A 2011-es év orvosi áttörései: őssejtterápiák

Őssejtekkel végzett kezelések, génterápia, személyre szabottrákgyógyszerezés, bravúros műtétek és a gyógyászatban használhatókülönleges eszközök jelezték az orvoslás fejlődését a 2011-es évben.

Az őssejtek a szervezet mestersejtjei, valamennyi sejt és szövetforrásai. Mivel képesek különböző sejttípusokat létrehozni,sokszorozódni és megújulni, felhasználásától az orvosok a legkülönfélébb betegségek és rendellenességek gyógyítását remélik, beleértve a rákot, a cukorbetegséget vagy a sérüléseket is.

Egy európai kutatókból álló csoport idén kapta meg az engedélyt aRevascor elnevezésű, őssejteket felhasználó, szívroham után alkalmazható kezelés első klinikai próbáira. Az infarktuskor szokásos kezelésmellett az őssejtek egyszerű befecskendezése a páciensek szívébesegíthet abban, hogy mérsékeljék a szerv károsodását, és megelőzzék aszívelégtelenséget. A terápiában fiatal, egészséges emberektől származóőssejteket juttattak be 12 órán belül a szívrohamon átesett páciensekszívébe abban a reményben, hogy az segíti az artériák megnyitását és avéráramlás helyreállítását. A Nagy-Britanniában és más európaiországokban zajló klinikai próbába összesen 225 pácienst vonnak be.

Amerikai kutatók a páciensek saját szívéből vett őssejtekethasználták fel első alkalommal arra, hogy helyreállítsák a károsodottszívszöveteket. Eredetileg az eljárás biztonságosságát kívántáktesztelni, de ennél többet értek el, mert javultak a szív pumpafunkcióiis. Szívőssejtekkel korábban csak állatokon végeztek hasonlókezeléseket. A páciensek bypass műtéten estek át, eközben vettekszívőssejteket tőlük, amelyeket később laboratóriumi szövettenyészetbenszaporítottak tovább egészen addig, amíg 1-2 millió őssejtet nem kaptak. Az így nyert sejteket körülbelül száz nap elteltével fecskendeztékvissza a páciensek szívébe a Harvard és a Louisville-i Egyetem kutatói.Összesen 14 páciensnél alkalmazták a kezelést, akiknél körülbelülegyharmaddal emelkedett szívük pumpafunkciójának hatékonysága.

A koreai gyógyszerügyi hatóság nyáron engedélyezte aHearticellgram-AMI jelölésű kezelés forgalmazását az akut miokardiálisinfarktus (a szívroham) kezelésére. Az őssejtekkel való gyógykezeléstimmár klinikai használatba vehetik az orvosok, mert a dél-koreaikutatócsoportnak sikerült meggyőznie az engedélyező hatóságot, hogymódszerük elegendően jó ehhez. A Hearticellgram-AMI kezelésben aszomatikus őssejteket a páciens saját csontvelőjéből nyerik, majdlaboratóriumi sejtkultúrában tenyésztik tovább, végül közvetlenül akárosodott szívbe fecskendezik be.

Sikeresen zárult a szélütés után alkalmazott első őssejtkezelésbiztonságossági tesztje is. A kipróbálásba bevont három páciensállapotát azután értékelték a szakemberek, hogy a glasgow-iközkórházban, a Southern General Hospitalban őssejteket fecskendeztekagyukba. A bizottság állásfoglalása szerint nem léptek fel mellékhatások a kezelés következtében. Az értékelés utat nyit a terápia szélesebbkörű próbáinak megkezdésére a szélütésen átesett páciensek körében. Akezelést abban a reményben végzik, hogy az őssejtek segítenek megújítani a károsodott agyszövetet. Skót orvosok a ReNeuron biotechnológiaicéggel együttműködve a tavalyi év végén kezeltek őssejtekkel egyszélütésen átesett idősebb férfit, aki elsőként részesült az úttörőterápiában. Azóta további két páciensnél alkalmazták a terápiát. Akutatásban nem embrionális őssejteket alkalmaztak, hanem magzatbólszármazó őssejteket. Utóbbiaknak már nincs meg az a teljes körűátalakulási képessége, amellyel az embrióból származó őssejtek mégrendelkeznek. Az eljárást a próbába bevont emberek az isémiás stroke(vérrög miatti érelzáródás) után 6-24 hónappal kapják, majd két éven átnyomon követik állapotukat.

Hamarosan megkezdi első európai, humán embrionális őssejteketalkalmazó klinikai tesztjeit bizonyos típusú látásvesztések kezeléséreegy amerikai biotechnológiai cég. A kísérleti terápiára a massachusettsi székhelyű Advanced Cell Technology elnevezésű vállalat kapottengedélyt, a kipróbálásba 12 pácienst vonnak be, akik egy vakságot okozó öröklött szembetegséggel, az úgynevezett Stargardt-szindrómával élnek. A Stargardt-szindrómában az ideghártya külső rétege pusztul el. Abetegség első tünetei igen korán, hatéves kor körül jelentkeznekhomályos látással és szürkületi vaksággal, a páciensek kamaszkorraelveszíthetik látásukat. A biotechnológiai vállalat 2010 novemberébenkapta meg az engedélyt az Egyesült Államokban a humán embrionálisőssejtek felhasználására. Az engedély alapján a klinikai vizsgálatok I.fázisa kezdődhetett meg, amelyben összesen 12 Stargardt-szindrómábanszenvedő felnőtt amerikai páciens vesz részt. A második ilyen jellegűklinikai tesztjükbe a cég kutatói száraz időskori makuladegenerációban(AMD) szenvedő betegeket vontak be idén januárban az EgyesültÁllamokban. Az európai kipróbálás megkezdésére az engedélyt a britegészségügyi hatóságok adták ki, a klinikai teszteket a londoniMoorfields szemkórház orvosai irányítják.

Oxfordi kutatóknak bőrsejtekből kiindulva sikerült laboratóriumbanlétrehozni immunsejteket is, amelyek felhasználhatók a daganatos sejtekelleni harcban. Az emberi test saját immunrendszerének felhasználása újutat nyithat a rák elleni küzdelemben. A csontvelőben kifejlődődendritikus sejtek a fehérvérsejtek mindössze ezredrészét teszik ki, ésaz elsők között találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal, ezértaz immunválasz elindításában kulcsszerepet töltenek be.