A fővárosban három éjjel-nappal működő központi kórház lenne

A kormány szerdai ülésén egyúttal gondoskodott arról, hogy azátvételre kiszemelt intézményeket az önkormányzatok már ne adhassák el,és annak terheire újabb adósságot se vállaljanak. Az állam ugyanis azintézmények tartozásait is átveszi, ám az ingatlanokért – bármennyire is szeretné több önkormányzati vezető – nem hajlandó fizetni.

Az adósságokkal együtt bizonyos önkormányzati bevételeket is átveszmajd az állam, de még így is 35-45 milliárdos egyszeri kiadás kell azegészségügyi, az oktatási, a szociális intézményrendszerkonszolidálásához. Szabó Erika, a területi közigazgatásért ésválasztásokért felelős államtitkár egy keddi háttérbeszélgetésen úgyfogalmazott: még soha nem próbált feladatra vállalkoztak: 19 megye 739intézményét érinti a változás. Emellett 475 közoktatási, 132 szociálisés 77 közművelődési intézmény is állami tulajdonba kerülhet. A döntésjelentőségét érzékelteti, hogy az átalakítás 33 ezer szociálisellátottat és 61 ezer munkavállalót érint közvetlenül.

Az államtitkár szerint mindezzel azt üzenik a dolgozóknak és azellátottaknak, hogy végre biztonságban lesznek. Többé nem kell attóltartani, hogy nem lesz fűtés, és nem tudnak bért fizetni a dolgozóknak.

Közölte azt is, hogy a megyei intézményrendszert az egészségügy és az egyéb közszolgáltatások mentén választják szét, a kórházak azegészségügyért felelős államtitkárság háttérintézményéhez – aGyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és SzervezetfejlesztésiIntézethez (GYEMSZI) – kerülnek, addig az egyéb intézmények működtetését a kormányhivatalokon belül, az úgynevezett megyei intézményfenntartóközpontok irányítják majd.

Az államtitkár jelezte azt is, hogy államosítás helyett inkábbkonszolidációnak nevezné ezt a folyamatot. A megyei önkormányzatokugyanis olyan pénzügyi helyzetbe kerültek, amit önállóan képtelenekfinanszírozni, ezért az államnak kell megoldania a helyzetet. Azátalakítás forrásairól azonban még egyeztetniük kell a NemzetgazdaságiMinisztériummal. A háttérbeszélgetésen az azért egyértelműen kiderült,hogy erre a célra nincs szabad forrás az állami kaszában.

A kormány „menetrendje” szerint először idén ősszel a fővárosikórházak kerülhetnek „állami kézbe”. Erről szerdán a Fővárosi Közgyűléslényegében döntött, elfogadták azt az előterjesztést, amelyfölhatalmazza Tarlós István főpolgármestert, hogy kezdje meg azelőkészítő tárgyalásokat a budapesti 12 kórház átadás-átvételéről. Ámminden további döntést igénylő kérdést vissza kell vinnie a közgyűléselé. Tarlós István maga is élt egy módosítással, miszerint csak akkorkerülhet pont a folyamat végére, ha az intézmények állami felügyeletealá „tereléséhez” valamennyi szükséges jogszabály megszületett.

Lapunk úgy tudja: az államosításhoz tucatnyi törvénymódosításra vanszükség. A tervek szerint az első előterjesztések október 13-ánkerülhetnek a parlament elé, és december elejére már a szükségeskormány- és miniszteri rendeleteknek is el kell készülniük.

A fővárosi ellátás átalakítása

Velkey György, a fővárosi önkormányzat egészségügyi bizottságánakfideszes elnöke lapunknak azt mondta: most már biztosan megkezdődhet amunka, a jövő év az átalakítással telik majd. Az első, a betegek számára is érzékelhető változás a jövő évben történik, amikor hozzálátnak afővárosi sürgősségi ellátás átszervezéséhez.

A tervek szerint a fővárosban három éjjel-nappal folyamatosanüzemelő, mindenfajta betegséget kezelő centrumot alakítanak ki, ezekhezigazítják az egyéb kórházak illetékességi területeit is. Budán háromintézmény állna össze erre a célra: a Semmelweis Egyetem Szív- ésÉrsebészeti Klinikája, a Szent János Kórház és a Kútvölgyi. Pesten azegyik centrum az Állami Egészségügyi Központ lenne, a másikhoz aNagyvárad tér környékén lévő kórházakat költöztetnék össze, melynekkeretében a Semmelweis Egyetem Korányi projektjét bővítenék a voltOrszágos Baleseti és Sürgősségi Intézettel és az Országos IdegsebészetiTudományos Intézettel.

Az új szervezési modellben az omló vakolatú kórházak kimaradnak azügyeleti „forgóból”, a betegek a legjobban felszerelt sürgősségiközpontokba kerülnek.

A fővárosi intézmények átvételét januárban a megyei intézményekkövetik, 2012-ben születhet döntés a városi kórházak és a szakrendelőksorsáról.