A második legszörnyűbb kór: ön mindent tud róla?

A ráktól félünk a legjobban, ezt eddig is tudtuk. De az, hogy aszellemi leépüléstől is félünk, az számunkra is új. Egy nemrég – ötországban: Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban,Spanyolországban és Lengyelországban – elvégzett kutatás szerint ugyanis a rák után az Alzheimer-kór a legrettegettebb betegség.  

A könyörtelen, szellemi leépüléssel járó kór tünetegyüttesét már a20. század elején leírták. Alois Alzheimer német ideggyógyász akkor azegyik elhunyt páciens agyának felboncolása alapján jutott arra amegállapításra, hogy a fokozatos hanyatlást a fehérjéknek és ajellegzetes módon összekuszálódott idegszálacskáknak a lerakódásaokozza. A kutatók azonban máig nem tudták eldönteni, hogy ezzel azbetegség okát vagy a tünetét azonosította a felfedező.  

Feltételezik – ahogy korábbi számában a HVG is írt róla –, hogy az első fehérjeplakkok már a viselkedésbeli tünetek jelentkezéseelőtt 15-20 évvel kialakulnak, és visszafordíthatatlan károsodástokoznak, mire a betegség nyilvánvalóvá válik. Kevés olyan betegség van,aminek a biztos diagnózisa csak agyszövetminta mikroszkópikusvizsgálatával – és ezt csak a halál beállta után végzik el –, a plakkokés szálacskák láttán állítható fel. Pedig egyre több ember lesz érintett a betegség által, a vészjósló prognózisok szerint pedig csakrosszabbodhat a helyzet.

Pusztuló idegsejtek

A betegségben az agy bizonyos területein való lerakódások azidegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezetet megőrzőidegközpont területén alakulnak ki. Veress Dóra pszichiáter szerint abetegség lefolyása hét stádiumra osztható, az aktuálisan fellépő tünetek klinikai képe alapján. Igaz, az egyes stádiumokban eltöltött idő széles intervallumokban változhat, van, akinek az állapota hosszú évekigstagnál, és olyan is akad, aki gyorsan végighalad bizonyos fázisokon.

A legújabb adatok szerint jelenleg több mint 35,6 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak, illetve a demencia egyéb formáinak. Világszerteévente 4,6 millió beteget regisztrálnak, 2050-re 115,4 millió föléemelkedhet a szellemi hanyatlásban szenvedők száma. Európában 7,3millióra, ebből Magyarországon 160 ezerre tehető az Alzheimer-betegekszáma jelenleg, akik hatvan év felettiek.

Éppen ezért folyamatos a kutatás, hogy új kísérleti gyógyszereketdolgozzanak ki, amellyel elejét lehetne venni a szellemi leépülésnek. Ám mindeddig kudarcot vallottak az ezirányú kísérletezések. Az elmúltévekben három ígéretes szert is tezsteltektöbb száz beteg bevonásával,ám a páciensek állapota egyáltalán nem javult. A kudarcról a Naturetudományos folyóirat is beszámolt, arra is kitérve, hogy a kutatók aztfeltételezik, azért nem hatékonyak a szerek, mert hibás a betegségkialakulásáról immár száz éve felállított elmélet.   

Védőoltás?

Egyik ilyen ígértes próbálkozás volt, hogy védőoltással vennék fel a harcot a kór ellen. A 2000-es évek elején sikerült olyan oltóanyagotelőállítani, amely a kísérleti állatoknál eltűntette az agyban lévőlerakódásokat, ám az embereken végzett vizsgálatokban már kiderült, abetegek emlékezete ennek ellenére nem javult.  A kutatók arragyanakszanak, hogy a vakcina túl későn tűntette el a lerakódásokat, így a legújabb vélekedések szerint már huszonévesen meg kellene kapni azoltást, hogy védve legyünk a rettegett kór ellen.

De van egy folyamatban lévő kutatás is, amelynekeredményei körülbelül egy év múlva várhatók. A New York-i CornellEgyetemen egy olyan immunterápiával kísérleteznek, amely néhány betegnél már bevált, most pedig több száz ember bevonásával kísérleteznek. Azeljárás lényege, hogy egészséges donorok véréből kiválasztanak egybizonyos fehérjecsalásot, majd infúzióval a betegek vérébe juttatjákazt. Ám annál a néhány betegnél, ahol már kimutattak pozitív változást a szellemi teljesítőképességben, legfeljebb másfél évvel korábbiállapotukat tudták csak visszaállítani.

Népszerű téma

Túl a konkrét gyógyszerkísérleteken, a betegség megelőzésévelkapcsolatban is szinte folyamatosan jelennek meg újabb kutatásieredmények. Csak ízelítőként, megnéztük, ebben a hónapban, milyenkutatásokat publikáltak a szaklapok e támában.

Kétségkívül az egyik legérdekeseb, miszerint C-vitaminnal is küzdhetünk az Alzheimer-kór ellen. Svéd kutatók nagy figyelmet keltő eredményeit aJournal of Biological Chemistry közölte, a Lundi Egyetem molekulárisorvostudomány tanszékének vezetőjét, illetve tanulmányát idézve. “HaAlzheimer-kórban szenvedő egerek agyszövetét C-vitaminnal kezeljük, jóllátható, hogy a kóros fehérjelerakódások feloldódnak” – olvasható. Tény, hogy az antioxidáns hatású C-vitamint igen sokféle kóros állapotbanalkalmazták már, de igen ellentmondó eredményekkel. A svéd kutatásfolytatásáról azonban nincs hír.

Szintén nemrég jelent meg az a hír, miszerint a halolaj kiválóan javítja az agyműködést, az Alzheimeres betegeknek pedig nem is kell ennél több – számoltak beróla amerikai kutatók az Alzheimer-kór nemzetközi kongresszusán. Azamerikai ADNI tanulmány számos vizsgálóközpontban rendszeresenellenőrzött idős emberekkel foglalkozik. A statisztikai elemzésben 819idős ember adatait dolgozták fel, akiknek egy részénél semmifélegondolkodásbeli zavar jeleit nem mutatták ki, másoknál már voltakbizonyos eltérések és a harmadik csoportba tartozók Alzheimer-kórtüneteit mutatták. A legfontosabb kedvező változást a halolajfogyasztása az agy térfogatának alakulása szempontjából okozta: atáplálékkiegészítővel élők agyszövete nem zsugorodott olyan mértékben,mint az ilyen szempontból kezeletlen csoport tagjaié. Tehát ahalolajkezelésben részesülő idős emberek gondolkodásbéli képességejobban megmaradt, mint a többieké.

A Kaliforniai Egyetem (San Francisco) kutatói, szintén akonferencián, pedig arról számoltak be, hogy emberek millióimenekülhetnének meg az Alzheimer-kórtól, amennyiben sikerülne az olyan rizikófaktor hatását mérsékelni, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, elhízás vagy a mozgásszegény életmód.