Az OEP sikertörténete a vaklicit

Éves szinten várhatóan 20 milliárd forintot sikerül spórolni afixesítési eljárás új formájával az OEP-nek. Míg korábban az egymássalversengő gyártók látták egymás ajánlatát az internetes árversenyben,idén először szó szerint vaktában kellett célozniuk. A cél a preferáltreferencia ársáv elérése volt, hiszen az ide tartozó termékek kiemelttámogatást és biztos piacot kapnak az OEP-től, míg a kívül maradókcsökkentett támogatásban részesülnek, sőt: akár delistázódhatnak is.

A vaklicit során 165 hatóanyag, illetve az azt tartalmazó 2011 gyógyszer versengett, derült ki dr. Sélleiné Márki Mária főigazgató mai tájékoztatásából. Egyetlen termék sem drágult, 154hatóanyag (illetve az ezt tartalmazó patikaszer) ára csökkent. (Csakérdekességképpen: van olyan hatóanyag, amelynek két gyógyszeresmegjelenési formája van, de van olyan is, amelynek 118).

Mint a főigazgató fogalmazott, nemcsak az E. Alap és az állam, hanem a betegek is jól jártak a vaklicitnek köszönhetően, hiszen csökkent agyógyszerek betegtérítési díja is. Az OEP számításai szerint, ha mindenbeteg a preferált ársávba tartozó gyógyszert választja, akkor abetegterhek 22 milliárd forinttal mérséklődnek, egy átlagos betegreszámítva (olyanra, aki többféle krónikus betegséggel küszködik) elérheti akár a négyezer forintot a megtakarítás.

A vérnyomáscsökkentőknél például ugyanarra a hatóanyagra negyvenhétgyógyszer áll rendelkezésre, az árak között kiugróak, akár több százszázalékosak lehetnek a különbségek. Sélleiné rámutatott: a betegeknektisztában kell lenniük azzal, hogy nem a gyógyszer márkája hozgyógyulást számukra, hanem a benne lévő hatóanyag. Éppen ezért fontos,hogy háziorvosukkal konzultálva válasszák ki a legkedvezőbb patikaszert. A főigazgató úgy véli, a betegek nem annyira a gyógyszer márkájához,mint inkább a háziorvosuk ajánlásához „ragaszkodnak”.

A generikus programban éppen ezért a háziorvosokat azindikátorrendszeren keresztül szeretnék ösztönözni – ennek eszközét mégmost fogják kidolgozni, akárcsak a szakorvosokra vonatkozót, avényíráshoz ugyanis már készülnek a finanszírozási protokollok. Apatikusokat szintén anyagilag érdekeltté akarják tenni abban, hogy azolcsó, de azonos hatóanyagú gyógyszereket adják a betegeknek.

A további intézkedésekről szólva elmondta, hogy 2012-ben újabblépések várhatóak a Széll Kálmán Terv megvalósulása érdekében. Ilyenpéldául a beteg-együttműködés elvének bevezetése, a biohasonlógyógyszerek (biológiai gyógyszerek „másolatai”) piacra kerüléséneksegítését szolgáló szabályozási rendszer kidolgozása, illetve a kórházifinanszírozásba kerülnek egyes, például drága onkológiai készítmények,ezeket ugyanis az elmúlt évek döntései alapján a járóbeteg-ellátásonkeresztül finanszírozzák.

Az e-recept bevezetése informatikai kérdés, uniós forrásokbólszeretnék előteremteni a rendszer kialakításához szükséges pénzeket.Hogy mikorra? Minél előbb, fogalmazott a főigazgató, hozzátéve:januártól azonban biztosan nem lép életbe.
Várhatóan marad az arendszer, miszerint az orvos három hónapra felírhatja a gyógyszert, ám a törvényjavaslat szerint csak egy havi adagot lehet majd kiváltani apatikában azért, hogy egy másik, azonos hatóanyagú gyógyszerre valóátállás miatt ne kerüljön szemétbe a gyógyszer.

A következő fixesítés februárban indul, az eredményhirdetésáprilisban várható, ekkor tovább csökkenhet a gyógyszerek ára, térítésidíja – persze nem a végtelenségig…