ÁSZ jelentés a háziorvosi rendszer működéséről

A háziorvosi tevékenység finanszírozása komoly költségvetési tétel,2010-ben 69,8 milliárd forintot tett ki. A betöltetlen praxisok száma171, ami azt jelenti, hogy csaknem 220 ezer magyar állampolgár olyantelepülésen él, ahol nincs állandó háziorvos. A háziorvosokátlagéletkora magas, a nyugdíjba vonuló orvosok pótlása egyre többtelepülésen nehézségekbe ütközik, hatalmasok a területi különbségek,jellemző az orvosok elvándorlása – írja az  Állami Számvevőszéklegfrissebb jelentésének összefoglalójában.

A szervezet a háziorvosi tevékenység költségvetési és társadalmijelentőségét felismerve döntött az ellátás működésének és pénzügyifeltételrendszerének ellenőrzéséről, amelynek során 475 önkormányzatotés csaknem 6000 háziorvost keresett meg kérdéseivel, helyszínivizsgálatot pedig 25 önkormányzatnál tartottak a számvevők. Azellenőrzés a 2005 és 2010 közötti időszakra vonatkozott. Az ellenőrzéscélja a háziorvosi ellátás jogi-szabályozási, szervezeti, személyi,finanszírozási feltételrendszerének, az önkormányzati szerepvállalásnak, az ellátás minőségének, a szükséglet alapú ellátás megítélésének,illetve a területi egyenlőtlenségek értékelése volt.

Főbb megállapítások
A háziorvosi rendszerműködését romló feltételrendszer mellett stagnáló minőségű ellátásjellemzi. A finanszírozási nehézségek, az elöregedő humán kapacitás ésaz emelkedő betöltetlen praxisszám az uniós átlaghoz való felzárkózáshelyett az elért eredmények fenntarthatóságának kockázatát vetítikelőre.

1. 2005 és 2010 között az EgészségbiztosításiAlapból a háziorvosi ellátás finanszírozására fordított összegnominálisan ugyan emelkedett, de ez reálértelemben 8,3%-os csökkenéstjelentett, ami a forrásellátás romló tendenciáját mutatta az ellenőrzött időszakban. A finanszírozás a feladatellátás minőségét nem tükrözte. Aváltozás jeleit mutatja, hogy a hatékony munkavégzés ösztönzésérehivatott rendszert 2010 októberében bevezették és további fejlesztésevárható.

2. Az alapellátás megerősítésénekhangsúlyozása ellenére az ellenőrzött időszakban az ágazatirányító nemdolgozott ki a háziorvosi ellátás megújítását szolgáló hosszú ésközéptávú fejlesztési tervet.

3. A működtetésijog („praxis-jog”) önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosítóengedélybe foglalt vagyonértékű jog, amelynek adás-vétele egyelőrekorlátozott. A hatályos jogszabály értelmezési problémái ishozzájárulnak az alacsony mobilitáshoz, ami kihat az orvosok nyugdíjbamenetelének problémáira is.

4. Az ellátórendszer ellehetetlenülését vetítik előre a humánerőforrás romló helyzete. Aháziorvosok átlagéletkora magas és folyamatosan tovább emelkedik. Ahelyzetet az is rontja, hogy nő a külföldön munkát vállalni szándékozóorvosok száma. 2005 és 2010 között 240 háziorvos kért hatóságibizonyítványt végzettsége külföldi elismertetése céljából. Ahumánerőforrás hiánya a növeli az ellátást biztosító orvosok terhelését. Az ÁSZ kérdőíves felmérése szerint az orvosok jelentős része többetdolgozik, mint amit az EU munkaidő direktíva megenged, és amireszerződtek az OEP-pel.

5. A háziorvosoktöbbsége nem tett eleget a finanszírozási bevételek és az ellátásrafordított kiadások elkülönítési kötelezettségének, és a támogatásfelhasználása több esetben nem a finanszírozott tevékenység érdekébentörtént. Ennek következményeként 2009-ben 24,1 millió, 2010 elsőfélévében 24,4 millió forint visszavonására került sor.

6. A megbetegedési és halálozási mutatók jelentős különbségeket mutatnakannak függvényében, hogy az adott település miképp illeszkedik aháziorvosi rendszerhez. A kis lakosságszámú, jellemzően vegyes praxisáltal ellátott településeken a megbetegedési és halálozási mutatókrosszabbak a városokra jellemzőnél, és az is rontja az egészségügyiesélyeket, ha nincs háziorvosi székhely a településen. A finanszírozásirendszer nem ösztönzi a megelőzést, különösen rossz a helyzet a vegyespraxisoknál, ahol jóval alacsonyabb például az átoltottság, mint azosztott praxisokban.

7. A háziorvosok szakmaiellenőrzését az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ irányításaalá tartozó szakfelügyeleti rendszernek kellene ellátnia, de forráshiány miatt a szervezet nem tudta teljesíteni a feladatát.

8. A háziorvosok kapuőri szerepe gyengült azáltal, hogy a szakorvosok aháziorvossal rendeltetnek meg bizonyos egészségügyi ellátásokat, anemzetközi összehasonlításban erős kapuőri funkció azonban így isbiztosított. Az ÁSZ kérdőíveire adott válaszok szerint a háziorvosoktöbb mint fele bővítené saját kompetenciáit. (A kérdőívre adott válaszok feldolgozásának eredményeit a jelentés 2. számú mellékletetartalmazza.)

Javaslatok a Nemzeti Erőforrás Miniszternek:
Dolgoztasson ki szakmai programot a háziorvosi ellátás szakmai, fejlesztésiirányainak meghatározása érdekében, valamint alakítsa át, szabályozzaújra a működtetési jogot.

Dolgoztasson ki intézkedési tervet a humánerőforrás szükséglet biztosítására és a munkaidőkorlát betartásának ellenőrzésére.

Teremtse meg a minőségi munka indikátorrendszeren alapuló érdemi ösztönzését,valamint a további szakképesítések finanszírozói elismerését.

AzEgészségbiztosítási Pénztár végezzen pénzügyi ellenőrzéseket aháziorvosi szolgáltatóknak adott támogatások megfelelő és hatékonyfelhasználása érdekében.

Gondoskodjon a szakfelügyeleti ellenőrzésről.

Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható