A METT figyelmeztette a kormányt Veszélyes az egészségügy átalakítása

Dr. Jóna Gabriella, a tanács, és dr. Sinkó Eszter, a tagozat elnöke a két szervezet együttes ülését követően arról tájékoztatták a kormányzatot, hogy nem tudják támogatni a célként hivatalosan meg nem jelölt egészségügyi modellváltást. Az általuk aláírt dokumentum szerint a Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozat és Tanács (együtt METT) változatlanul egyetért a Semmelweis Tervben megfogalmazott stratégiai átalakítási irányokkal, és támogatja annak maradéktalan megvalósítását. Úgy látják azonban, hogy a kormány a Semmelweis Tervnek ellentmondó és/vagy attól független változtatások sorára készül, amelyek együttes megvalósítása alapvetően felülírná az eddig működtetett egészségügyi rendszermodellt. Teszi ezt anélkül, hogy a modellváltás nyilvánosság előtt megvallott kormányzati cél lenne. A METT nem tudja támogatni a modellváltást, mivel annak megvalósulásatovábbi teljesítményromlást eredményezhet egy társadalmi szempontbólkiemelkedő jelentőségű, ám kritikus állapotban lévő ágazatban.

Az egészségügy hatékony működéséhez, működtetéséhez a METT szerint nélkülözhetetlen:

  • az ellátáshoz való állampolgári hozzáférés méltányos alapon történő biztosítása,
  • az ellátórendszer fragmentáltságából fakadó negatív hatások ellátásszervezés útján történő ellensúlyozása,
  • a szolgáltatói és a finanszírozói (szolgáltatásvásárlói) szerepekegymástól szervezetileg és funkcionálisan is megvalósuló elkülönítése,
  • a fenti két szereplő között a teljesítményeket számba vevő,szerződésekben rögzített módon végrehajtott elszámolás intézményesítése,
  • az ellátórendszer szereplői közötti pontos munkamegosztás, hatáskör tisztázása és
  • ehhez igazódó érdekeltség megteremtése.

A METT szerint az egészségügypolitikai, közgazdasági elemezői társadalmat meglepte az az új törvénytervezet, ami a hazai ellátórendszer egyik alappillérétkészül véglegesen kiiktatni az államháztartási törvény megújításával.E javaslat szerint az államháztartáson belül 2010-ig önállóalrendszerként értelmezett társadalombiztosítási pénzügyi alapokat(benne a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alapot) a központiköltségvetés fejezeteként értelmezi a jövőben, és az OEP-et központiköltségvetési szervvé minősítené át. Ez a javaslat mindenképpenellentmond a Semmelweis Terv azon passzusainak, amelyek azegészségbiztosítás forrásteremtésében – a megjelölt adókat segítségülhívva – a kiszámíthatóságot szolgálták, egyúttal csökkentették volna azállami közvetlen beavatkozás gyakorlatát és  erősítették volna az OEPszolgáltatásvásárlói szerepét.

Közgazdaságilag is aggályosnak tartják, hogy a jelentősen nagyobbgazdasági súlyú tb-alapok fejezetként, míg az önkormányzatokalrendszerként szerepelnek a törvénytervezetben. Ugyanebbe a sorbailleszkedik szerintük az az egyéni képviselői módosító indítvány, amely a munkáltatói tb-járulékot szociális hozzájárulási adóvá változtatta átaz elmúlt hetekben.

A kormány bevezette ugyan a Semmelweis Tervben beígért népegészségügyi termékadót, de a jövő évi költségvetésben javarészt saját hozzájárulásának csökkentésére használja fel, eredeti céljával ellentétesen – állapítja meg a METT, amely szerint  a szolgáltatói szektor az önkormányzatok kezeléséből az állami tulajdon irányába tart, elvéve annak a lehetőségét, hogy a lakosság – helyi képviseletei útján – minél teljesebb társadalmi kontrollt tudjon gyakorolni saját ellátásafelett. A helyzet azért nyugtalanító  – írják  –, mert a váltás előttkevés az idő, így a sikeres átállás feltételei nincsenek biztosítva. Az államnak hiányoznak a begyakorolt készségei az ellátórendszer napiműködtetésére, mivel az elmúlt húsz esztendőben erről a feladatróllemondott. Ilyen helyzetben hosszabb idő megadása méltányosabb lenne azökkenőmentes ellátás megtartása érdekében.

A METT már korábbi állásfoglalásában is aggályosnak találta, hogy a „vázolt koncepció az „egypólusú” rendszer irányába mozdítja el az egészségügyet; az új felállásban lényegében az állam kíván mindent egy kézben tartani, márpedig egy jól működő és innovatív – a környezeti kihívásokrarugalmasan reagálni képes – rendszer sajátja a több szereplőkonszenzusán alapuló döntéshozatal”. A helyzet a tervezettváltoztatásokkal most még aggályosabbá vált, mivel a rendszer monolit irányba tart, komoly ellensúlyok, fékek nélkül – írja a tagozat és a tanács elnöke.

Mint vallják: az egészségügy mai működési zavaraiért elsősorban nem a társadalombiztosítás szervei és az önkormányzati tulajdonosok felelnek, sokkal inkább a közfinanszírozás forrásainak szisztematikusmegkurtítása. Nemzetközi összehasonlításban az egészségügyi közkiadások GDP-arányos hányada egyedülálló mértékben mutat csökkenő tendenciát az elmúlt 5 évben. A kormány egyeduralkodóvá válása, az átalakítás kapkodó üteme, valamint abefagyasztott költségvetés kedvezőtlen hatást gyakorol az egészségügyközfinanszírozott ellátószektorár. A jómódú, tehetős állampolgárokszámára a megerősödő magán ellátórendszer megoldást nyújthat, ez azonban súlyos megosztottsághoz, kettészakítottsághoz vezet atársadalomban, lefele tartó spirálba taszítva a közfinanszírozottellátásokat.

Mint a kormányzatot figyelmeztető állásfoglalás leszögezi: ha atársadalmi egészégbiztosítási rendszer egyes elemeit valóban felszámolja a kormány, és teret enged a szerződéskötéseken alapulóteljesítményfinanszírozási rendszer megszüntetését célzó ötletelésnek, lényegében lenullázza az elmúlt közel 25 év egészségügy átalakításának legfontosabb eredményeit, ezzel visszatér az állam-szocialista rendszer régóta magunk mögötthagyott és legtöbb elemében diszfunkcionális rendszeréhez. Éppen ezért azt tanácsolják a kormánynak, hogy az egészségügyben ne engedjen teret a Semmelweis Tervvel ellentétes törekvéseknek.

Azt kérik a többi közt, hogy a kormány őrizze meg a munkáltatói egészségbiztosítási járulékot. Tegye lehetővé az Áht. tervezetének módosítását, visszaállítva az Egészségbiztosítási Alap előző kormány által eltöröltönálló alrendszerét. Kérik, hogy az egészségügyi intézmények államitulajdonba vételével párhuzamosan dolgozzon ki és fogadjon el egy olyanegészségügyi intézmények és egészségügyi dolgozók jogállásárólrendelkező „kórháztörvényt”, amely lehetővé teszi, hogy egyszerre küszöböljük ki az önkormányzati tulajdonlás által kitermeltanomáliákat és a túlközpontosított irányítás veszélyeit.

A METT szerint a kormányzatnak el kell köteleznie magát a teljesítményfinanszírozási rendszer megőrzése mellett. Lehetővé kell tennie az Egészségügyért Felelős Államtitkárság számára, hogy azEgészségbiztosítási Alap költségvetésében mutatkozó relatív szufficitetteljes egészében az egészségügyi emberi erőforrások terán kialakult éssúlyos következményekkel fenyegető válsághelyzetének a kezelésérehasználja. A METT ajánlása: a frontvonalban dolgozó egyesorvoscsoportok számára átlagosan havi 100 ezer forint, valamint azegészségügyi szakdolgozók számára havi 50 ezer forint mértékű emelés.

A tagozat és a tanács azt kéri a kormánytól, bízza meg azEgészségügyért Felelős Államtitkárságot, hogy az NGM vezetéséveldolgozzon ki hosszú távú, paradigmaváltó forrásteremtési stratégiát, amely 2013-tól megteremti az egészségügyi dolgozók hosszú távú bérrendezésének feltételeit, és egy a hálapénz rendszerének megszüntetését célzó stratégia kidolgozását is lehetővé teszi. Kérik továbbá, hogy a Széll KálmánTervben megfogalmazott egyes kiadáscsökkentési intézkedések helyett azegészségügyi felsőoktatásba és az egészségügyi technológiai innovációbatörténő befektetéssel, valamint egészségipari beruházások Magyarországra hozásával, azaz a gazdasági növekedés beindításával járuljon hozzá az adósságválság megoldásához”.