Az állam alig költ az egészségünkre

Az egészségügyi kiadások teljes összege (beleértve az állami, és a privát kiadásokat is) 2009-ben a hazai GDP 7,4 százalékát tette ki Magyarországon, amely elmarad az OECD-országok 9,5 százalékos átlagától. A gazdaság mértéhez viszonyítva messze az Egyesült Államok költi a legnagyobb összeget egészségügyre (17,4%), melyet Hollandia (12%), Franciaország (11,8%) és Németország (11,6%) követ – idézi az OECD Health Data 2011 című tanulmányát a Mabisz biztosítási szemléje. 

Magyarország az egy főre jutó egészségügyi kiadások tekintetében is messze elmarad az OECD átlagtól: 2009-ben, vásárlóerő-paritáson számítva összesen 1511 dollár jutott egy főre, szemben az OECD átlag 3223 dollárjával. Az Egyesült Államok e tekintetben is vezeti a listát, ahol az egy főre jutó egészségügyi kiadások összege az említett időszakban 7960 dollár volt, de Norvégia, Hollandia és Svájc is jóval többet költ egészségügyre.

A megugró gyógyszerárak miatt költünk többet? 

Ami a tendenciát illeti, 2000 és 2009 között reálértéken évi átlag 2,8 százalékkal nőtt az egy főre jutó egészségügyi kiadások összege, azonban a növekedési ütem nem érte el az OECD átlag 4 százalékát. A teljes egészségügyi kiadások növekedése mögött hazánkban is a gyógyszerészeti kiadások erős emelkedése állt, csakúgy mint számos másik OECD országban. 2009-ben a teljes kiadás 32,6 százalékát tették ki, amely a legmagasabb arány az összes tagország közül, és jóval meghaladja az OECD-országok 16,9 százalékát.A legtöbb tagországban az egészségügy finanszírozásának fő forrása az állam, kivéve Chilét, Mexikót és az Egyesült Államokat. Hazánkban az állami források fedezték az összes kiadás 69,7 százalékát, amely elmarad az OECD átlag 71,1 százalékától.

Egészségügyi kiadások (állami és magán) a GDP arányában 

Már most is kevés itthon az orvos?

2009-ben Magyarországok 1000 főre három orvos jutott, amely valamivel alacsonyabb az átlag 3,1 főnél. A nővérek száma szintén átlagon aluli volt: ezer magyar lakosra 6,2 nővér jutott, míg a többi tagországban átlagosan 8,4.

Az akut ellátást biztosító kórházi ágyak száma 4,1/ezer fő volt, amely meghaladta az átlagos 3,5 darabot. Mint a legtöbb országban, hazánkban is csökkent az egy főre jutó kórházi ágyak száma az elmúlt években, csakúgy, mint a kórházban töltött idő átlagos hossza, míg az egy napon lefolytatott sebészeti eljárások száma emelkedett.

Kevés a műszer is

Az elmúlt évtizedben az OECD legtöbb tagországában nőtt a rendelkezése álló diagnosztikai berendezések (pl. CT, MRI) száma, hazánkban azonban még mindig jóval kevesebb ilyen berendezés jut egymillió lakosra, mint másutt (hazánkban rendre 7,2 és 2,8, míg az OECD átlag 22,1 illetve 12).

Törökverő magyar egészségügy 

A legtöbb tagországban az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett a várható élettartam, az életkörülményekben, a közegészségügyi beavatkozásokban és az orvosi ellátásban tapasztalt fejlődésnek köszönhetően. Hazánkban a születéskor várható élettartam 74 év volt a vizsgált időszakban, amely több mint öt évvel elmarad az OECD 79,5 éves átlagától. Egyedül Törökországban alacsonyabb a várható élettartam.

A csecsemőhalandóság jelentősen csökkent az elmúlt 10 évben: 2009-ben 1000 élveszületésre 5,1 halálozás jutott, míg az OECD átlaga 4,4 fő volt. A legjobb mutatókat Izland, Japán és Szlovénia mutatta fel e tekintetben.

Sokkal kevesebb magyar dohányzik 

A dohányosok aránya a felnőttek körében jelentős csökkenést mutatott az elmúlt 20 évben a legtöbb országban. Míg 1994-ben még a felnőttek 35,5 százaléka dohányzott napi rendszerességgel, addig 2009-ben már csak 26,5%, de ez még mindig meghaladja az 22,3 százalékos OECD átlagot.

Az alkoholfogyasztás itthon még mindig magas: 11,8 litert fogyasztottak a felnőttek 2008-ban, az átlag 9,3 literhez képest, míg a franciák, az osztrákok és a portugálok ennél jóval többet.

Az elhízottak aránya ezzel szemben szinte mindenütt emelkedett az elmúlt évtizedben, bár figyelemre méltó különbségek figyelhetők meg az egyes tagországok között. Hazánkban a felnőttek körében 19,5 százalékos volt az elhízottak aránya, míg az Egyesült Államokban 27,7 százalékos. A 28 tagállam átlaga 15,1 százalékos volt. Az elhízás növekvő elfordulása komoly egészségügyi problémákat vetíthet előre (például cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek), amely növelheti az egészségügyi ellátás jövőbeni költségeit.