Átalakuló egészségügy: mi változott eddig, és mi fog ezután?

Felosztották az országot

Az évkezdéssel végre kiderült, több hónapos halogatás után, hogy hová mehetünk orvoshoz, azaz melyik egészségszervezési nagytérséghez tartoznak majd az egyes települések. A fővárost három részre „szabdalták”, és bárerősen tiltakoztak, nem jártak jobban a Szolnok megyeiek sem. Nyolcnagytérséget hoztak létre, a nyugat-közép-magyarországihoz tartoziktartozik a főváros I., II., XI., XII., valamint XXII. kerülete, Fejérmegye egésze, az esztergomi kistérség kivételével Komárom-Esztergommegye, Pest megyéből pedig a budaörsi és az érdi kistérség. További részletekért kattintson!

Budapesten három központi intézmény lesz: egy észak-pesti, egydél-pesti és egy budai. Az észak-pesti a Honvédkórház bázisán működikmajd. A dél-pesti centrum a Korányi-projekttel megerősített Semmelweisegyetemi bázison, a budai pedig a János kórház – Kútvölgyi tömb –Városmajor egységben lesz.

Állami kézben a kórházak

Január elsejétől állami tulajdonba kerültek a fővárosi és a megyeifekvőbeteg-ellátó intézmények. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetségelnöke azt ígérte, hogy az átadás-átvétel zökkenőmentes lesz, amiből abetegek semmit sem fognak majd észrevenni. (Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, amelyen belül aGyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és SzervezetfejlesztésiIntézetet jelölték ki fenntartónak, míg a vagyonkezelő a NemzetiFejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.lesz.) Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint általánostisztújítás is lesz majd az intézményekben.

Az egészségügyi államtitkárság tervei szerint május elsejévelelindulhat az új ellátórendszer, amelyben mindenki számára egyértelműlesz a betegút- és a térségi beosztás; a szükséges megállapodásokatáprilis végéig aláírják.

Hatályosak a katasztrófa-egészségügyi ellátás új szabályai

Az év utolsó munkanapján elfogadott, a víziközmű-szolgáltatásitörvénybe bezsúfolt törvénymódosítás egészségügyi válsághelyzetekbenlehetővé teszi az orvosok munkára való kirendelését bárhová azországban.

Az új szabályok már hatályba is léptek, a Magyar Közlöny legfrissebbszámában ugyanis megjelent a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény,amely záró rendelkezéseiben szól a katasztrófa-egészségügyi ellátásról,de ezzel együtt megjelent a törvény egyes részletszabályait tartalmazókormányrendelet is.

Utóbbi rögzíti például azt, hogy kiket és milyen feltételekkelrendelhetnek be azokba a kórházakba, ahol egészségügyi válsághelyzetetrendeltek el. Ezzel elejét vehetik egy esetleges, a közelmúltbeli szlovákiaihoz hasonló orvossztrájkot.

Egyelőre maradnak a rezidensek

A kormány és a rezidensek között már hónapok óta tartó háborúnak pénteken vetettek véget, legalábbis egy időre. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnökeugyanis bejelentette, hogy három hónapra felfüggesztették, azaz addignem élesednek a letétbe helyezett felmondólevelek. A felmondólevelekkésőbbi aktiválását a tárgyalások eredményességétől teszik függővé. Aszövetség elnöke arra is kitért, hogy a Magyar Orvosok Szövetsége általmeghirdetett, az önkéntes túlmunka visszamondásáról szóló akció ettőlfüggetlenül továbbra is érvényben marad.

A döntés előzménye, hogy az egészségügyi miniszter csütörtök délutántartott sajtótájékoztatót, amelyen Papp Magor, a Magyar RezidensSzövetség elnöke is megjelent, majd az egészségügyi államtitkárinvitálására zárt ajtók mögött tanácskoztak. Később Papp Magorjelentette be, hogy egy teljes orvostársadalmat érintő,alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kaptak, amelyről mielőbb megkezdik a tárgyalásokat.

Szócska Miklós később üdvözölte a rezidensek döntését,kihangsúlyozva, hogy bízik abban, hogy a Magyar Orvosok Szövetségére ishatással lesznek a történtek. 2011-ben amúgy körülbelül 1200 orvosdöntött úgy, hogy külföldön vállal munkát. Ez megdönt minden korábbimigrációs rekordot.

Nehéz helyzetben a patikák

Többen és többször is adtak már abbéli félelmüknek, hogy 2012-ben félmillió patika is csődbe mehet. Egyes vélemények szerint a gyengébb forgalmú, rosszabb helyen lévő, kevésbétőkeerős patikák fognak tönkremenni, és az erősebb, befektetői háttérrel bíró, vagy láncba tömörült patikák vehetik át a piacot.

Ám a patikaláncokra sem vár aranyélet a következő években, azonkívül, hogy különadót vetnek ki rájuk, a szintén tavaly elfogadotttörvénymódosítás arra kényszeríti a láncok tulajdonosait, hogy 2017-igvagy zárják be üzletüket, vagy adják el többségi tulajdonukat apatikusoknak. De korlátozták a patikanyitást is: egy befektetőnek csaknégy patikája lehet, míg a nagykereskedőnek egy sem.

Az érintettek szerint a lejtmenet nem a gyógyszerkassza szűkítésévelkezdődött, az ágazat évek óta alul van finanszírozva, a költségeketpedig leginkább elbocsátásokkal vagy rövidebb nyitva tartással faragnákle. A legnagyobb gondnak azt tartják, hogy 12 százalékos árrésseldolgoznak.

A fogyókúrára ítélt gyógyszerkassza miatt megtanultuk a vaklicit és a generikus szavakat is. A kormány által meghirdetett generikus programegyik gyengéje, hogy a vaklicit miatt olyan gyógyszerek kaphatnak vezető pozíciót – akár közgyógyellátási listán, akár a támogatási rendszerben–, amelyek nem biztos, hogy folyamatosan elérhetők lesznek. Sokanszakmailag sem tartják helyesnek a generikus programot. A gyakorlatbanugyanis ez azt is jelentheti, hogy akár havonta más gyógyszer kerülhetpozícióba, a beteg pedig egy évben 12-szer is válthat gyógyszert.

Jöhet a magánellátás 

December elején egyetlen szót változtattak csupán az adótörvényeket módosító salátatörvényen, de úgy tűnik, annak az egész egészségügyre hatása lesz. Azáltalunk megkérdezett egészségügyi közgazdászok azt mondják: ezzel akormányzat kinyitotta a kapukat a magánbiztosítók előtt.

Mihályi Péter közgazdász értelmezése szerint ez nem jelent mást,minthogy ezentúl a munkáltatók értékhatár nélkül, nettó összegértköthetnek magánbiztosítást. Ennek következtében egyre inkább meg fogjaérni a dolgozókat a hihetőség határáig a lehető legalacsonyabb bérenbejelenteni, hiszen ez csökkenti a meg nem kerülhető egészségbiztosítási járulékterhet, viszont nagy összegű magán-egészségbiztosítás formájában adó- és járulékmentesen lehet jelentős jövedelem-kiegészítést juttatni.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézeténekoktatója szerint “teljesen más egészségügy keletkezhet” ennek az útnak a végén, mint amit korábban bevállaltak. Elképzelhető, hogy aközfinanszírozott rendszer egy lefele tartó spirálba kerül,megállíthatatlanul, s az út végén egy kétszintű ellátás jön létre”.

Népegészségügyi termékadó

Decemberben jelentették be, hogy a chipsadóból 2011-ben befolythárommilliárd forintból a legnagyobb terheléssel és kockázattal járómunkakörökben dolgozó egészségügyiek kapnak pénzt. A 120 ezer egészségügyi dolgozó közül körülbelül 42 ezer számíthat pénzre.

A népegészségügyi termékadó (chipsadó) törvényből kikerülnek azok atermékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Ígymentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej. 2012-ben 15 milliárdbevételt várnak az adóból, amelyet szintén az egészségügyre, a bérekre,alapellátásra, járóbeteg-ellátás ösztönzésére szeretnék fordítani.

Szócska Miklós a chipsadó értékelésekor elmondta, mindenképpen pozitívumként értékelhető, hogy az emberek elkezdtek rajta gondolkodni. “Én már voltam úgy közértben vásárolni, hogy hallottam,amint a gyerek odaszólt az édesanyjának, hogy azt ne vedd, mert aztermékadós. A legfontosabb, hogy a gyártók magatartását befolyásoljuk,üzenetet küldjünk, hogy melyek azok a termékek, amelyeknek a túlzottfogyasztása nem preferált.”

Minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás

2012. január 1-jétől lényegében minden zárt légterű helyen tilos adohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekbensem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni. Ezzel együtt pénteken enyhítettek a jogszabályon, így a játékkaszinókban rá lehet majd gyújtani anélkül, hogy dohányzóhelyet jelölnének ki.

A bírságolás három hónap türelmi idő után áprilisban kezdődik.Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyekesetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintigterjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.

Az idén más jogszabályváltozások is érintik a dohányzókat: februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertőlpedig a dohánytermékek dobozán megjelennek a képes egészségvédelmifigyelmeztetések.