A lakosság borúlátóan figyeli az egészségügy változásait

Az elmúlt hónapok egészségügyi átszervezéseit a lakosság meglehetősen borúlátóan veszi tudomásul. Minden egyes vizsgált jellemző azt mutatja, hogy a betegek és leendő betegek úgy látják, az egészségügy színvonala romlott és a továbbiakban is romlani fog az elkövetkező öt évben. A kórházak, az orvosok és a nővérek helyzetére ez egyaránt igaz véleményük szerint. Emellett kétharmaduk az elkövetkező tizenkét hónapban a gyógyszertámogatás általános szintjének további csökkenésére számít és alig egynegyedük bízik abban, hogy új gyógyszercsoport kerül a támogatotti körbe.

Emellett pozitívnak tekintendő az az egyre erősödő tendencia, mely szerint a lakosság egyre többet tesz saját egészsége érdekében. A megkérdezettek kétharmada határozottan úgy gondolja, hogy érdemes figyelmet fordítania egészségére és abba befektetnie. Ők hajlandóak is lennének fizetni, illetve többet fizetni a jelenleginél magasabb színvonalú ellátásért: arányuk a lakosságon belül most érte el az eddig valaha mért legmagasabb szintet. Mára a magyar lakosság többsége fizet az egészségszolgáltatásokért és keresi a számára kedvező megoldásokat, ám az adatok azt mutatják, hogy ezeket egyre kevésbé találják meg az egészségügyi rendszeren belül.

Az orvosok körében az átszervezések nem befolyásolták jelentős mértékben az egészségügybe vetett bizalmukat, inkább stabilizálódtak a bizalmi értékek. A háziorvosok a többletjuttatások nyomán újra bizakodóbbak anyagi helyzetüket tekintve mind rövid, mind pedig hosszabb távon. Ezúttal a beruházásokkal óvatosabbak az eszközpályázati lehetőség első hullámát követően.

A szakorvosok saját jövedelmük egy éven belüli változására inkább pozitívan gondolnak, ugyanakkor az egész egészségügy helyzetét tekintve borúlátóbbak. Az öt éven belüli várakozásaik az eddigi mélyponton állnak elsősorban azért, mert véleményük szerint az egészségügy háttérbe szorul a nagypolitika rangsorában.

“A lakosság rendkívül érzékenyen reagál az egészségügyben zajló változásokra. Ma már azonban teljesen más válaszokat adnak, mint négy-öt vagy akár három éve, amennyiben elégedetlenek az ellátással” – világítja meg a helyzetet dr. Lantos Zoltán, nemzetközi egészséggazdasági szakértő, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. “A legtöbben nem az egészségügyi rendszeren belül keresik az egészséggel kapcsolatos megoldásokat, sokkal inkább a könnyebben hozzáférhető, akár gyengébben ellenőrzött minőségű termékeket és szolgáltatások vásárolják nagy tömegben. Ennek a tendenciának a legnagyobb nyertesei az általunk egészség-szatócsboltoknak nevezett vállalkozások” – magyarázza a szakember.

Az általános pesszimizmus legfőbb oka a pénzhiány és ennek következményei, így az orvosok elvándorlása, az ezt követően megjelent nővérelvándorlás, a várólisták, az eszközhiány és a túlterhelt munkaerő. A mostani helyzetre jellemző elégedetlenség forrásai az új beutalási rendből fakadó nehézségek, illetve változások.

A legtöbb negatívum azokat érik, akik valamilyen ellátásban részesülnek a közfinanszírozott egészségügyben. “Összességében kétszer több kedvezőtlen változásról hallott, s kétszer több negatív fordulatot tapasztalt a lakosság, mint kedvezőt. A sokszor emlegetett pénzhiány, növekvő várólisták és csökkenő gyógyszertámogatás mellett megjelentek azok a vélemények is, amelyek az ellátás tartalmát kritizálják. Vannak, akik megértőek az egészségügyi dolgozókkal és a körülményeknek tudják be az ellátási hiányosságokat, azonban többen egyre kritikusabbak és több figyelmet, odafigyelést várnak el” – fogalmazott Kertész Balázs, a kutatópartner Szinapszis Kft. ügyvezető igazgatója a vizsgálat eredményeit értékelve.