A volt miniszterelnök által létrehozott alapítvány október elején a www.kozoskassza.hu címen indított internetes oldalt a költségvetés magyarázatára. Keddenitt hozták nyilvánosságra véleményüket a szociális hozzájárulási adóbevezetéséről.
A fideszes Rogán Antal a jövő évi adótörvényekhez benyújtott módosító indítványában szorgalmazta, hogy az egészségbiztosítási járulékot, amunkaerő-piaci járulékot és a nyugdíj-hozzájárulást váltsa fel amértékükkel megegyező – a munkabér 27 százalékát kitevő – szociálishozzájárulási adó.
A Bajnai-alapítvány ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet,hogy az adóbevételeket sokkal szabadabban használhatja fel az állam,mint az ellátási jogosultságot keletkeztető tb-járulékot, amelyet csaktársadalombiztosítási ellátások fedezetére lehet fordítani.Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy eddig sem a munkaadói tb-járulék, hanem a foglalkoztatottak által fizetett egyéni járulékok alapjául szolgálójövedelem volt az ellátások alapja, és ezen a Rogán-javaslat elfogadásasem változtatna.
Annak következményeként azonban – írják – egyfelől nőne a kormánymozgástere, hogy a két társadalombiztosítási és a munkaerő-piaci alapforrásait mire használja fel, másfelől az adófizetési kötelezettségszélesítésével évente 15-20 milliárd forinttal gyarapodna a költségvetés bevétele.
Az alapítvány szerint a módosító javaslat másik mozgatórugója azAlkotmánybíróságnak a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványokügyében várható döntése lehet. Sok beadvány támadja ugyanis azt aszabályozást, amely szerint a magánpénztártagok esetében a munkaadójukáltal fizetett 24 százalékos járulék teljes egészében aNyugdíjbiztosítási Alaphoz kerül úgy, hogy nyugdíjjogosultságot nemeredményez. A Rogán-féle javaslat azonban ezt a támadási felületetmegszüntetné, kimondva, hogy a szociális hozzájárulási adó megfizetésesemmilyen jogosultságot nem keletkeztet – mutat rá a Haza és HaladásAlapítvány elemzése.
A szervezet szerint az indítvány emellett évente százmilliárdforinttal csökkenthetné az Egészségbiztosítási Alap bevételeit azzal,hogy az állam nem fizetne be járulékot az inaktívak után, a megszűnőmunkáltatói egészségbiztosítási hozzájárulás helyett bevezetni kívántszociális hozzájárulási adót pedig nem volna kötelező az egészségügyrekölteni.
A Bajnai-alapítvány értékelése szerint Rogán Antal javaslataösszességében egy ellátórendszeri reform jelmezébe öltöztetettköltségvetési “varázslat”, amely növeli a vállalkozók terheit,bonyolítja az adminisztrációt és kiszolgáltatottabbá teszi azellátottakat.
A jövő évi adótörvényekhez érkezett módosító javaslatokról november14-én dönt a parlament.
