Biciklizni a városban: többet árt, mint használ

Jó levegőjű, csendes erdőszélen biciklire ülni remek testmozgás és igen egészséges, de a nagyvárosi forgalomban a helyzet egészen más. A gyakran zsúfoltvárosi forgalomban, ahol sem az autósok, sem a kerékpárosok nem nagyontartják be a közlekedési szabályokat, már pusztán a balesetveszély isfokozott.

Olyan, jól szervezett és nyugodtan közlekedő városban, mintHelsinki, a biciklizők a legújabb statisztika szerint ötször gyakrabbanszenvednek közlekedési sérülést, mint az autósok, és tízszerte nagyobbesélyük van a közlekedési balesetre, mint a busszal közlekedőknek.

Scott Weichenthal és munkatársai egy hét éve megjelent német tanulmány alapján – amely szerint a kerékpárosok gyakrabban kapnak szívinfarktust, mint a tömegközlekedők – kezdtek dolgozni. A kanadai munkacsoport egészséges, nem dohányzóembereket vont be a vizsgálatba. A 42 résztvevő egy órát biciklizett avárosban, illetve otthon szobabiciklin. A városi kerékpározástekintetében különbséget tettek főútvonalak, illetve mellékutcák között.

Vizsgálták pulzusszám változékonyságát, mivel ha a szívműködés változékonysága csökken, az fokozza a szívinfarktushajlamot. A nagyforgalmú úton kerekezés három órára jelentősen rontotta szívműködés változó képességét. Hasonlóképpen a megpihenés után még több órára kóros volt bizonyosvérgázösszetevők értéke, ha a kerékpáros sűrű forgalomban biciklizett.

A kanadai munkacsoport azt ajánlja, hogy a kerékpáros, ha teheti, a nagyforgalmú, sok kereszteződéssel megszakított útvonalakhelyett kisforgalmú utcákon igyekezzen célhoz érni, és fontosvolna a kerékpárutak kijelölésekor is erre figyelni. Összegzésülmegállapítják: a város közepén kerékpározni nem egészséges.