Csak egészség legyen…

A mai helyzetkép szerint csődközelben vannak a patikák, “kihalóban” a háziorvosok, leállófélben a betegellátás, végeredményben pedig: a betegek teljesen kiszolgáltatottak az államnak.


Hatalomra kerülve szinte azonnal felfüggesztette a szakmai minimumfeltételek egy részét az Orbán-kormány, mondván: azok hatályba lépése a “működőképességet fenyegeti”. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár rendszeresen érvelt azzal első nyilatkozataiban, hogy a gyógyítás körülményeinek szigorú feltételeit csak az általuk átalakított, jól felépített struktúrában lesz értelme számon kérni. Az utóbbi néhány nap bebizonyította: nem kifejezetten sikerült a terve, hiszen a januártól, illetve májustól államosított fekvőbeteg-ellátórendszerben, továbbá a júliustól működő új betegellátási struktúrában egyetlen magyar kórház sem felel meg azoknak a szakmai minimumoknak, amelyek az állampolgárok biztonságos és gondos gyógyítását garantálnák.Módosították ugyanis az egyes egészségügyi ellátások új minimumfeltételeit tartalmazó rendeletet, s egyúttal meghosszabbították az azoknak való megfelelés határidejét. A rendelet, amelyen előtte hónapokon át dolgoztak, végül június elsején jelent meg, s a feltételeknek való megfelelésre több hónapos határidőt hagyott: a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók esetében november 1-ig, míg a járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében 2013. március 1-ig. Ezekig az időpontokig kellett volna ellenőriznie a kórházak, illetve a szakrendelők működési engedélyét kiadó hatóságnak, az ÁNTSZ-nek azt, hogy az intézmények megfelelnek-e az elvárásoknak.

Csakhogy az országos tiszti főorvos múlt csütörtökön kikotyogta: az ÁNTSZ tapasztalatai is azt igazolták, hogy Magyarországon egyetlen kórház sem felel meg minden tekintetben az új minimumfeltételeknek, ezért úgy vélik, a hatósági ellenőrzések és az esetleges engedélyek megvonása előtt módosítani kellene a rendeletet. Paller Judit szerint egyértelművé vált, “meg kell nyitni a jogszabályt”, ezért az ÁNTSZ inkább közreműködik abban, hogy milyenek legyenek a tényleges minimumfeltételek.

Nem is kellett sokat várni, a Magyar Közlönyben megjelent módosítás értelmében a kórházak esetében ez év november helyett 2013. március 31-ig, a járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében jövő év márciusa helyett május 1-jéig ellenőrzi a minimumfeltételeknek való megfelelést az ÁNTSZ. Ezzel egyidőben az egészségügyi államtitkárság közleménye szerint a kórházak a fenntartóik útján 2012. október 1-jéig egyedi támogatás iránti kérelmet nyújthatnak be az egészségügyért felelős miniszterhez. Az egyszeri támogatást a követelmények tárgyi biztosítására, az egészségügyi szolgáltatás céljára szolgáló ingatlan felújítására, az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő, illetve a betegek komfortérzetének javítását szolgáló fejlesztésre igényelhetik az intézmények.

Az újabb “halasztás” és a kapkodó kármentés hatására a Magyar Kórházszövetség elnöke közölte: már az új minimumfeltételek megjelenésekor tudni lehetett, hogy korrekcióra lesz szükség. Rácz Jenő szerint a szakma egyfelől jogos elvárásokat fogalmaz meg, azok azonban inkább az egészségügyi ellátás optimális feltételei, amelyek a gyakorlatban – az egészségügy jelenlegi körülményei között – sajnos nem valósíthatóak meg, így még az is lehet, hogy további korrekciókra lesz szükség.

“Mindent elárul az Orbán-kormányról, illetve a Szócska vezette egészségügyi tárcáról, hogy olyan rendszert hoztak létre, amelyben az állami kórházakat egy állami intézmény ellenőrzi, méghozzá ugyanaz a hatóság, amely dönt is ugyanezen intézmények finanszírozásáról” – mondta lapunknak Havas Szófia. A szocialista szakpolitikus szerint az ÁNTSZ ezt követően halasztást kér, mondván: olyanoknak adott néhány hónapja friss engedélyeket, akiket inkább nem ellenőriz, mert úgysem lennének meg a követelmények. Havas szerint az is egyértelmű, hogy a Szócska-féle júliusi ellátási átszervezések csak fokozták a bajokat, így nem meglepő, de tragikus, hogy jelenleg nincs olyan kórház Magyarországon, ahol ne lenne legalább egy osztály, amely nem felel meg a törvényben előírt minimum személyi és tárgyi feltételeknek, vagyis ne küzdene eszköz-, gyógyszer-, orvos- vagy ápolóhiánnyal. A kórházigazgatóknak pedig nincs forrásuk, státuszuk arra, hogy a hiányzó szakembereket és műszereket pótolni tudják. 

Ráadásul – tette hozzá – nyoma sincs semmilyen korábban ígért, sőt, az államosítás céljaként megjelölt beszerzési megtakarításnak: nem lett olcsóbb az energia, a gyógyszerszámla, sem az orvosi eszközök beszerzése. Így a magyar állami egészségügyben szinte napról napra kevesebb az eszköz, ami miatt sorra maradnak el a kórházakban az előre tervezett, nem sürgős – vagy annak nevezett – műtétek, nőnek a várólisták, halmozódik a kórházi adósságállomány – sorolta Havas. Kiemelte: bebizonyosodott, hogy az állam nem jó gazdája az intézményeknek, az államosítás nem hozott valódi struktúraváltást, az okozott káoszt pedig nem lehet különböző “haladékokkal” orvosolni.

Átverés az alapellátásban

Nem tett semmiféle pluszforrást az egészségügy költségvetésébe a kormány, így a kórházi alkalmazottak béremelése után az alapellátásnak adandó összegeket is a betegellátástól vonják el. Az újabb “stiklire” a hvg.hu hívta fel a figyelmet, felidézve: nincs egy hete, hogy az Orbán-kormány bejelentette a döntést: forrást kap az alapellátás. Az egészségügyi államtitkárság közleménye szerint a háziorvosok, védőnők, a társadalombiztosítóval szerződött fogorvosok sem maradnak ki abból a jövedelempótlékból, amelyet a kórházakban, illetve a szakrendelőkben dolgozó kollégáik augusztusban már megkaptak. Persze arról a Szócska Miklós vezette államtitkárság nagyvonalúan megfeledkezett, hogy augusztusban sem minden kórházban, s korántsem minden szakrendelőben kaptak – jelentősen eltérő mértékű – béremelést az egészségügyi dolgozók. Azt sem említették, hogy az erre fordított 30 milliárd forintot olyan “tervezett bevételekből” állták, amelyekről egyelőre semmit sem tudni, ellenben a kifizetések fedezetéül az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) gyógyító-megelőző kasszája, azaz a betegellátásra szánt adóforintok szolgálnak.

Továbbá az alapellátás dolgozóinak nem visszamenőlegesen, s először majd csak novemberben érkezik az úgynevezett “emelés”. Miután pedig e gesztusnak ezúttal sincs fedezete, a kabinet a jól bevált módszerhez nyúlt, átrendezték az E-Alap idei előirányzatát. A kormányrendelet újabb 5 milliárd forint “felesleget” talált a fekvő- és járóbeteg-ellátásra szánt idei költségvetésben, amit átcsoportosított. Így a július végén “feleslegessé vált” 28 milliárd forinttal együtt (kétmilliárdot máshol találtak a büdzsében), az eredetileg tervezettnél összesen 34 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak a kórházak és rendelők. 

Éppen azok az intézmények, amelyek jelenleg nem tudnak megfelelni a szakmai minimumfeltételeknek és amelyek a biztonságos betegellátást garantálhatnák.
Persze az Orbán-kormánynak kimondott célja, hogy a fekvőbeteg-ellátástól az alapellátás irányába “tolja” a betegeket, azaz csak azt kezeljék kórházban, akit nagyon muszáj. Erre azonban a háziorvosi szolgálat egyáltalán nincs felkészülve, hiszen ma a praxisok nagyobb veszélyben vannak, mint az utóbbi években, több régióban alig van háziorvos, a számvevőszék legutóbbi jelentése szerint jelenleg 171 üres háziorvosi praxis van Magyarországon. A következő években ráadásul további több száz üresedhet meg, a háziorvos-társadalom ugyanis jelentősen elöregedett, 70 százalékuk 50 év feletti, és mintegy 800-an már betöltötték a 70. életévüket, s kutya sem jelentkezik a helyükre. 

Éppen erre hívta fel a figyelmet Garai István Levente, aki szerint “apokalipszis” készül a praxisokban. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s tagja szerint ugyanis súlyos veszélyeket rejt a mai kabinet lépéssorozata, amelyet jól jellemez, hogy most épp azt tervezik: a létező 80 orvosi szakma közül 34 gyakorlói vállalhassanak háziorvosi szolgálatot. A Magyar Hírlapban Fülesdi Béla, az egészségügyi államtitkárság munkáját segítő szakmai kollégium elnöke tegnap azt mondta: azoknak adnak lehetőséget a háziorvosi praxis vállalására, akik diagnosztikus és kezelési szinten egyaránt rendelkeznek betegkapcsolattal. Ilyen például a repülőorvos, a szemész, a szülész, a pszichiáter, számos sebész vagy a klinikai onkológus. Csakhogy Garai szerint a kormányzat saját egészségügyi ámokfutásának eredményét ismerte be ezzel, s amíg a háziorvosi praxisokban nem megfelelő a bérezés, a helyzet nem fog megoldódni.

Félezer patika került hátrányos helyzetbe

A korábbi 700 patika helyett már 1200 került kilátástalan helyzetbe a gyógyszerágazatot érintő augusztusi árrés-átcsoportosítás miatt a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) szerint. Mikola Bálint, a szövetség elnöke közölte: a helyzetet súlyosbítja, hogy a döntéshozók egyértelműen eredményesnek tartják az intézkedést. Pedig a MOSZ korábbi, az Emberi Erőforrások Minisztériumának is elküldött testületi véleményében már rögzítette: nem tartja megfelelő, a gyógyszertár-működtetés forrásainak hiányát sem átmenetileg, sem tartósan segítő intézkedésnek a nagy-, és kiskereskedelmi árrés átcsoportosítását. 

Az átcsoportosítás óta eltelt rövid időszak igazolta, hogy néhány kispatikán kívül csaknem félezer patikát rendkívül hátrányosan érintett a kereskedelmi szerződések jogszabály hatálybalépését követő módosítása – írta. Mikola kifejtette: a kereskedelmi árrés-átcsoportosítást követően a MOSZ azonnali konzultációt kezdeményezett a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségével, a feladat ugyanis a jelenlegi helyzetben az együttműködés. Augusztus elsejétől csökkent a gyógyszer-nagykereskedők, és emelkedett a patikák árrése, ám – mint arról lapunk elsőként beszámolt – éppen emiatt a nagykereskedők egymás után mondták fel a gyógyszertáraknak nyújtott különféle kedvezményeket, így a patikusoknak nem sok maradt meg az átcsoportosított árrésből származó előnyökből.

Ráadásul a patikákat nem csak ebben az ügyben “vegzálja” a kabinet, hiszen a gyógyszerészi kamara szerint egyre inkább látszik, hogy kifulladóban a vaklicit “intézménye”. A hatósági árcsökkentési hullám második, tavaszi “köre” után már a patikák egyötöde nem tudott a generikus program kompenzációjából részesülni, a mostani, 800 gyógyszer árára kiterjedő árcsökkentés pedig mintegy egymilliárd forintos árrésbevétel-kiesést okoz a gyógyszertáraknak.