Egészségügy: százmilliárdnyi uniós támogatást még nem hívtunk le

A2007 és 2013 közötti egészségügyi célú uniós fejlesztésekre szánt mintegy 453,3milliárd forintnyi forrás nagyjából negyedét még nem hívta le Magyarország,holott erre csak 2015 végéig van lehetőség. Annak érdekében, hogy ez akörülbelül százmilliárd forint ne vesszen el, a pályázatok elbírálásától aközbeszerzéseken át a megvalósításig a fejlesztések minden lépését nagyon felkell gyorsítani – hangsúlyozta a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnökeaz IME egészségügyi vezetők lapjának konferenciáján.

Dózsa Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az utolsó év,amikor még új pályázati programokat lehet indítani, ugyanakkor nem csak azezekből forrást remélő intézményeknek, hanem a már elindult projektekkedvezményezettjeinek is „össze kell kapniuk” magukat. Az elmúlt évekbenmegkezdett fejlesztések közül is számos több éves csúszásban van ugyanis,különösen az elhúzódott közbeszerzések, engedélyeztetések miatt.

A kórházi fejlesztéseket célzó nyolc térségi program közülpéldául, holott már mintegy 50 hónapja futnak, a Debreceni Egyetemen folyó azegyetlen, amelynél sikerrel lezárult a pályázat. A kaposvári projekt 90százalékos, a miskolci kétharmados készültségben van, míg a pécsi, illetve aszegedi egyetemé gyakorlatilag éppen hogy elindult. A 27 másik, kisebb kórházifejlesztési projekt közül pedig egyetlen egyet sem tudtak még lezárni, sőt nemegy esetében éppen hogy az első kapavágásokon vannak csak túl.

A szakrendelői fejlesztések ugyanelőrehaladottabbak, ám e téren más problémákkal kell szembenézni – derült kiabból az elemzésből, amely a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásábólvizsgálta az uniós forrásokból megvalósult egészségügyi fejlesztéseket. ACorvinus Egyetem Hétfa Kutatóintézetének vezető értékelője, Kiss Norbertelmondta: a támogatási források csaknem 60 százalékát, kevés híján 200 milliárdforintot a kórházak használtak fel, míg az egészségügyi célú uniós pénzek 27,5százalékát, 93,5 milliárd forintot szakrendelő-fejlesztésre költöttek.Arányaiban az alapellátásra, vagyis a háziorvosi, védőnői szolgálatoktámogatására jutott a legkevesebb, mindössze a források 4,5 százaléka, 15milliárd forint.

Mivel akistérségi szakrendelők létrehozása kiemelt projekt volt az elmúlt években, aszakember ezekre külön is kitért. Mint mondta, ezek – különösen a hátrányoshelyzetű régiókban megvalósult – „méltányossági” beruházások a lakosságivisszajelzések alapján ugyan mindenképpen hasznosnak bizonyultak, ám agazdasági fenntarthatóság szempontjából nem igazán szerencsések. A kistérségiszakrendelők működése ugyanis hosszabb távon nem biztosított, az üzleti tervekmár a szerződéskötéskor elavultak voltak, az infrastruktúra kihasználtsága akis üzemméretből adódóan nem is lehet hatékony, és emiatt is csak nagynehézségek árán tudják a pénzügyi egyensúlyukat megőrizni.

Kiss Norbert arra is felhívta a figyelmet, hogy azok akórházak, amelyek fejleszteni akarnak, most tegyék, mert számukra beláthatóidőn belül nem lesz ilyen jelentős EU-s forrás. A következő hét éves uniósfejlesztési ciklusban az unió inkább a közösséghez közelebbi ellátások, ígypéldául a háziorvosi szolgálatok, támogatását célzó pályázatokat szorgalmazza.

Forrás: Világgazdaság