Változások a személyi jog visszavonásában

Gyakran előfordul, hogy egy változás aprónak tűnik, ám a napi gyakorlatban történő alkalmazása során mégis jelentős hatása lesz. Ebben a bejegyzésben is egy ilyen esetről lesz szó.

Az év eleje óta hatályos 2014. évi CXI. törvény számos egészségügyi tárgyú törvényt módosított, a nagy részüket több ponton is. A jogi szövegek olvasásában gyakorlatlan szemnek első ránézésre sokszor nehéz megítélnie, hogy melyik módosítás jelentős, és melyik inkább csak technikai jellegű.

A szóban forgó változás a személyi jogos gyógyszerészeket érinti, mégpedig a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) változása miatt. A salátatörvény 110. §-a szerint a Gyftv. 58. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha

„f) a gyógyszerek forgalmazására, készletben tartására és kiadására vonatkozó jogszabályok ismételt és súlyos megsértése miatt kerül visszavonásra a létesítési és működési engedély.”

Első ránézésre nem tűnik jelentősnek a változás, hiszen eddig sem tarthatta meg a személyi jogát az a gyógyszertárvezető, akinek a gyógyszertárát több súlyos szabálytalanság miatt a hatóság megszüntette. Ezekben az esetekben a személyi jog az eddigi gyakorlat szerint megszűnt, míg ezután visszavonásra kerül az egészségügyi államigazgatási szerv által. Ez még mindig nem tűnik jelentős változásnak, hiszen a végeredmény mindkét esetben az, hogy a gyógyszerész nem rendelkezik gyógyszertárvezetésre és működtetésre jogosító engedéllyel. Van azonban a Gyftv-nek egy kapcsolódó rendelkezése is, ami már jelentőssé teszi a különbséget.

Sokan talán nem is tudják, hogy már a hatályba lépésekor is tartalmazott a Gyftv. egy külön szankciót azokra a személyi jogos gyógyszerészekre vonatkozóan, akiknek a személyi jogát az eljáró hatóságnak vissza kell vonnia. A rendelkezés lényege, hogy az a személyi jogos gyógyszerész, akinek a személyi jogát vissza kellett vonni, a visszavonástól számított öt évig nem kaphat újabb személyi jogot. Ez adja a jelentőségét annak, hogy a személyi jog megszűnik-e, vagy pedig visszavonásra kerül.

A törvény természetesen meghatározza azokat az eseteket is, amikor a személyi jog nem megszűnik, hanem visszavonásra kerül. Korábban annak a gyógyszerésznek kellett visszavonni a személyi jogát,

–        aki a személyi jog megszerzése érdekében szándékosan megtévesztette az engedélyező hatóságokat;

–        aki gyógyszertárat vezetett, és az ő hibájából három éven belül legalább kétszer kellett hatósági vezetőt kirendelni;

–        aki az ismételt figyelmeztetés ellenére a gyógyszertárát nem személyesen vezette;

–        akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, vagy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltottak.

Mivel ezek a körülmények azért meglehetősen ritkán álltak fenn, a visszavont személyi jog határozatok száma is elhanyagolható volt. A Gyftv. hatályba lépését követő módosítások következtében már vissza kellett vonni annak a személyi jogát is,

–        aki a Gyftv-ben meghatározott okokból büntetett előéletűvé vált;

–        akinek a gyógyszertárában a Gyftv. marketingre vonatkozó szabályait ismételten megsértették (nem csak a személyi jogos, hanem bármelyik beosztott dolgozó);

–        és akit csődbűncselekmény miatt jogerősen elítéltek.

A lista bővülése azonban a visszavonások számában nem okozott lényeges növekedést. A gyógyszerészek túlnyomó többségének személyi joga továbbra is megszűnt, nem pedig visszavonásra került. Ahhoz, hogy ennek az okát megértsük, meg kell néznünk, hogy mi történik akkor, ha egy gyógyszertár szabálytalanul működik.

A szabálytalanul működő gyógyszertárak létesítési és működési engedélyét a legtöbb esetben súlyos szakmai hibák, a működési feltételek hiánya, vagy a sorozatos jogsértések miatt kell visszavonni. Egyszerűen belátható, hogy annak az esélye, hogy a személyi jog visszavonásához szükséges fent részletezett feltételek önmagukban forduljanak elő, nagyon kicsi.  Éppen ezért sokkal valószínűbb volt, hogy a gyógyszertár létesítési és működési engedélye hamarabb visszavonásra került, mint az, hogy a személyi joggal történjen meg ugyanez. Még hatósági eljárásra sem volt szükség, a személyi jog a törvény erejénél fogva szűnt meg.

A személyi jogos gyógyszerészeknek azért volt előnyös ez a szabályozás, mert a korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy a szabálytalanul működő gyógyszertár megszűnését követően rövid időn belül új gyógyszertárat vezethessenek. 2015. január 1. napjától azonban ennek vége. Ha a létesítési és működési engedély a gyógyszerek forgalmazására, készletben tartására és kiadására vonatkozó jogszabályok ismételt és súlyos megsértése miatt kerül visszavonásra, akkor ezentúl a személyi jog nem megszűnik, hanem visszavonásra kerül. Ennek következtében pedig jelentősen nőni fog azoknak a gyógyszerészeknek a száma, akik a gyógyszertár bezárását követően öt évig nem vezethetnek majd gyógyszertárat. Ezzel a változással pedig minden gyógyszertárvezetőnek érdemes tisztában lennie.