Antidemokratikus vonal az orvosi kamarában?

Szombaton tartja országos küldöttközgyűlését a jelentősen kibővült Magyar Orvosi Kamara (MOK). A tavasszal elfogadott kamarai törvény kötelezővé tette a tagságot az egészségügyben, betegellátásban dolgozó egyetemi diplomásoknak. Egy nyári módosítás szerint be kell lépniük a testületbe a klinikai szakpszichológusoknak és a mikrobiológusoknak is, így a kamarának lassan 40 ezer tagja lesz. Az új törvény miatt új alapszabályt is kell alkotnia a MOK-nak. Erről szavaznak szombaton.

Információink szerint a szombati ülés előtt többen kifogásolták: jelentős kérdésekről fog dönteni a testület, de a résztvevőknek semmilyen előterjesztést vagy anyagot nem küldtek el. Legfeljebb ott kapják meg az új alapszabályról vagy a tagdíjak megállapításáról szóló előterjesztést, amiről aztán rögtön szavazniuk is kell majd. “A küldöttek még elpocsékolnák a drága idejüket azzal, hogy megkérdezik azokat, akiket képviselnek” – mondta egy forrásunk.

Éger IstvánFotó: Máthé Zoltán

Ezt a vádat Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke határozottan cáfolta. Mint mondta: már augusztusban megkapták a küldöttek az előterjesztéseket, két teljes hetük volt arra, hogy szeptember 5-ig javaslataikat is visszaküldjék. A szombati küldöttgyűlésen ennek következtében 110 módosító javaslatról fognak szavazni.

Információink szerint annak, aki az ülésen fel akar szólalni vagy előterjesztést akar tenni, előre be kellett nyújtania a szöveget. Éger István erre azt mondta: húsz éve úgy működik a kamara, hogy a küldöttgyűlésen új előterjesztést már nem lehet tenni. “Ez már nem az ötletelés ideje, a helyszínen újabb javaslat már nem tehető, mert így két napig, éjszakába nyúlóan tartana egy ilyen ülés”.

Úgy tudjuk, nem küldték szét a küldötteknek a pénzügyi beszámolót sem. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott: a küldöttek majd megnézhetnek egy apróbetűs diasorozatot az ülésen sok számmal, és majd biztos felelősen szavaznak a beszámoló elfogadásáról. Éger ezzel kapcsolatban azt mondta: a küldöttgyűlés napirendjén semmilyen gazdasági kérdésről nem tárgyalnak.

 

A jelen helyzet szerint a küldöttek nem szólhatnak bele a kamarai tagdíjak összegének megállapításába sem, legfeljebb ennek módjába. Bár a törvény szerint a tagdíjak meghatározása a küldöttgyűlés hatásköre, a MOK-nál ezt a feladatot már korábban is az úgynevezett TESZT-re, azaz a Területi Szervezetek Tanácsára bízták. A TESZT-ben a megyei szervezetek elnökei, a fogorvosokat összefogó szervezet elnöke és a MOK elnöke ül. (A törvény csak az éves kamarai tagdíj felső határát szabályozza, a részleteket és az összeget a kamara alapszabályában határozhatja meg. Ez az orvosoknál nem lehet magasabb a kamarai tagra irányadó kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum egyhavi összegének 30 százalékánál.)

“Egy küldöttgyűlés általában évente egyszer van, összehívása sok szervezést igényel, és több mint egymillió forintba kerül. A felmerülő gazdasági kérdésekről sokkal gyorsabban kell dönteni, erre alkalmasabb a Területi Szervezetek Tanácsa, amely egy operatív szervezet” – hangsúlyozta Éger. A MOK elnöke szerint a küldötteknek olyan alapszabályt lenne célszerű megszavazniuk, amely a tagdíjak meghatározását továbbra is gördülékennyé teszi.

Az új alapszabállyal átalakulnak a szavazati arányok is ebben a bizonyos operatív szervezetben. A TESZT-ben a procedúra eddig viszonylag egyszerű volt: minden megyének, Budapestnek és az elnöknek is egy-egy szavazata volt. Régóta firtatták azonban, hogy míg Budapesten van a tagság kb egyharmada (kb 12 ezer orvos), kisebb megyékben pedig csak 500-1000 orvos, a budapesti elnöknek ugyanúgy csak egy szavazata van, mint a többi megyének.

A szombaton megszavazandó új alapszabály szerint most súlyoznák a megyék szavazatait a taglétszám alapján. Ahol 1000-nél kevesebb tag van, annak a területi szervezetnek 1 szavazata lenne, ahol 2000-nél kevesebb, annak 2, a három vidéki orvosegyetemi székhely 3-3 szavazatot kap, a fogorvosok 4-et, Budapest 6-ot. Az orvosi kamara elnökének az új szabály szerint 3 szavazata lenne az összesen 44 közül. A bírálók szerint ezzel az elnök igencsak jelentős befolyást kaphat. Ha bizonyos kérdésekben szavazategyenlőség alakul ki, ő dönthetne.

“Ez az én előterjesztésem volt, ez egy gesztus az elégedetlenkedők felé, és ezt a javaslatomat egyhangúlag támogatták a területi szervezetek elnökei” – fogalmazott Éger István. A MOK elnöke szerint ez nem okoz jelentős változást a döntéshozatalban, az elnöknek pedig azért lesz három szavazata, mert ez a középarányos az 1-6 közötti szavazatok között.