Az állam is patikatulajdonos lesz

A 2300 gyógyszertár mintegy negyedét érintheti az a törvény,amely szerint a gyógyszertárakban 2014. január 1-jére a 25, 2017. január 1-jérepedig az 50 százalékot meghaladó mértékűnek kell lennie a gyógyszerészitulajdonhányadnak. A jogszabály ugyan 2010 óta él, de a most elfogadottmódosításokkal bizonyossá vált, hogy az állam saját magát is gyógyszertáritulajdonhoz juttatta.

A múlt héten, a jogszabály akkorra tervezett zárószavazásaelőtt került a parlament elé az az EMMI által jegyzett módosító indítvány,amely szerint az állam szerez a gyógyszertárakban tulajdonjogot, ha a patikusnem tudja, vagy nem akarja megvásárolni annak – amúgy kötelezően eladandó –25., illetve 50 százalékos tulajdonhányadát. Az állam a tulajdonosi jogaitgyakorló szervet kormányrendeletben jelölné ki, majd három éve lenne arra, hogypályázat útján valóban gyógyszerészt juttasson tulajdonhoz. A pályázatkiírására és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályok megalkotásáraszintén a kormány kapna felhatalmazást.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara kérésére és javaslatára atényleges zárószavazás előtt a fentiek annyiban módosultak, hogy ha agyógyszerész három éven belül bármikor jelzi a vásárlási szándékát, az államnakazonnal pályázatot kell kiírnia a szerzett tulajdoni hányad értékesítésére. Atörvény azt is kimondja, hogy azokon a kistelepüléseken, amelyeken csak egypatika működik – az ellátás biztosítása érdekében – az állam maradhat a patikarésztulajdonosa. 

A kormány azzal érvelt az állami tulajdonszerzés mellett,hogy így segíti elő „a gyógyszertárak működésében a szakmai szempontokérvényesülését és a magas színvonalú gyógyszerellátást”. A szaktárca miniszteribiztosa pedig leszögezte: „Szó sincs államosításról.– aki szerint atörvénymódosítással mindössze a gyógyszerellátás biztonságáról kívángondoskodni a kormány. Az elővásárlási jog első helyen a gyógyszerészé –mondta, de ha valahol egyetlen gyógyszerész sem tud, vagy nem akar élni alehetőséggel, ám ellátási érdek fűződik a patika működtetéséhez, az állambeléphet, és megveheti a törvény által előírt gyógyszerészi tulajdonhányadot.Ezzel biztosítja a patika működését az adott helyen. A törvénymódosításvitájának zárszavában Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkára is azthangoztatta, hogy nincs államosítási szándék, az állam garanciális elemkéntléphet be, ideiglenesen, amíg egy gyógyszerész tulajdont szerezhet a patikában.

A jogszabály-módosítás ugyanakkor azt is előírja, hogy agyógyszerészi tulajdoni hányad arányában a tagsági jogok gyakorlását isbiztosítani kell a gyógyszerészek számára, mégpedig a társasági szerződésbenrendezve. Ellenkező esetben a szerződés semmis. Az indoklás szerint erre azértvolt szükség, mert különben a gyógyszerészi tulajdon csak papíron létezik, ám arendelkezés értelemszerűen az állam által birtokolt tulajdonrészre isvonatkozik.

Ennek pedig azért is van különös jelentősége, mert atörvénymódosítással párhuzamosan a kormány két olyan hitelkonstrukciót iskidolgozott a patikusok tulajdonvásárlását elősegítendő, amelyek közül az egyikaz önerővel nem rendelkező patikusok számára az állam megelőlegezi atulajdonrészt, amelyet a patikusnak öt év elteltével három részletben kellvisszafizetnie. Ezt a konstrukciót a több mint 90 százalékos állami tulajdonbanlévő Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KvfP) Zrt. működteti. Lényege, hogy azönerővel nem rendelkező gyógyszerész helyett az MFB csoporthoz tartozó KvfPszerezne ideiglenesen tulajdont a vele szerződést kötő gyógyszertárat üzemeltetőgazdasági társaságban, majd e tulajdonhányadot az öt éves futamidő végén agyógyszerész megvásárolná a befektetőtől. Ennek forrása az elképzelések szerinta társaság által az öt év során fizetett osztalék és a gyógyszerész egyébjövedelme. Az igényelhető tőkebefektetés minimum 10, maximum nagyjából 60millió forint (200 ezer euró) lesz.

Az Európai Bizottság már tavaly fenntartásainak adott hangota törvényileg kikényszerített tulajdon-váltás miatt, és ez év januárjában egyesetleges kötelezettségszegési eljárást megelőző pilot-projekt részekéntkérdéseket is intézett a magyar kormányhoz. A válaszokat március 26-ig kellettmegküldenie hazánknak, de arról nem tudni, hogy a Bizottság végül iselfogadhatónak tartotta-e a magyar érveket.

Forrás:Világgazdaságonline