Az Orbán-terv állásokba kerül

Elemzők szerint a forint gyengülhet az euróval szemben a fiskáliskockázatok miatt. A Citigroup friss elemzése szerint Magyarországgazdasága jövőre 1 százalékkal növekedhet, és a hiánycélt sem érjük el. A Nomura és a Raiffeisen közgazdászai szerint hazánkat a befektetésre nem ajánlott, vagyis a „bóvli” kategóriába minősíthetik le. Az UniCredit295-ös célárfolyamot adott meg az euró/forintban – emlékeztet aVilággazdaság.

Az elemzők szerint Magyarország 2 százalékos növekedésielőrejelzése a jövő évre „túlságosan” optimista. A megszorításokhatására a növekedés 1 százalékos lehet – hangsúlyozzák a közgazdászoklegújabb anyagukban, amelyet azután állítottak össze, hogy a jegybanktisztségviselőivel találkoztak. A Citi elemzői hozzáteszik, nem lehetszámítani közelgő kamatcsökkentésre, írja a Bloomberg hírügynökség.

A közgazdászok az irányadó kamat kapcsán figyelmeztettek Magyarországmagas CDS-felárára. Az államadósság törlesztésének leállása esetéreköthető biztosítási felár 450 bázispont felett állt tegnap. A londonielemzők szerint a költségvetési hiány a GDP 3,8 százaléka lehet2012-ben, szemben a kormányzat által várt 2,5 százalékos hiánnyal

UniCredit: 295 forintra drágulhat az euró

A befektetőknek el kell adni a forintot az euróval szemben, mert a magyar fizetőeszköz „rövid távon” 295-ös szintre gyengülhet a kormány tervének hatására.

A kormány lehetővé tenné, hogy fix árfolyamon fizessék vissza a külföldidevizában denominált, jelzálogfedezett hiteleket az adósok, a piaciárazás alatt, fogalmazott Tóth Gyula, az UniCredit SpA közgazdásza.

Munkanélküliséget generál

Rövid távon a fogyasztás élénküléséhez vezethet a hitelek rögzített árfolyamú végtörlesztése, de jövőre borítékolható a recesszió – mondta azInfoRádiónak Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője és OrbánGábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.kötvényüzletág-vezetője.

A pesszimistább forgatókönyv szerint arögzített árfolyamon történő végtörlesztés közvetlen hatása az lesz,hogy a háztartások felszabaduló likviditásának egy részét fogyasztásraköltik. Ezt azonban túlkompenzálja az, hogy a beruházási aktivitásvisszaesik, megromlik a banki hitelnyújtás és leáll a hitelezés – mondta Madár István.

A Portfolio.hu vezető elemzője szerint csökkenhet a jó hitelek állománya, a nem teljesítő hitelek aránya pedig drasztikusan megemelkedhet. Emellett romlik a banki eszközminőség. A szakirodalomban ezt “credit crunch” jelenségének nevezik: ez a hitelezés lefagyásátjelenti.

Ez drasztikusan beárnyékolja a növekedési kilátásainkat, vagyis jövőre egy vízszintes vonallal kezdődik majd a GDP-növekedéstleíró szám, ami szélsőséges esetben lehet négy-öt százalék is -fogalmazott az elemző, aki folytatva a következményeket, hangsúlyozta:emelkedhet a munkanélküliség és ez visszahathat a hitelportfoliókra.

Beindul a recessziós spirál, a jövő évi költségvetési hiánycél megvalósítása az álmok birodalmába fog tartozni – tette hozzá az elemző, aki egy másik,pozitívabb forgatókönyv megvalósulása esetén úgy látja: mindezen hatások enyhébbek lesznek, de az irány akkor is ez marad.

Orbán Gáborkiemelte: árfolyamkockázat kerül a háztartásoktól az államhoz, másrészt a bank a tőkéje rovására az adósoknak átad egy összeget. Ez első körben a fogyasztás növekedésének irányába mutat, de a második körös hatása a”borítékolható a recesszió”, munkahelyek elvesztése lesz, és azeddiginél is jobban megnő az igény az állami megszorításra. Ez odavezet, hogy esni fog a fogyasztás – tette hozzá az Aegon MagyarországBefektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője.

“Falnak viszik az országot”
 
A devizaadósok végtörlesztési lehetőségéből nagyon nagy baj lesz,Magyarország kockázati felára nagy mértékben emelkedni fog, megdrágul az adósság finanszírozása – mondta Róna Péter. Az MNBfelügyelőbizottságának tagja a TV2 Mokka című műsorában úgyfogalmazott: “Ezzel falnak viszik az országot.” Jogilag komolyanaggályos a megoldás, pénzügyileg destruktív és méltánytalan, mert csakazoknak biztosít lehetőséget, akiknek megvan a pénzük a törlesztésre.Róna Péter kifogásolta azt is, hogy az állam a most javasolt megoldásban nem vállal szerepet, csak az adósok és a bankok.

A közgazdászjavaslata a probléma megoldására az lenne, hogy az OTP és az FHBvásárolja fel a devizahitel állományt a bankoktól a 20 százalékosdiszkont áron, amelyért saját kibocsátású kötvénnyel fizetne, és adevizahiteleket konvertálnák forinthitelre. A diszkontveszteség felétvállalják a bankok, a másik felét az állam, például úgy, hogy beszámítja azt a bankadóba. Javasolta azt is, hogy az államadósság gyorsítotttörlesztése helyett az erre fordítandó devizát adja el a bankoknak, hogy vissza tudják fizetni a devizahitelek forrását. Alternatív megoldáslehetne szerinte erre az is, ha az MNB swap ügylet keretében svájcifrankot vásárolna magyar államkötvényekért a svájci jegybanktól, ahogyan azt a lengyelek tették korábban.