítése. Így nem kell belefoglalni a gyógyszertár alapterületét, a szakdolgozói létszámot, vagy hogy a gyógyszertár rendelkezik adszorbeált tetanusz toxoiddal.
Nem látszik, hogy ennek a módosításnak bármilyen előnye lenne. A hatóság eddig is tudott a társasági szerződés változásairól, hiszen kötelező volt megküldeni nekik minden egyes módosítás alkalmával. A szükséges ellenőrzéseket úgy is el tudják végezni, hogy ezt nem írják bele a működési engedélybe. A gyógyszerészeknek nem jelent semmi előnyt, mert a működési engedély többi előírása számukra az igazán mérvadó. A gyógyszerellátás minősége ettől szintén nem fog javulni, és a betegek számára sem nyújt érdemi változást. A gyógyszertárba betérőknek ugyanis nem az a fontos, hogy az officinában elolvashatják a gyógyszertár tulajdonosainak a nevét, hanem hogy kedves és szakszerű kiszolgálásban részesüljenek.
Ha előnye nincs is, hátránya viszont több is van az új előírásnak. Mivel egy új kötelező tartalmi elem bevezetéséről van szó, a jogalkotó úgy döntött, hogy az OGYÉI-nek a következő fél évben az összes gyógyszertár működési engedélyét hivatalból le kell cserélnie. Így legalább a gyógyszerészeknek nem kell fizetniük érte. Ezzel a lépéssel azonban jelentős terhet raktak a tisztifőgyógyszerészi kar vállára, akik így kénytelenek lesznek az amúgy is szűkös erőforrásaikat erre a feladatra átcsoportosítani. Ez minden bizonnyal érinteni fogja a szokásos ügymenetet és az ellenőrzéseket is.
De a történet nem áll meg itt. Gyakran előfordul, hogy úgy változik egy gyógyszertár tulajdonosi köre, hogy az a működést nem befolyásolja. Például az egyik gyógyszerész tulajdonos eladja a tulajdonrészét a másiknak. Ezeket a változásokat eddig elegendő volt bejelenteni, a hatóság pedig egyszerűen tudomásul vette azokat. Januártól viszont ez már a működési engedély módosítását vonja maga után, ami egy újabb hatósági eljárást és 30 ezer forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetését jelenti.
A Csúf: hol vannak a társasági szerződések tartalmával kapcsolatos előírások?
A Magyar Közlönyben frissen megjelent, kalandos életű egészségügyi salátatörvény egyik rendelkezése szerint a gyógyszergazdaságossági törvény az alábbiak szerint módosul:
„78. § (1) A 2017. január 1-jén érvényes működési engedéllyel rendelkező közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság köteles 2017. január 31-ig benyújtani a kormányrendeletben foglalt tartalommal, valamint a 74. § (2) bekezdése szerinti, egységes szerkezetbe foglalt, benyújtáskor hatályos állapot szerinti társasági szerződés vezető tisztségviselők által hitelesített másolatát az egészségügyi államigazgatási szervnek.”
Az előírás értelmében jövő év január 31-ig mindenkinek be kell nyújtania az OGYÉI-nek a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság hatályos társasági szerződését. A törvény kiemeli, hogy ennek a szerződésnek meg kell felelnie a kormányrendelet előírásainak is. Csak éppen azt nem tisztázza, hogy pontosan melyik kormányrendelet előírásainak.
Egészen eddig nem ismertünk olyan kormányrendeletet, ami a társasági szerződésekkel kapcsolatban bármilyen előírást is megfogalmazott volna. Csúnyán csalódniuk kellett azoknak, akik arra számítottak, hogy majd ebben a kormányrendeletben végre tisztázódni fognak a jogalkotó szándékai. A már működő gyógyszertárak gazdasági társaságaival kapcsolatban ugyanis semmiféle előírást nem tartalmaz az új kormányrendelet sem.
Hogy ez jó vagy sem, azt mindenkinek magának kell eldöntenie. Ha ezután megjelennek még valamikor a tartalmi előírások, akkor vagy az ünnepek alatt, vagy közvetlenül utánuk, kell kapkodva intézkedni a társasági szerződések szükséges módosításáról. Ha pedig soha nem jelennek meg, akkor felmerül a kérdés, hogy mi szükség volt egyáltalán arra, hogy a gyógyszergazdaságossági törvénybe beleírják a kormányrendeletre való hivatkozást.
