A test pénzt követel

Szinte már közhely, hogy a magyarok többsége csak akkor megyorvoshoz, ha már nem tud járni. Az okok azonban nem csupán arestségünkben rejlenek, alapvetően ugyanis nem bízunk az egészségügyirendszerben. Ez derül ki legalábbis a Cofidis Hitel Monitor kutatásából.
A legtöbb megkérdezett szerint az állami egészségügyi ellátás egyreromlik, a lakosság 56 százaléka pedig úgy érzi, hogy a színvonalasellátásért fizetni kell, ugyanakkor csak 36 százalékuk hajlandó áldozniis érte. A kutatás azonban nem elsősorban az egészségügyi rendszerbevetett bizalmunkra, hanem az egészségmegőrzésünkkel kapcsolatoskiadásainkra volt kíváncsi.

Tudjuk, de nem tesszük

Mindenki tisztában van az egészséges élet alapvető tudnivalóival, ám csakkevesen tesznek is érte. A dohányosok száma minden tiltás ellenére aligcsökken, mint ahogy mind többen néznek napi rendszerességgel a pohárfenekére is, viszont csak alig páran sportolnak, és az egészségestáplálkozás kritériumain is megbukna a legtöbb háziasszony.
ACofidis kutatásának adataiból kiderül, hogy relatíve kevesen tesznek meg mindent azért, hogy megőrizzék az egészségüket: mindössze 43 százaléktörekszik arra, hogy egészségesen étkezzen, 41 százalék jár elrendszeresen szűrővizsgálatokra, és 22 százalék sportol rendszeresen. Alakosság kevesebb mint fele (42 százalék) vallja magáról, hogy aktívantesz az egészségéért.

Fájdalmas kiadások

Az egészségtelen életmód mellett a kutatás nem meglepő eredménye, hogyelsősorban nem a megelőzésre fordítjuk a pénzt, hanem a kezelésekre. A18–69 éves hazai lakosság megközelítőleg átlagosan 100 000 forintotfordít az egészségének megőrzésével kapcsolatos termékekre ésszolgáltatásokra éves szinten. Még ennél is többet költenek az 50–69évesek, a felsőfokú végzettségűek, a fővárosiak és az átlag felettijövedelemmel rendelkezők. Talán a kevéssé egészségtudatos életnekköszönhető, hogy a legtöbbet nem a megelőzésre, hanem már a kezelésre,vagyis gyógyszerekre költünk, ebből az összegből ugyanis évente 54 000Ft-ot tesznek ki a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, 19 000 Ft-ot a különböző, egészség megőrzésére szolgáló eszközök és 35 000 Ft-ot akezelések, egészségügyi szolgáltatások.

Első a gyógyszer

Ha az éves 54 ezer forintot, melyet gyógyszerre, gyógyhatású készítményreköltünk, havi bontásban szeretnénk megvizsgálni, azt látjuk, hogy amegkérdezettek 73 százaléka vásárol valamilyen gyógyszert havirendszerességgel, 53 százalékuk vitamint, gyógyhatású készítményt, 21százalékuk bioélelmiszert, 16 százalék pedig homeopátiás készítményt.Átlagosan összesen havonta 4500 Ft-ot költenek az emberek ezekre atermékekre.
A felmérés szerint 64 százalék nem vásárolt semmilyen,az egészség megőrzésére szolgáló eszközt, készüléket az elmúlt egyévben, és mindössze minden tízedik ember (9 százalék) fordított erre acélra 50 000 Ft-nál nagyobb összeget.

Mit gondolsz az egészségügyi ellátásról?

A kutatásban az állami és a fizetős egészségügyi ellátáshoz valóviszonyukról is kérdezték a 18–69 éves felnőtteket. A válaszokbóllátszik, hogy a megkérdezettek kétharmada csak akkor megy el orvoshoz,ha már konkrét panasza van. Az emberek ugyanis alapvetően elégedetlenekaz állami egészségügyi rendszerrel, háromnegyedük ért egyet azzal, hogyállami egészségügyi ellátás egyre romlik.
A többség viszont sajátbevallása szerint nem veheti igénybe a fizetős, magán egészségügyiellátást: 59 százalék szívesebben választaná a magánellátást, de anyagifeltételei ezt nem engedik meg. A válaszolók 56 százaléka érzi úgy, hogy a színvonalas ellátásért fizetni kell, ugyanakkor csak 36 százalékhajlandó áldozni is érte.
Mégis az elmúlt egy évben ennél többen, a18–69 éves lakosság 41 százaléka vett igénybe valamilyen fizetősegészségügyi szolgáltatást. Ezek közül a fogászati és a nőgyógyászatimagánrendelőknek/intézeteknek legmagasabb a részesedésük. Az elmúlt egyévben azoknak, akik fogászati kezelésre szorultak, 74 százaléka egybőlmagánrendelő ajtaján kopogtatott. Magán nőgyógyászt a megkérdezettek 79százaléka választott az állami helyett.