Államosítás: a gyakorlatban derül ki minden

Számot vet Szócska Miklós államtitkári tevékenységével, a SemmelweisTerv ígéreteivel, valamint annak tényleges fejleményeivel az Intézet aDemokratikus Alternatíváért (IDEA) alábbi elemzésében.

Az egészségügy „megmentésének” Semmelweis Tervében Szócska Miklósegészségügyért felelős államtitkár a teljes újraszervezés nagyratörőcélját tűzte ki maga és apparátusa elé. Az államtitkár kitart tervei,valamint a kormány elvárásainak való megfelelés együttese mellett, azaznem megy szembe az egészségügy területén végrehajtandó kiadáscsökkentési és forrásnövelési tervekkel, s eközben a Semmelweis Tervben ígértátalakításokon is dolgozik.

Semmelweis kontra Széll Kálmán

Az államtitkár kinevezése óta az ország gazdasági helyzete, valamint a szükségszerűvé vált megszorításokat tartalmazó Széll Kálmán Tervegyaránt megnehezíti az egészségügyi alrendszer átalakítását. Az utóbbidokumentumban foglalt, releváns megszorításokként értelmezhető lépésekjelentősen érintették a gyógyszeripart (18 százalékra emelt különadó,valamint a vaklicit bevezetése), és közvetlenül a betegekgyógyszertámogatását is célba veszik. A legújabb tervek szerint ugyanis a szív- és tüdőbetegek gyógyszeres terápiáját csak abban az esetbentámogatja maximális mértékben a társadalombiztosítás, ha a páciensekéletmódváltással is hozzájárulnak a terápia sikeréhez. Mindezekalapvetően nem mennek szembe a Semmelweis Tervben foglaltakkal, annakellenére sem, hogy utóbbi ugyan nem helyezte kilátásba a betegekköltségeinek emelkedését, de szorgalmazta részvételüket anépegészségügyi programokban. Utóbbi programok egyelőre csak tervek, azegészségtudatosság elvárása viszont már financiális ösztönzőként jelenik meg.

Népegészségügyi termékdíj – forrásteremtés az egészségügyön keresztül?

Akárcsak a Széll Kálmán Terv, a népegészségügyi termékadó is inkább a Nemzetgazdasági és nem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium eszköztárából származik, az eredetileg kitűzött cél tehát inkább a forrásteremtés,mintsem a népegészségügyi stratégia kiterjesztése volt. Jelenleg, a jövő évi költségvetés vitájában is érkeznek újabb módosító indítványok azadó által érintett termékekre vonatkozóan: a lekvárok, a szörpök, ésakár egyes tejtermékek is bekerülhetnek az adóztatott, egészségtelennekítélt cikkek közé.

A különadó népegészségügyi hátterét Szócska Miklós azzal igyekszikhitelesíteni, hogy az abból származó bevételekből az orvosi bérekemelését ígéri. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy erre lehetőségelesz, hiszen az E. Alapban elért relatív 46 milliárd forintostöbblet megtartásáért is küzdenie kell.

A források egészségügyben tartására márpedig égető szükség lenne azorvosi bérek rendezése érdekében, hiszen a rezidensek egyretürelmetlenebbül és elkeseredettebben fenyegetőznek az országelhagyásával. Az érintettek az ösztöndíjpromramnál  megnyugtatóbb éshosszabb távra szóló megoldást várnak. E téren tehát az államtitkár keze meg van kötve: új forrásokban nem bízhat, azok nélkül azonban nemoldható fel a patthelyzet. Az orvosi életpályamodellek, valamint aszakterületenkénti humánerőforrás-stratégiák egyelőre szintén váratnakmagukra.

Praxisalap létrehozása

A Semmelweis Tervben ígért háziorvosi praxisalap létrehozása azegészségügyben megtakarított összegből történik, kétmilliárd forintelkülönítésével. Ennek célja a piacképtelen praxisok önkormányzatoktólvaló átvétele, valamint a fiatal orvosok praxishoz jutásánakmegkönnyítése. Ez azonban továbbra sem fogja megszüntetni azokat aterületi egyenlőtlenségeket, amelyek már a háziorvosi szintenmegfigyelhetőek, hiszen azon területek, ahol a háziorvosi praxis irántnem mutatkozott kereslet, továbbra sem fog, míg a „jó helyekért”mostantól állami támogatással is lehetőség nyílik beszállni a versenybe. Az, hogy a betöltetlen praxisok feltöltésére alkalmas-e az intézkedés,ugyancsak kétsé-ges.

Hálapénz: minden marad a régiben?

A hálapénz kérdését a Munka törvénykönyvének módosításával oldaná meg a Nemzetgazdasági Minisztérium: megtiltja annak elfogadását, kivéve, ha ehhez a munkáltató hozzájárul. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ahálapénz körül minden marad a régiben. Szócska Miklós ez ügyben egyelőre nem nyilatkozott, annak ellenére sem, hogy a Semmelweis Terv ahálapénzzel szemben és a jövedelmi viszonyok rendezése mellett tette le a voksot.

Az államosítás haszna és ára

A Semmelweis Terv ugyan a köztulajdonlás mellett tette le a voksot,tényszerűen azonban csak a budapesti intézményekkel foglalkozott, mintközponti állami irányítás alá kerülő szolgáltatókkal. A központosításbővítése szoros összefüggésben áll(hat) az önkormányzati törvénygyökeres módosításával, ami ugyancsak egyfajta külső hatásként ér(het)te az államtitkárt. E lépés azonban részben megkönnyítheti az egészségügyújraszervezését azzal, hogy elegendő a központi döntés egyes intézmények profilváltásáról, esetleges bezárásáról. Egyelőre viszont kérdéses,hogy a nagytérségi betegútszervezéshez hogyan illeszkednek majd a megyei kormányhivatalok, illetve a nagytérségi szintű egészségügyi igazgatásiintézmények hatáskörei. Ugyancsak a gyakorlat mutatja majd meg, milyenhatékonysággal lesz képes az államtitkárság az egészségügyiszolgáltatókat napi szinten központilag irányítani, a betegigényekfelmérésének folyamatos lehetősége nélkül. A vártnál lassabban tehát, és az átadás-átvétel miatt magasabb költségek mellett, de az újraszervezés eredménye jövő tavasszal talán valóban napvilágra kerül.

A betegjogok továbbra sem érvényesülhetnek?

Szembeötlő, hogy az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központot(OBDK) még mindig nem hozták létre, amely egy országos kompetenciájú, aSemmelweis Terv által beharangozott intézmény lenne – ha létezne.Reménykeltő lenne, ha csak azért nem értesülne a közvélemény azintézmény létrehozásának háttéreseményeiről, mert a média ingerküszöbét e téma nem éri el, és valójában a háttérben valós munka zajlik, hogy avállalt 2012. január 1-jei indulási időpont tartható legyen. Utóbbifeltételezés azonban egyelőre megerősítése vár.

Csökkenő egészségügyi kiadások 2012-ben

A jövő évi költségvetésben elvileg a gyógyító-megelőző kasszáraelőirányzott összegből fedeznék az OBDK működését is. A célszámokszerint az Egészségbiztosítási Alap kiadásai nominálértéken 3,1százalékkal csökkennek majd jövőre. Ez a gyógyszer-, a háziorvosi,valamint a védőnői kassza kiadásainak visszavételét, illetvebefagyasztását jelenti, a fekvő- és járóbeteg-ellátásra fordítottösszegek azonban 9,6 százalékkal emelkednek. Kérdéses, hogy ez mire lesz elegendő a kórházi átszervezések és a felhalmozott adósságok éstermészetesen az E. Alap várható bevételeinek fényében.

Eredmények a jövő konfliktusainak függvényében

Szócska Miklós tehát eddig sikeresen vette a gazdasági kényszerűségek által okozott akadályokat az ágazati kommunikációban, de több területen – így a rezidensek vagy az életpályamodell kapcsán – az eddigistratégia hosszú távon nem tartható. A Semmelweis Tervben megfogalmazott irányok rendkívül lassan konkretizálódtak, és az ezen irányokba hatócselekvés is ugyanilyen lassú ütemben valósul meg. A felmerülőgazdasági, vagy a magasabb kormányzati szintről érkező (köz)politikaikényszerek új konfliktusforrásokat teremtenek az igazgatás területén azágazat szereplőivel, illetve az újonnan színre lépő érintettekkelkapcsolatban. A konfliktusok kimenetele és a győztesek személyehatározhatja meg Szócska Miklós megítélését a közeljövőben.