Adósság: valós vagy virtuális a csökkenés?

Az adósságállomány átütemezése, a szigorodó szállítási feltételek is vélhetően benne vannak a kórházi tartozások csökkenésében Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint, aki úgy véli, a betegellátás ettől sajnos nem lett jobb a hazai intézményekben.

Mint ismeretes, a szaktárca a minap közölte a harmadik negyedévesadatokat, miszerint az érintett szolgáltatók kötelezettségállománya ajúnius 30-i állapothoz képest (127,7 milliárd forint) 4,66 milliárdforinttal csökkent, benne a lejárt adóssággal, amely korábbi 45,1milliárd forinthoz képest 43,3 milliárd forint.

Bár a Kórházszövetségben az adósság növekedése számítottak, Rácz Jenő leszögezte: „nincs okunk megkérdőjelezni az adatok valódiságát, hiszenaz egészségügyi intézményektől beérkezett adatokat összesítették aszaktárcánál”. Véleménye szerint igazából a lejárt szállítói állomány amértékadó (mint tudjuk, a kórházak két hónapos csúszással kapjákfinanszírozásukat – a szerz.). Ez pedig az 1,8 milliárd forintoscsökkenés dacára nem változtat azon a tényen, hogy a rendszerből egyhavi finanszírozás hiányzik, ami nagyjából kéthavi dologi kiadásnak felelmeg (az intézmények körülbelül fele részben bérre, fele részben dologikiadásra fordítják bevételüket).

A nem releváns mértékű, de mégiscsak csökkenést mutató intézményiadósság hátterében az elnök szerint legfőképp az átütemezések állhatnak. Ha ugyanis egy tartozást átütemeznek, az eltűnik az adósságoklistájáról, ám értelemszerűen még valójában nincs kiegyenlítve. Akkorkerül megint elő, amikor az egyezség hatályba lép, így általában az évvégi szállítói állományban szokott megjelenni. Rácz Jenő szerintmindezen túl a lejárt adósságállományban nincs benne a dunaújvárosi ésaz egri kórházat egykor működtető cégek tartozása, ami együttesencsaknem négy milliárd forint, ezért a szövetség becslését sem tartjavalótlannak.

– Változatlanul azt tapasztaljuk, hogy ez a nagyságrendűadósságállomány likviditási problémákat okoz a kórházaknak. Abeszállítóknál is komoly működési gondok jelentkeznek a kinnlevőségmiatt, mert nem képesek ezt az adósságállományt finanszírozni, ezért atartósan és nagy mértékben adós intézményeknek csak készpénzértszállítanak, sőt, tőketartozásuk törlesztését is kérik tőlük – tettehozzá a Kórházszövetség elnöke.
Az is fontos körülmény, hogy azállami kézbe vétel kemény kötelezettségvállalási feltételeket szab azintézmények számára: a szerződések áttekintése az eddigi már egyébkéntis szigorú gazdálkodást még szigorúbbá teszi, hiszen az adósságállományátvállalásakor bizonyos értelemben számonkérés folyik az elnök szerint.

A konszolidációra mindenképpen még idén szükség van az ágazatban, szögezi le Rácz Jenő. Már csak azért is, mert az átvett kórházak adósságamegnöveli az államháztartási hiányt. Ideális lenne, ha az E. Alaprelatív szufficitjét (ez a legfrissebb adatok szerint jelenleg közelhatvanmilliárd forint) megkapná az egészségügy.

Az intézményeknek legalább a tavalyi évhez hasonló nagyságrendű – 30milliárd forint – forrásbevonásra mindenképpen szükségük van: ezsegítené át őket a legsúlyosabb nehézségeken. A szaktárcávalfolyamatosan nézik az E. Alap kiáramlását, s együttműködve a többiszakmai szervezettel már vannak elképzelések arra, hogyan osztanák szétaz onnan várt pótlólagos forrást.