Az állam alig költ az egészségünkre

Az egészségügyi kiadások teljes összege (beleértve az állami, és aprivát kiadásokat is) 2009-ben a hazai GDP 7,4 százalékát tette kiMagyarországon, amely elmarad az OECD-országok 9,5 százalékos átlagától. A gazdaság mértéhez viszonyítva messze az Egyesült Államok költi alegnagyobb összeget egészségügyre (17,4%), melyet Hollandia (12%),Franciaország (11,8%) és Németország (11,6%) követ – idézi az OECDHealth Data 2011 című tanulmányát a Mabisz biztosítási szemléje.

Magyarország az egy főre jutó egészségügyi kiadások tekintetében ismessze elmarad az OECD átlagtól: 2009-ben, vásárlóerő-paritáson számítva összesen 1511 dollár jutott egy főre, szemben az OECD átlag 3223dollárjával. Az Egyesült Államok e tekintetben is vezeti a listát, aholaz egy főre jutó egészségügyi kiadások összege az említett időszakban7960 dollár volt, de Norvégia, Hollandia és Svájc is jóval többet költegészségügyre.

A megugró gyógyszerárak miatt költünk többet?

Ami a tendenciát illeti, 2000 és 2009 között reálértéken évi átlag 2,8 százalékkal nőtt az egy főre jutóegészségügyi kiadások összege, azonban a növekedési ütem nem érte el azOECD átlag 4 százalékát. A teljes egészségügyi kiadásoknövekedése mögött hazánkban is a gyógyszerészeti kiadások erősemelkedése állt, csakúgy mint számos másik OECD országban. 2009-ben ateljes kiadás 32,6 százalékát tették ki, amely a legmagasabb arány azösszes tagország közül, és jóval meghaladja az OECD-országok 16,9százalékát.A legtöbb tagországban az egészségügy finanszírozásának főforrása az állam, kivéve Chilét, Mexikót és az Egyesült Államokat.Hazánkban az állami források fedezték az összes kiadás 69,7 százalékát,amely elmarad az OECD átlag 71,1 százalékától.

Egészségügyi kiadások (állami és magán) a GDP arányában

Már most is kevés itthon az orvos?

2009-ben Magyarországok 1000 főre három orvos jutott, amely valamivelalacsonyabb az átlag 3,1 főnél. A nővérek száma szintén átlagon alulivolt: ezer magyar lakosra 6,2 nővér jutott, míg a többi tagországbanátlagosan 8,4.

Az akut ellátást biztosító kórházi ágyak száma 4,1/ezer fő volt, amelymeghaladta az átlagos 3,5 darabot. Mint a legtöbb országban, hazánkbanis csökkent az egy főre jutó kórházi ágyak száma az elmúlt években,csakúgy, mint a kórházban töltött idő átlagos hossza, míg az egy naponlefolytatott sebészeti eljárások száma emelkedett.

Kevés a műszer is

Az elmúlt évtizedben az OECD legtöbb tagországában nőtt a rendelkezéseálló diagnosztikai berendezések (pl. CT, MRI) száma, hazánkban azonbanmég mindig jóval kevesebb ilyen berendezés jut egymillió lakosra, mintmásutt (hazánkban rendre 7,2 és 2,8, míg az OECD átlag 22,1 illetve 12).

Törökverő magyar egészségügy

A legtöbb tagországban az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett avárható élettartam, az életkörülményekben, a közegészségügyibeavatkozásokban és az orvosi ellátásban tapasztalt fejlődésnekköszönhetően. Hazánkban a születéskor várható élettartam 74 év volt avizsgált időszakban, amely több mint öt évvel elmarad az OECD 79,5 évesátlagától. Egyedül Törökországban alacsonyabb a várható élettartam.

A csecsemőhalandóság jelentősen csökkent az elmúlt 10 évben: 2009-ben1000 élveszületésre 5,1 halálozás jutott, míg az OECD átlaga 4,4 fővolt. A legjobb mutatókat Izland, Japán és Szlovénia mutatta fel etekintetben.

Sokkal kevesebb magyar dohányzik

A dohányosok aránya a felnőttek körében jelentős csökkenést mutatott azelmúlt 20 évben a legtöbb országban. Míg 1994-ben még a felnőttek 35,5százaléka dohányzott napi rendszerességgel, addig 2009-ben már csak26,5%, de ez még mindig meghaladja az 22,3 százalékos OECD átlagot.

Az alkoholfogyasztás itthon még mindig magas: 11,8 litert fogyasztottak a felnőttek 2008-ban, az átlag 9,3 literhez képest, míg a franciák, azosztrákok és a portugálok ennél jóval többet.

Az elhízottak aránya ezzel szemben szinte mindenütt emelkedett az elmúlt évtizedben, bár figyelemre méltó különbségek figyelhetők meg az egyestagországok között. Hazánkban a felnőttek körében 19,5 százalékos voltaz elhízottak aránya, míg az Egyesült Államokban 27,7 százalékos. A 28tagállam átlaga 15,1 százalékos volt. Az elhízás növekvő elfordulásakomoly egészségügyi problémákat vetíthet előre (például cukorbetegség,szív- és érrendszeri betegségek), amely növelheti az egészségügyiellátás jövőbeni költségeit.