Akár a rossz gyógyszert is megvesszük, csak olcsó legyen

Az elmúlt 1 évben a lakosság 14 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket – állapítja meg a kutatás. A vevők körében felülreprezentáltak a budapestiek, de az is kiderül a felmérésből, hogy a fiatalok és a fiatal középkorúak az átlagosnál jóval nyitottabbak (34 százalék), míg a középkorúak és az idősek jóval elutasítóbbak (9 százalék) a hamis termék vásárlásával kapcsolatban.

Szomorú tendencia, hogy egyre kevésbé riadunk vissza attól, hogy egészségre ártalmas terméket fogyasszunk: hamis gyógyszert például évről-évre többen vásárolnak, amíg 2010-ben 1, 2011-ben 2, addig 2012-ben a lakosság 4 százaléka, de bizonytalan forrásból származó élelmiszert is a magyarok 5 százaléka vett. Ezek után nem meglepő, hogy a tavalyihoz képest jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik szerint a hamisítványok a fogyasztók egészségét is veszélyeztetik. Míg tavaly a válaszadók 76 százaléka vélekedett így, idén ez az arány 68 százalékra módosult.

Az összes vásárló körülbelül fele, egyharmada tekinthető rendszeres hamis termék vásárlónak. A két kivétel a ruházati termék és az élelmiszer, ám ez sem pozitív eltérés, hiszen amíg az előbbi esetében a vásárlók kétharmada rendszeresen vásárol ilyen terméket, addig az utóbbi esetben a fogyasztók 60 százaléka minősül rendszeres vásárlónak.

Nem okoz gondot a netes letöltés

Az internetezők 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyszer vagy többször nézett meg filmet az interneten annak tudatában, hogy az illegális forrásból származik, ráadásul 12 százalékuk ezt többször is megtette, míg 5 százalék csak egyszer. Ugyancsak 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyszer vagy többször hallgatott zenét az interneten annak tudatában, hogy az illegális forrásból származik. 13 százalékuk ezt többször is megtette, míg 4 százalék csak egyszer.

Filmes tartalmat az internetezők 11 százaléka – 7 százalék rendszeresen – töltött le illegális forrásból, míg zenei tartalmat az internetezők 12 százaléka töltött le illegális forrásból, rendszeres letöltőnek 8 százalékot tekinthetenek.

A legális forrásból származó tartalmakért mérlegelés nélkül az internetezők 11 százaléka hajlandó fizetni, míg 22 százalékukat a kiskereskedelmi árnál olcsóbb szolgáltatással lehetne erre rávenni. Az internetezők fele nem fizetne a szolgáltatásért: vagy azért, mert nem érdekli a tartalom forrása vagy azért, mert az ingyenességet részesíti előnyben.

Bűncselekmény, de nem kell szigorúbb bírság

Három százalékkal (12-ről 9-re) csökkent egy év alatt azoknak az aránya, akik szerint állja a versenyt hosszú távon a hamisítvány az eredetivel szemben, míg 68 százalék úgy gondolja: hosszú távon jobban megéri eredeti terméket választani. Mégis, a magyarok háromnegyede azt gondolja: a gazdasági válság miatt többen vesznek hamis vagy bizonytalan eredetű, de olcsó terméket – ezzel az állítással csupán a magyarok 5 százaléka nem ért egyet.

Az emberek közel kétharmada azzal is tisztában van, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el, sőt a válaszadók fele szerint akár munkahelyek is megszűnhetnek. Az emberek 58 százaléka úgy gondolja: aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el, ám így is csökkent azok aránya ( 68-ról 56 százalékra), akik szigorúbb büntetést szeretnének a hamisítóknak és a hamisítványok terjesztőinek. A válaszadók közel kétharmada ugyanakkor egyetért azzal az állítással, hogy a hamisítványok megvásárlásával a szervezett bűnözés bevételeit növelik.