Versenyképesebb gyógyszerellátás?

 

A múlt héten egyszerre jelent meg két jelentős anyag, melyek témája alapvetően hazánk jövőbeni versenyképessége, és amelyek ehhez kapcsolódóan érintik az egészségügyet is. Az egyiket a kormány adta közre „Program a versenyképesebb Magyarországért” elnevezéssel, míg a másikat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentette meg „Versenyképességi program 330 pontban” címmel. Mind a két programot alaposan átnéztük, és megkerestük azokat a pontokat, melyet relevánsak lehetnek a gyógyszerellátással kapcsolatban.

Program a versenyképesebb Magyarországért
A kormány programja szerint az egészségügyi átalakítások középpontjába a betegségek megelőzése kell, hogy kerüljön. Ehhez fejlesztenék a különféle szűrőprogramokat és az alapellátást, valamint növelnék a kezelések költséghatékonyságát, és átalakítanák a finanszírozást.

A program az egészségügy területén öt programpontot sorol fel:

  1. Egészségmegőrzés – a prevenció erősítése és a népegészségügy fejlesztése
  2. Ellátási formák összhangjának megteremtése – az alapellátás fejlesztése
  3. A teljesítmény-finanszírozási rendszer felülvizsgálata – valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakítása
  4. Szükségletekhez igazodó egészségügy – költséghatékony, modern ellátási formák preferálása, egészségügyi szükségletekhez igazodó ellátórendszer
  5. Minőség az egészségügyben – minőségi indikátorok bevezetése

A gyógyszerellátással kapcsolatban egyik programpont sem tartalmaz egyetlen konkrétumot sem. Vannak olyan elképzelések, melyekben akár a gyógyszertárak is szerepet vállalhatnak (pl. szűrőprogramok, népegészségügy fejlesztése), azonban ezek nincsenek részletesen kifejtve. Mindezek alapján a gyógyszerellátással kapcsolatban semmilyen következtetést nem tudunk levonni a program alapján.

Versenyképességi program 330 pontban
A kormány programjával szemben az MNB által összeállított anyag már sokkal részletesebben foglalkozik az egészségüggyel, összesen 39 pontban állították össze a javaslataikat. A gyógyszerellátást több helyen is említi az anyag, ezeket három pontban igyekszünk összefoglalni.

1. Beteg-együttműködés
A beteg-együttműködés az alkalmazott terápia sikerességének egyik kulcsa. Főleg krónikus betegségek esetén nagyon fontos, hogy a betegek betartsák az egészségügyi szakemberek által adott utasításokat. A gyógyszeres terápia mellett ez vonatkozik az életmód és az étrend megváltoztatására. Azok a betegek, akik nem működnek együtt, lassabban gyógyulnak és nagyobb eséllyel súlyosbodik az állapotuk, ami további terhet ró az egészségügyi rendszerre.

A jobb beteg-együttműködés érdekében az MNB azt javasolja, hogy a kormány építsen be ösztönzőket a gyógyszertámogatási rendszerbe. A gyakorlatban ezt úgy képzelik el, hogy akik betartják a terápiás előírásokat (gyógyszeres, étrendi és életmód) egyes krónikus betegségeknél (például: cukorbetegség, magas vérnyomás), azok nagyobb állami támogatást kapnának a gyógyszereikre. A szerzők szerint emellett több kisebb lépést is meg kell még valósítani, melyek együttesen érhetik el a kívánt hatást.

Azzal a céllal, hogy a beteg-együttműködésnek javulnia kell, teljes mértékben egyetértünk. Az így szerzett egészségnyereség mellett az sem elhanyagolandó szempont, hogy a gyógyszerhulladék mennyisége is csökkenne. Az is üdvözlendő, hogy a cél elérése érdekében inkább ösztönzőket javasolnak, nem pedig büntető intézkedéseket, mint például a támogatás megvonását. Természetesen ennek a rendszernek a széleskörű bevezetése előtt részletes vizsgálatokra és hatástanulmányokra lenne még szükség.

2. Gyógyszerköltségek csökkentése
A versenyképességi program megállapítása szerint a magyar lakosság nagymennyiségű gyógyszert fogyaszt, és hazánk GDP arányos gyógyszerügyi kiadásai is az egyik legmagasabbak az Európai Unióban. Az MNB által idézett adatok alapján 2016-ban összesen 463 milliárd forintot költöttünk vényköteles gyógyszerekre, melyből az állam 342 milliárd forintot, míg a betegek 121 milliárdot fizettek ki. Sajnos az anyag nem említi, hogy ugyanebben az évben a NEAK adatai alapján a gyógyszergyártók is befizettek 72 milliárd forintot a gyógyszerkasszába.

A gyógyszerköltségek csökkentésére több javaslatot tesznek a programban. Az MNB szerint a vényköteles gyógyszerek esetében fő a problémát az jelenti, hogy az orvoslátogatók az enyhe szabályozási környezetet kihasználva ráveszik az orvosokat arra, hogy minél több és drágább gyógyszereket írjanak fel. Ezért azt javasolják, hogy átláthatóbbá kellene tenni az orvoslátogatók és a klinikai kísérletek átláthatóságát.

Emellett azt is javasolják, hogy a vényköteles készítmények támogatási rendszerét szakmai szempontok szerint felül kellene vizsgálni. Az alacsony terápiás költségű készítmények támogatásának megszüntetésével lehetővé válna az innovatív terápiák gyorsabb befogadása.

A program a vénykötelesek mellett a vény nélküli készítmények fogyasztását is csökkentené. Az MNB szakértői szerint a magyar lakosság azért vásárol túl sok vény nélküli készítményt, mert túlságosan sok a gyógyszerreklám. A reklámok visszaszorítása érdekében egy különadót vezetnének be a gyógyszerek és egyéb egészségügyi termékek hirdetéseire, melynek bevételéből célzottan egészségfejlesztési és beteg-együttműködési programokat valósítanának meg.

A betegek terheinek és a túlzott gyógyszerfogyasztás csökkentésével egyet tudunk érteni, azonban fontosnak tartjuk a gyógyszertárak érdekeinek a szem előtt tartását is. A csökkent mértékű támogatás és gyógyszerforgalom veszélyt jelenthet a gyógyszertárak hosszú távú fenntarthatóságára. Ezért az ilyen típusú intézkedések bevezetése előtt feltétlenül gondoskodni kell a gyógyszertárak kompenzálásáról is.

3. Gyógyszer-nagykereskedelem
Az MNB szakértői szerint az elmúlt években nem csak hazánkban, hanem más fejlett országban is előfordultak gyógyszerellátási problémák, melyek gyógyszerhiányhoz vezettek. A programban megfogalmazott javaslat szerint erre megoldást jelentene, ha a gyógyszer-nagykereskedelmet stratégiai iparággá nyilvánítanák.

Számtalan oka lehet annak, hogy egy adott készítmény hiánycikké válik a gyógyszertárakban. Előfordulhat gyártási probléma, váratlan forgalmi kivonás, de hirtelen megnövekedett igény is okozott már ellátási problémákat. A dokumentum nem részletezi, hogy az iparág átminősítése milyen problémákra és hogyan kínálna megoldást.

Összességében az MNB versenyképességi programja sokkal több konkrétumot tartalmazott a gyógyszerellátással kapcsolatban, mint a kormány által közzé tett dokumentum. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az MNB csak javaslatokat fogalmazott meg, amivel a kormányzat nem biztos, hogy egyetért. Ezért érdemes lesz figyelni a jövőben, hogy az itt leírt célok és javaslatok megvalósulnak-e, és ha igen, akkor mikor és hogyan.

Címkék: gyógyszerellátás, gyógyszertámogatás, MNB