Egészség-gazdaság: nem rózsás a helyzet

Míg Közép- és Dél-Európában, így Magyarországon is drasztikus„kasszamegvágások” jellemzik az egészségügyet, addig a kontinens nyugati részén csak mérsékelt korlátozásokat tapasztalni, északon pedig mégfejlesztési forrásokra is van pénz. A nem túl rózsás magyar helyzetokairól, a kilábalás esélyeiről is szó volt a szerdán kezdődött,kétnapos VI. IME-META Országos Egészség-gazdaságtani Konferencián.

A gazdasági növekedés már 2006 óta tartó és várhatóan még jövőre isérvényes stagnálása kiélezi az elosztási harcot: vesztese többek közöttaz egészségügy, az oktatás és az önkormányzatok – vázolta fel a magyargazdaság általános helyzetét Bod Péter Ákos egykoriipari és kereskedelmi miniszter, a Nemzeti Banki ex-elnöke. A CorvinusEgyetem jelenlegi tanszékvezetője szerint nem szerencsés az sem, hogy ajövedelmi és adópolitika csak a társadalom 30-40 százalékának kedvez, az adatok azt mutatják, hogy a lakosság 60-70 százalékának a nettójövedelme csökken, tehát kiéleződnek a társadalmi konfliktusok. Ajövőbeni növekedést és fejlesztést gátolja az is, hogy a környezőországokhoz képest is gyenge a külföldi tőkebeáramlás, és a fő piacistratégia az alkalmazkodás, valamint a túlélés. Bod Péter Ákos úgy vélte az egyetlen „jó hír”, hogy a túlélők versenyképessége a tapasztalatokszerint nem romlott.

A volt miniszter szerint a magyar gazdaságpolitika különútjánakeredményessége megkérdőjelezhető, hiszen a meghirdetett célok, ígypéldául, a „megszorítás helyett elrugaszkodás”, a „ne a kisemberfizessen”, a „nemzetközileg versenyképes adórendszer” a tapasztalatokszerint nem jöttek be. Bod Péter Ákos szerint az oktatás és azegészségügy államosítása is nagyon kockázatos és költséges, eddig nemjelentek meg olyan elemzések, amelyek alátámasztanák, hogy valóbanköltséghatékonyabban működnek-e majd így az ágazatok.

A jövő évi költségvetési tervezet sem bíztató, hiszen az ex-miniszter szerint például csak az államadósság törlesztésére az idei 1162milliárd forint helyett 2013-ban már 1325 milliárdot kell fizetni.Eközben a gyógyszertámogatásra fordítható forrás 277 milliárdról 198-racsökken és befagyasztják a szociális kiadásokat is, ami azt jelenti,hogy kevesebb pénz jut például táppénzre, illetve munkanélküliellátásokra.

Persze nemcsak Magyarországon, hanem Európában is muszáj adöntéshozóknak szembenézniük a gazdasági válság miatt a szűkebbkeretekkel. Dózsa Csaba egészségpolitikai szaktanácsadó előadásában hangsúlyozta: a kontinens legtöbb országában is a magyarhoz hasonló eszközökkel próbálják úgy csökkenteni az egészségügy kiadásait, hogy közben ne romoljon, sőt akár javuljon a hatékonysága. Az unióországaiban végzett idei felmérés szerint máshol is csökkentik a kórházi finanszírozást, a béreket, megvágják a gyógyszerkasszát, szűkítik azellátási csomagokat és a hozzáférést, a betegek kárára változtatják akockázat-megosztást, valamint Európában is megfigyelhető az ágazatbanegyfajta egységesítés, centralizáció. A tapasztalatok szerint viszont alépéskényszert számos ország arra is felhasználja, hogy bevezeti azokat a reformokat, amelyeket korábban halogatott.

Dózsa Csaba a felmérés alapján kijelentette, még válság idején isvannak kitörési pontok. Ilyenek lehetnek például a belső hatékonyságitartalékok, amelyeket mielőbb fel kell tárni. Példaként említette azaktív fekvőbeteg-ellátás további koncentrációját, hatékonyabb ellátásiformákat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a magánforrások bevonásánaktovábbi lehetőségeit, valamint a még rendelkezésre álló uniós forrásokbevonásának felgyorsítását. A szakember szerint további kiaknázhatólehetőségek rejlenek például a betegút szervezés, a rehabilitációfejlesztésében és általában is a kórházi ellátásokat kiváltó ellátásiformákban.

Az egészségügyi ágazaton belül a legnagyobb vesztes agyógyszerkassza, hiszen már idén jóval kevesebb pénz jut támogatásramint tavaly (370 milliárd helyett 276 milliárd), sőt a kormány egymájusi határozattal újabb 10 milliárd lefaragására adott utasítást.Mindezt Nagy László, az MSD Magyarország képviseletében mondta el. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a jövő évi tervezetszerint a kassza már csak 198 milliárd forint lesz a céltartalékkalegyütt és előirányoztak további 40 milliárd kiadáscsökkentést. Ráadásul, ha a kassza mégis átlépne egy limitet (230 milliárd), akkor agyártókkal a teljes túlköltést megtéríttetnék. A szakember hangsúlyoztaazt is, hogy a 2013-as terv szerint az idén eldöntött egészségügyibéremelést a fekvő- és járóbeteg-ellátásra fordítható forrásokmegkurtításával kívánják jövőre biztosítani.