Csak az kap gyógyszertámogatást 2012-ben, aki lead pár kilót

A tervek szerint 2012-ben 83 milliárddal csökkentenék a támogatást. A csomag része az úgynevezett beteg-együttműködési program is, amelyetelőször a keringési problémákkal küzdők és a krónikus tüdőbetegségbenszenvedők körében vezetnek be. Az intézkedés értelmében annak, aki nemszeretne többet fizetni a patikában, mint eddig, vállalnia kell, hogymozgással, étrend-, illetve életmódváltással, rendszeresgyógyszerszedéssel javít egészségi paraméterein – tehát leadja afelesleges kilókat, eldobja a cigarettát. Ha például valaki nem veszrészt a dohányzásleszoktató programon, vagy ha részt is vesz, de nemsikerül feladnia káros szenvedélyét, annak a jelenlegi havi 1500–3ezer forintos gyógyszerköltsége akár 4–6 ezer forintra is nőhet.

Az orvosok közel fele egyetért

A Szinapszis Kft. tavaly nyáron készített orvosi kutatása alapján akezdeményezett intézkedéssel a szakemberek közel fele ért egyet, ésarányuk valamivel magasabb a szakorvosok körében. Főként a nők vannak atervezett lépés ellen, illetve az életkor emelkedésével is nő azellenzők tábora: az 1980 előtt végzett doktorok közel 50 százalékaelutasító, míg ugyanez az arány az 1990 után végzettek esetében alig 30százalék.

A terápiás egyetértés lehetséges javulása tekintetében egyébkéntpesszimisták a szakemberek: közel háromnegyedük nem gondolja, hogy a –fenti, és egyéb, az együttműködés javítását célzó – egészségpolitikaiintézkedések következtében jelentősen javulna majd az orvos-betegegyüttműködés a következő 2 évben, és ebből a szempontból nincskülönbség a háziorvosi és szakorvosi vélemények között.

A folyamatos gyógyszerszedők körében a megfelelő gyógyszeralkalmazásjelenleg is kiemelt probléma. Egyes mérések alapján a tartós gyógyszeres terápián lévő krónikus betegek egynegyede szokta módosítani az orvosáltal előírt adagolást, és a páciensek egy jelentős része megkérdezésnélkül teszi ezt. Nem meglepő módon, az orvoshoz járás sem rendszeres:az orvosi kontrollt igénylők közel 20 százaléka egyáltalán nem vagy aszükségesnél jóval ritkábban fordul meg a rendelőben, különösen igaz ez a fiatalabb betegekre.

Sok beteget érint majd

A magyar lakosság egészségi állapotát vizsgálva elmondható, hogy aszív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők aránya nagy, közel 30százalék. Ha figyelembe vesszük az elhízást objektíven mérő BMI indexekalakulását ezen páciensek esetében, megállapítható, hogy sokan vannakazok, akik várhatóan jelentős mértékű életmódváltásra kényszerülnek, hanem akarnak több pénzt fizetni gyógyszerükért.

A Szinapszis Kft. országosan reprezentatív mintán végzett kutatása alapján a szív-ésérrendszeri betegségben szenvedők esetében kb. 25-30 százalékrabecsülhető a jelentős túlsúllyal küzdők aránya, mintegy további 45százalékuk pedig kisebb-nagyobb mértékű elhízással küzd. A testmozgásttekintve minden második beteg vallja magáról, hogy hetente többször,rendszeresen mozog – habár azt hozzá kell tenni, hogy a mozgásértelmezése ebben a tekintetben meglehetősen szubjektív.

Bizonytalan leszokás

A dohányosok körében végzett egyik felmérés szerint az érintettekátlagosan 30 százalékának van vagy volt valamilyen, a cigarettávalösszefüggésbe hozható egészségügyi problémája, és az életkorral nő ez az arány, körülbelül 40 százalék körüli az 55 éven felettieknél. Afüstölés következtében legtöbbjüknél valamilyen szív- és érrendszeribetegség, COPD vagy asztma jelentkezett.

Habár a dohányosok teljesen tudatában vannak káros szenvedélyüklehetséges negatív egészségügyi következményeinek, a fent említettátlagosan 30 százalék – a diagnosztizált betegség ellenére – jelenleg is aktív dohányos! A cigaretta szövődményeként kialakult betegség hatására mindössze 23 százalékuk szokott le teljesen a káros szenvedélyről –igaz, csak átmenetileg –, míg további 56 százalékuk csökkentette azelszívott a cigaretta mennyiségét. Érdekesség, hogy az idősebbek éskvalifikáltabbak „tudatosabbak” ebből a szempontból: az életkor és avégzettség emelkedésével ugyanis nő azok aránya, akik időlegesenletették a cigarettát.

A leszokás elmaradásának okaként a legtöbben az akaraterő hiányát, afüggőséget és a stresszt emelték ki. Az eredmények alapján azegészségügyi szövődmények kockázata inkább csak „elméletben” segíti aleszokást, valós cselekvésre kevésbé ösztönöz. Ugyanakkor fontoskiemelni, hogy a dohányosok 32 százalékát jelentős mértékben, további 46 százalékukat pedig valamelyest motiválják a leszokásban az „anyagiokok”, amely végeredményben az alkalmazott gyógyszer árának emelkedésétis jelentheti, és ez már önmagában véve jó hír lehet a jövőre nézve –legalábbis ami a dohányzó krónikus betegek leszokási hajlandóságátilleti.