Egészségügy: a betegek egyre inkább ügyfelek és fogyasztók

A GfK Hungária saját vizsgálatai és nemzetközi kutatások is megállapítják, hogy az egészség a kifejezés szó szerinti értelmében nem csupán funkciók összessége, de egyben a jóllét megélése. Ennek okán egészségértéket csupán személyes értékek mentén lehet nyújtani – az ezek mentén felállítható csoportokat vizsgálta a GfK Hungária a közelmúltban második alkalommal elkészült Egészséggazdasági Monitor adatai alapján.

A személyre szabott gyógyítás kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az egészségüggyel kapcsolatban. Az idősödő társadalom és a rohamléptekkel fejlődő technológia, valamint az emberek teljes körű egészségigénye következményeként egészen más egészségügyre és más szolgáltatói, gyártói szemléletre van szükség. A betegek egyre inkább valódi ügyfelek és fogyasztók, akik egyre kritikusabbak és egyre “válogatósabbak”.

Nemzetközi vizsgálatok és a GfK Hungária újabb kutatásainak nagyon fontos tanulsága, hogy az egészség jóval több, mint funkciók összessége, sokkal inkább köthető az egészséggel kapcsolatos pozitív élményekhez, a jóllét gyakorlati megéléséhez. Mindennek következtében egészségértéket csupán a személyes értékek mentén lehet nyújtani, a beteg számára nyújtott személyes egészségélmények sorozatával.

A GfK által a közelmúltban készített Magyar Egészségszegmensek tanulmány szerint Magyarországon négy nagy csoportba sorolható a 15 évnél idősebb lakosság a saját egészségéhez fűződő viszonya szerint. Közel negyedük (24 százalék) tekinthető a hagyományos értelemben egészségtudatosnak, akik sok erőfeszítést tesznek egészségük megőrzése érdekében. 

A hatodrészük (15 százalék) az egészségközpontú viselkedést divatként követik és teszik mindennapjaik fontos részévé. A lakosság harmada (33 százalék) sokkal többet tud az egészséges életvitelről, mint amennyit meg is valósít a mindennapokban. Időről időre akár el is határozzák, hogy többet tesznek az egészségükért, azonban a legtöbbször valami mégis megakadályozza őket ebben. A lakosság bő negyede (28 százalék) passzív az egészségért tett erőfeszítések tekintetében és bár folyamatosan aggódnak az egészségükért, a cselekvésig nem jutnak el.

“Az eredmények szerint mindegyik egészségcsoport tagjait másképp kell megszólítani, másfajta támogatásra, eltérő információkra és tájékoztatásra, különböző tartalmú kapcsolatokra van szükségük a szolgáltatóktól és gyártóktól” – állítja dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. “A GfK Hungária kutatásainak eredményei alapján üzleti partnereink részletesen megismerhetik saját ügyfélkörük jellegzetességeit, jelenlegi költéseit, jövőbeli elvárásait és együttműködési, valamint költési hajlandóságát” – tette hozzá a szakember.

A kutatásról 

Az Egészséggazdasági Monitor kutatást a GfK Hungária évente végzi el, az idei alkalommal 2.000 15 évnél idősebb felnőtt bevonásával. A vizsgálat a magyar lakosságra reprezentatív, a legutóbbi adatfelvétel 2012. júniusában történt.