A jól keresőktől szedné be a szegények kieső pénzét a kormány

A kormány minden lehetséges intézkedést meghoz ahhoz, hogy azadórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse – írta kedden kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A kormányjelentősen emeli a minimálbért jövőre, a cégeket ezért cserébekompenzálná, csakúgy, mint azokat a munkavállalókat, akik azemelések ellenére is rosszabbul járnának. Az ő kompenzálásuk költségeitaz átlagbér felett keresőkkel fizettetné meg a kormány.

A közlemény szerint a minisztérium javaslatot tesz a NemzetiGazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) a minimálbér 92 000 forintra,valamint a garantált bérminimum 108 000 forintra emelésére. Az OrszágosÉrdekegyeztetési Tanács megszűnésével létrejött új intézménynek agyakorlatban nincs a minimálbérre vonatkozó döntési joga, arról akormány határoz.

Orbán Viktor, a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel való keddiegyeztetés után tartott sajtótájékoztatón azt mondta: aminimálbéremelésnek elviselhető keretek között kell maradnia, olyanminimálbéremelést, amely gyárbezárásokkal, vállalkozások megszűnéséveljár, nem szabad vállalni. Ilyen mértékű minimálbér-emelés azonbana 2000-es évek eleje óta nem volt: 2000-ről 2001-re 25,5 ezerről 40ezerre (57 százalék), egy évvel később 50 ezerre (25 százalék) nőtt,azóta néhány ezer forintokkal emelték az összeget.

Az adóhatóságtól kérhető pénz

A 14 ezer forintos, 18 százalékos minimálbér-emeléssel együtt kétkompenzációs rendszert is kialakít a kormány, illetve fenntartja aköltségvetési szférában jelenleg is működő kompenzációs rendszert,amelynek eredményeként 2012-ben nem csökken a közalkalmazottak havinettó jövedelme. Az NGM közleménye szerint a kormány tisztában vanazzal, hogy még az elvárt béremelések után is lehetnek munkavállalók,akik rosszul járnak az új rendszerrel, ezért egy “célzott kompenzációsrendszert” hoznak létre. Ennek lényege az lenne, hogy azok, akiknektényleg alacsony a jövedelme, kompenzációt kérhetnek, amit közvetlenül a Nemzeti Adó és Vámhivatal folyósítana nekik.

Ennek a kompenzációnak a költségeit az NGM tervei szerint a bruttó202 ezer forint felett keresőkre kivetett “átmeneti jellegűhozzájárulással” teremtenék meg (a 202 ezer forint lényegében anemzetgazdasági átlagbér). Ennek mértéke nem szerepel az NGMközleményében, csak az, hogy “az eddigi adóterheknél alacsonyabbmértékű” lesz.

Ehhez a kompenzációhoz hasonló lépést utoljára a másodikGyurcsány-kormány tett, amely 4 százalékos, úgynevezett szolidaritásiadót vetett ki a hatmillió forintnál nagyobb éves jövedelemmelrendelkezőkre. Az NGM által bejelentett új közteher azonban az évi 2,4millió forint feletti jövedelmekre vonatkozik.

A közlemény szerint “előre látható időn belül” megvalósul az igaziegykulcsos adózás, “amelynek végül minden munkavállaló élvezheti azelőnyeit.” A közleményben azt is írta az NGM, hogy “a kormány ezzel újértelmet ad a társadalmi igazságosság fogalmának.”

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye emellett 5 százalékosbéremelési ajánlást tett a munkaadók számára. Az efeletti emelés az NGMszerint is megterhelné a vállalkozásokat, ezért őket is kompenzálná akormány – a részleket azonban nem közölt az NGM.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségénekfőtitkára szerint egy ekkora minimálbér-emelés “az üzleti szféra számára szinte elviselhetetlen és kifizethetetlen lenne”, ezért sok múlik azon, hogy miként valósul meg a cégek számára ígért visszatérítés. Kérdésszerinte az is, hogy honnan lesz erre forrás a költségvetésben, illetvehogy mekkora többlet-adminisztrációval jár a cégek számára, mivelvárhatóan dolgozónként kell majd kimutatni az emelés hatásait. DávidFerenc azt mondta, nem örül, hogy visszahozza a kormány a 18 éve nemlétező központi bérmegállapítást, szerinte jobb lenne a szabad béralkukrendszere, amelyben a munkaadók és munkavállalók alakítják ki a bérekrendszerét.

Sok a nyitott kérdés

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének(MSZOSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez számításaik szerint a minimálbért 92 520, a garantáltbérminimumot pedig az NGM által is javasolt 108 000 forint közelébekellene felemelni 2012-ben. Az MSZOSZ elnöke szerint a versenyszféráravonatkozó 5 százalékos béremelés elfogadható, hiszen 4 százalék körülinfláció mellett ez reálbér-növekedést eredményez a munkavállalókszámára. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a nem kötelező bérelemeknélhogyan kompenzálják azokat, akiknek az adójóváírás kivezetésekeresetcsökkenést okoz.

A havi bruttó 202 ezer forint felett kereső munkavállalók általfizetendő átmeneti hozzájárulásról Pataky azt mondta, ez “csendesbeismerése annak, hogy mégis szükség van a kétkulcsos adórendszerre”.Kérdéses, hogy hogyan történik ez a kompenzáció, mennyi lesz, illetvesávos lesz-e, vagyis, a bruttó kereset növekedésével emelkedik-e -mondta.

Nagy tempóban halad a kormány

A kormány még tavaly nyáron döntött az egykulcsos személyijövedelemadó bevezetéséről. Múlt pénteken Matolcsy György gazdaságiminiszter a jövő évi költségvetés terveit ismertetve bejelentette, hogy a kormány további, az szja-rendszert egyszerűsítő intézkedéseket hozott:2012. január 1-jétől megszünteti a legszegényebbeknek komoly segítségetnyújtó adójóváírást és az úgynevezett szuperbruttósítást.

A családi kedvezményt nem számolva az adójóváírás kivezetése azalacsony keresetűeket sújtja leginkább, például egy gyermektelenminimálbéres 12 ezer forintot bukna, amit a szuperbruttó eltörlése csaknéhány ezer forinttal kompenzál. Az [origo] számításai szerint egyminimálbéres kompenzáció és emelés nélkül 8730 forinttal kapnakevesebbet jövőre, és nettó 140 ezer forintig mindenki rosszul jártvolna. Ezt a kalkulációt a kedden bejelentett itézkedések módosítják.