Államosítás: összeálltak a fővárosi munkacsoportok

A fővárosi kórházakat három csoportba osztva kezdődik meg az átadás-átvétel. A GYEMSZI igazgatója, a Schiszler István vezette munkacsoport – amelyben a Zala Megyei Kórház főigazgatója, Csidei Irén képviseli a Magyar Kórházszövetséget, Havas Szófia (MSZP) pedig a fővárosi önkormányzat egészségügyi bizottságát – aBajcsy-Zsilinszky, a Jahn Ferenc Dél-pesti, az Uzsoki, a SzentIstván-Szent László, valamint a Heim Pál Gyermekkórház átadásánaklebonyolítását végzi.

A budai oldalon Reiter József vezeti a munkacsoportot.Kompetenciájuk a Szent Imre, a Szent János valamint a hozzá kapcsoltkórházakra (Szent Margit, Budai Gyermekkórház), a visegrádirehabilitációs, valamint a törökbálinti tüdőgyógyintézetre terjed ki.Itt Hajdú Zsolt (Fidesz) képviseli a jelenlegi tulajdonost, s Baráth Lajos, a makói kórház főigazgatója az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületét, az EGVE-t.

Az egészségpénztár egykori főigazgatója, Oberfrank Ferenc, jelenleg az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének (MTA KOKI) tudományos titkáravezeti a harmadik munkacsoportot, amelyhez a Péterfy SándorUtcai Kórház, a Központi Stomatológiai Intézet, az újpesti KárolyiSándor és az angyalföldi Nyírő Gyula kórház tartozik, valamint abudafoki pszichiátria. Itt a sátoraljaújhelyi kórház korábbifőigazgatója, Antal Gabriella képviseli a Kórházszövetséget, Czeglédi János (Jobbik) pedig az önkormányzatot.

A három csapat december elsején kezdi meg a munkát, s igencsak erőltetett menetet kell diktálniuk ahhoz, hogy a több naposkarácsonyi ünnepek ellenére, január elsejére, az állami tulajdonba vétel napjára, elkészüljenek az átvétellel. A munkacsoportokban egyébként afelsoroltak mellett jogászok, közgazdászok, műszaki-ingatlan szakértőkis részt vesznek.

Valószínűleg a rendelkezésre álló idő rövidségére tekintettel, úgynevezett egyszerűsített átvilágítást kell végigvinniük. Ám ennek ellenére teljes körű állapotfelmérésre törekednek, legalábbis a munkát irányító GYEMSZI elvárása szerint.

Azt, hogy milyen mélységben szeretnék számba venni Budapest önkormányzati kórházainak vagyonát, jól mutatja, hogy például az egészségügyi ingatlanokat 1990-től lajstromoznák fel, függetlenül attól, hogy azok némelyike már rég más tulajdonosnál, merőben eltérő feladatra hasznosul. A teljes körű leltározást akár külső szakértők is ellenőrizhetik, bármit leselejtezni az átadásig szigorúan tilos.

A szállítói tartozások közül csak a 2011. szeptember elsejéig felgyűlt kifizetetlen milliókat hajlandó az új tulajdonos rendezni, azt az adósságot, ami szeptember elseje és december 31. közöttkeletkezik, az önkormányzatoknak kell még az év végig rendezniük.

Arról, hogy a háttérben miféle politikai húzd-meg-ereszd-meg zajlik, legfeljebb abból lehet következtetni, hogy Tarlós István a napokban – nem kis meglepetésre – saját fővárosi koncepcióval állt elő. A főpolgármester szerint öt kórház – az Uzsoki utcai, a Szent Margit, a Bajcsy-Zsilinszky, a Tétényi úti és az Állami Egészségügyi Központ – pont elegendő lenne a
budapestiek ellátására. Az viszont nyilván elkerülte Tarlós figyelmét, hogy a felsoroltintézmények egyikében sem működik például traumatológia. Így afőpolgármesteri elképzelés csak akkor lenne megvalósítható, haa budapestieknek egyúttal azt is garantálnák, hogy soha nem éri őketbaleset, s még véletlenül sem ficamítják ki, törik el egyetlenvégtagjukat sem…