Adózó-társat keres a MAGYOSZ

A Teva vezérigazgatója a Medical Tribune legfrissebb számábanarról is beszél, hogy a szövetség igyekszik olyan javaslatokat letenniaz asztalra, amik nyitottá teszik a kormányzatot alternatív forrásokbevonására és a gyógyszeripar nemzetgazdasági szerepének elismerésére.Mivel a magyar lakosság körülbelül ugyanannyit költ gyógyhatásúkészítményekre, mint gyógyszerekre, úgy érvel: ”ha már adót kellfizetnünk, akkor osszuk el azt igazságosan az egészségügy összesszereplője között. Logikus igazából az lenne, hogy akik bizonyítékkalrendelkeznek a hatásosságról, azok kevesebb adót fizessenek, mint azok,akik nem. De ha ez az arány 50–50 százalék lenne, akkor már elégedettlennék.”

A GfK Hungária és a TÁRKI Egészséggazdasági Monitorfelmérésének idén ősszel publikált adatai is mintha csak Szabó Lászlónak szolgáltatnának muníciót. Ezekből az tűnik ki, hogy Magyarországon anyugati és az alternatív orvoslás piaci pozíciói viszonylag kevéssékülönböznek egymástól.  Míg a lakosság nem egészen fele (44 százaléka)azt gondolja, hogy mindig a receptre felírt gyógyszerek aleghatékonyabbak, addig több mint egyharmada (38 százalék), ha csakteheti, a természetes gyógymódokat választja. A megkérdezettek harmada(31 százalék) vett már igénybe különféle alternatív megoldásokat,amelyek közül a homeopátia (15 százalék), valamint a fény- ésszínterápia (8,5 százalék) vezet. Ez utóbbi egyébként – jegyzik meg akutatók  – négyszerese a népbetegségnek számító cukorbetegséggelrendszeresen diabetológushoz járó páciensek arányának (2 százalék).

Ugyanennek a vizsgálatnak az összefoglalója tartalmazza azt is, hogy a magyarlakosság ma évi közel 2.254 milliárd forintot fordít az egészségére.Ennek legnagyobb része – 1.252 milliárd – a gyógyhatásúnak ésegészségesnek tartott termékekre, egészségfejlesztésre, gyógyszerre éskülönböző gyógyászati termékekre kiadott összeg. Emellett egészségügyiellátásokra – ide értve a magánorvosokat, kiegészítő szolgáltatásokat,hálapénzt, a kórházba bevitt ételt is – összességében 381 milliárdforint, egészséges étkezésre 315 milliárd forint és különböző,egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra 306 milliárd forintaz éves lakossági ráfordítás.

A fentebb említett interjúban Sza bó László arról is beszél, hogy a jelenlegi szabályozás nem csak azalternatív medicinák forgalmazóival, hanem az importőrökkel szemben ishátrányos helyzetbe hozza  a hazai gyógyszergyártókat:

”A SzéllKálmán Terv eddigi kiadáscsökkentő intézkedései nagyjából csak a lejártszabadalmú gyógyszereket érintették – ez azt eredményezte, hogy azösszes megtakarításnak több mint a felét a négy nagy magyarországigyártó fizette. ” 
S hogy kitűnjön, ez az államnak sem olyan jóüzlet, bemutatott egy számítást is: ”Összevetettük a Magyarországonkutató-fejlesztő-gyártó MAGYOSZ-vállalatok járulékbefizetéseit, illetve a gyógyszereikre adott összes támogatás mértékét a 7 legnagyobb importőrazonos adataival (a két csoport hasonló forgalmat képvisel). Tavalyi,2010-es adatokkal számolva azt mondhatjuk: ha egy adott gyógyszerre 100forintot fizetett támogatásként az OEP, akkor egy magyarországi gyártó e termék előállításakor 126 forintnyi adót és járulékot fizetett be azállamnak. Ezzel szemben egy importőrnek ugyanez csupán 30 forintjábakerült. Ez azt jelenti, hogy ha ugyanazt a molekulát importáljuk, az azállamnak 70 forint kiadást, ha Magyarországon gyártjuk, 26 forintbevételt jelent! ”