A megszorítások valódi oka

Alighanem megfordítja szerdán Matolcsy a nevezetes háromszögét (amely szerint a növekedésből lesz egyensúly, ezért nincs szükség megszorításokra), és egy megszorításokkal terhelt költségvetési tervezetet tesz le a kormány asztalára. 

A GDP ÉS AZ ADÓBEVÉTELEK

A GDP a hazánkban megtermelt termékek, szolgáltatások összessége. Teljes joggal elmondható: ha kisebb mértékben nő a tervezettnél a GDP, kevesebb lesz az adóbevétel tervezettnél. Nagyon nem mindegy azonban, hogy a GDP milyen összetevői nőnek kevésbé a tervezettnél. Ha az exportra termelő nagyvállalatok termelése nő az korábban gondoltnál kisebb ütemben, akkor annak viszonylag csekély a hatása az adóbevételre (az exportált árukon nincs áfabevétel, ráadásul az exportra termelő ágazatok jellemzően viszonylag kevés munkással állítanak elő sok terméket, tehát szja-ágon sem annyira jelentős a változás.) Ha a hazai fogyasztásra termelő cégek által produkált GDP változása viszont jobban hat az adóbevételekre (van áfabevétel, nagyobb az élőmunkatartalom).

Borítékolható a kormányzat eddig kommunikációja alapján, hogy a vélhetően kíméletlen hatású költségvetés okaként az euróválságot, s az ennek nyomán lassuló gazdasági növekedést jelölik majd meg, mint a hazai gazdaságpolitikától független tényezőt. Ezt az értelmezési keretet támogatja a napokban megjelent, nagy publicitást kapott Policy Agenda elemzése is, amely a jövő évi lassulás miatt kieső adóbevételt 400 milliárd forintra becsülte.

Egy másik lehetséges értelmezési keret viszont arról szól, hogy a közelgő kőkemény megszorítások mögött döntő részben a kormány adópolitikája áll.

Százmilliárdokról mondanak le

A személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása idén – tavalyhoz képest – 500 milliárd forint bevételkiesést jelent a Költségvetési Tanács számításai szerint. Az adójóváírás kivezetésének – biztosan még nem ismert – tételével nem számolva 2012-ben már 705 milliárd forintról mond le az állam. A társasági adó átalakítása tavaly 60 milliárd, idén további több mint 60 milliárd forint bevételkiesést jelent – a régi formájában fölszámolt Költségvetési Tanács korábbi számításai szerint. 

Immár eléggé tisztán látható az is, hogy az egykulcsos szja nem löki meg a fogyasztást (egyébként korábban számtalan közgazdász figyelmeztetett, hogy a magas jövedelmek további növelése kevéssé hat majd a fogyasztásra), így a fogyasztás, és az áfabevételek sem az elvárt mértékben növekednek. Hogy az egykulcsos nem képes élénkíteni a fogyasztást, az érzékelhető volt már a frankárfolyam 220-a szint fölé elszállása előtt is – az extrém erős frank a növekvő törlesztőrészleteken keresztül még egy csapás a fogyasztásra, az áfabevételekre. 

Az apadó bevételek egy újabb, de messze nem a legnagyobb gátja a kormányzat terveitől elmaradó idei, és jövő évi növekedés. Ennek nyomán a bevételkiesés semmiképp nem érheti el a 400 milliárd forintot, ha az idei, és a jövő évi növekedést nagyjából 2 százalékosnak becsüljük – mondta az fn.hu kérdésére Vértes András, a GKI vezérigazgatója. 1-1,5 százalékpontos növekedési elmaradásból még akkor sem jöhet össze ekkora kiesés, ha átlagos összetétellel számolunk, s nem főként az exportra termelő vállalatok termeléscsökkenésével. Keszeg Ádám, a Raiffeisen makroelemzője 2-300 milliárd forintra becsüli jövőre a lassulás miatti bevételkiesést. 

A magánpénztári pénzek elfedték

Vértes András arra hívta föl a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetési lyuk fő oka nem a tervezettnél alacsonyabb növekedés, hanem a költségvetés idén is már meglévő feszültségei, amelyet a magánnyugdíjpénztári pénzek időlegesen elfedtek. A fő probléma tehát – tette hozzá – a hibás gazdaságpolitika, amely arra épített, hogy az adócsökkentés beindítja a keresletet, ám ez „tankönyvi módon” nem teljesült – utalt a GKI vezére az egykoron az első Orbán-kormányban is szerepet vállalt jobboldali közgazda, Chikán Attila nyilatkozatára.

Vértes szerint nem az idei évvel van baj, a problémák a jövő évben jelentkeznek elemi erővel. Az ezermilliárdos nagyságrendű költségvetési lyukból 4-500 milliárdot a Széll Kálmán Terv képes kezelni, azonban ezen túl további intézkedésekre is szükség lesz.

A Raiffeisen makroelemzője ugyancsak további intézkedéseket lát szükségesnek. Keszeg Ádám szerint az állampapírpiaci mozgásokon egyelőre nem látszik, hogy a befektetők aggódnának a jövő évi költségvetés hiány miatt. Ehhez minden bizonnyal hozzájárulnak az eddigi politikusi nyilatkozatok is. Az elemző azonban megjegyezte, rövidül a befektetők által vásárolt kötvények átlagos lejárati ideje.

A piac tehát bízik rövid távon a kormány intézkedéseiben, a hosszabb távú kimenettel kapcsolatban azonban vannak kétségei.