A Fidesz erős emberei nyerésre állnak Szócska Miklós ellen

Orbán Viktor kormányfő még július közepén kötött „egyezséget” amegyei önkormányzati vezetőkkel a kórházak állami működtetéséről. Ezzelújraindult a Fidesz–KDNP-ben az egészségpolitikai koncepciók versenye,vagyis ekkor vált világossá, hogy bárki hirdette addig győztesnek magát, még mindig nem dőlt el, hogy a Fideszen belül ki és hogyan „menthetimeg az egészségügyet”. A vita már a kormányalakítás óta zajlik a Szócska Miklós által vezetett, egészségügyért felelős államtitkárság és aFidesz egészségpolitikusai, valamint megyei vezetői között.

Báridőközben volt egy-egy pillanat – Mikola István, az első Orbán-kormányegykori egészségügyi miniszterének párizsi külszolgálatra küldésével,Pesti Imre kormánymegbízotti kinevezésével, majd ezt követően a SzócskaMiklós nevével jegyzett Semmelweis Terv kormányzati jóváhagyásával –,amikor mintha eldőlni látszott volna a vita, ám az önkormányzati törvény előkészítésével most megint minden borulni látszik.

A helyzetkaotikusságát jelzi, hogy a megyei elnökök és Orbán Viktor találkozójára mindenki másképp emlékszik: a megyei elnökök tényként kezelik, hogyintézményeik megmenekültek a Szócska Miklós-féle térségibetegútszervezéstől, hiszen kórházaik irányítása a kormányhivatalokhozkerül. Az államtitkárságon viszont úgy tudják, hogy a fórumon pusztánlehetőségként került szóba, hogy a kormányhivatalok irányítsák akórházakat.

És ez még „csak” a vidék, a főváros problémáiról akkor még szó semesett. A fővárosi kórházak államosítása ugyanis korántsem halad annyirasimán, ahogy azt korábban remélni lehetett. Nem kis mértékben azért,mert mintha mindenki csak most döbbenne rá, hogy elvileg bizonyosankönnyű átadni egy kórházat, de a gyakorlatban ez meglehetősen sokkérdést fölvet. Nem véletlen, hogy a kormány a legutóbbi, múlt hetiülésén egyelőre ki is vette a fővárosi helyzetre vonatkozó passzusokataz „önkormányzati csomagból”, és ezzel lényegében elnapolták nemcsak akórházak problémáját, hanem más, Budapest irányításával kapcsolatosközigazgatási kérdések rendezését is.

Ennek hátterében az a polémia áll, hogy a kerületek vagy a fővárosvezetése kapjon-e erősebb irányító jogosítványokat. Megeshet, hogyezeket csak később, egy majdani Budapest-törvényben rendeznék. Ebbenazonban már megkerülhetetlen lesz választ adni arra, hogy a kerületihatárokat átlépő feladatokért – ilyen a tömegközlekedés, valamint akórházi és szakorvosi ellátás megszervezése – ki viseljen felelősséget.Egyes elképzelések szerint ezeken a főváros és az állam „osztozna meg”,ami szintén azt erősítené, hogy okafogyottá válik a térségi egészségügyi központok felállításának terve. Ez azt jelentené, hogy az egészségügyiállamtitkárság elképzelései elbuktak.