Elillanó gyógyszerprofit

A világ 500 legnagyobb vállalata között mindössze 10 gyógyszeripari vállalat van, és a legnagyobb gyógyszercég is csak a lista 103. helyére tudott felkapaszkodni – derül ki a CNN toplistájából. Ez is bizonyítja, hogy rég elmúltak azok az idők, amikor a gyógyszeripar még nagy profitot termelő, hihetetlenül jövedelmező iparág volt – mondta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke egy sajtóbeszélgetésen.

Leitner György elsősorban azzal a szándékkal közölte mindezt, mert szerinte még mindig tartják magukat az elképesztő nyereségességről szóló „városi legendák”, miközben hamarosan kezdődik a jövő évi költségvetés vitája a parlamentben. Ennek során egyebek mellett a gyógyszertámogatások további radikális lefaragásáról döntenek majd várhatóan a honatyák. Arról, hogy – amint azt a Széll Kálmán-tervel előírják – a jelenlegi, a 2011-esnél eleve 30 százalékkal már kisebb, 276 milliárd forintos gyógyszerkasszát csökkentsék-e további 100 milliárd forinttal. A megtakarítások nem kis részét a gyógyszerek termelői árának csökkentésével kívánja elérni a kormány.

Leitner György emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tíz esztendőben még a tízet sem érte el azoknak a receptköteles orvosságoknak a száma, amelyek árát megemelhették a gyártók, amelyeknek ugyanakkor az utóbbi években egymás után kellett engedni termékeik árából, különben elveszítették volna a támogatást.
A kényszerű árcsökkentés azért is érinti érzékenyen a cégeket, mert a gyógyszeripar jövedelmezősége más okokból is jelentősen csökkent. Az új készítmények kifejlesztése ma sokkal költségesebb, és lényegesen kevesebb sikerrel jár, mint évtizedekkel ezelőtt. A hetvenes években még átlagosan 70 millió dollárból 4–5 év alatt kihoztak egy új molekulát, ma ugyanez 8–12 évbe, és 4–11 milliárd dollárba kerül.

Ennek részben az az oka, hogy ma már gyakorlatilag minden ismert betegségre van valamilyen gyógymód, amelyikre pedig nincs – például általában a rák vagy a HIV –, arra hosszú évek óta nem találnak. A kutatás-fejlesztés így önmagában is sokkal nehezebb, tízezer molekulából mindössze egyetlenegy éri meg a piacra jutást, a többi a gyógyszerkísérletek valamelyik fázisában elvérzik, mert nem elég hatékony, vagy túl sok a mellékhatása. De a bevezetett patikaszerekből is mindössze három az egyhez az aránya a sikeres, nyereséges gyógyszereknek.

A másik ok, ami megdobja a költségeket, a hatósági előírások folyamatos szigorodása. Mint Leitner György mondta: már nem csak azt kell bizonyítani, hogy egy orvosság hatásosan csökkenti, mondjuk, a koleszterinszintet, de azt is elvárják a gyártótól, hogy igazolja, ez hosszú távon hogyan hat a szív-érrendszeri halálozásra. A törzskönyvezés után pedig monitorozniuk kell, valóban hozza-e termékük azokat a vállalásokat, melyek a gyógyszer törzskönyvében mint terápiás hatások szerepelnek.

Mindez lényegesen drágítja a gyógyszerfejlesztést, melynek költségeit és kockázatát is szinte kizárólag a gyártók viselik. A valaha jól jövedelmező gyógyszeripari cégek a hazai toplistákon is az energetikai, a telekom-, az elektronikai és az élelmiszer-ipari cégek mögé szorultak, és – mint Leitner György fogalmazott – a teljes magyar gyógyszerpiac nem éri el a legnagyobb hazai élelmiszeráruház-lánc éves bevételét. Ehhez képest a gyógyszer­ipart sújtó hazai extraadók és -befizetések 25–100-szor nagyobbak, mint más ágazatok válságadói, ráadásul ezt csak a gyógyszercégek nem tudják áthárítani a fogyasztókra.

Mobilhoz és BKV-jegyhez mérik magukat

A jelenleg Magyarországon kapható támogatott gyógyszerek több mint 98 százalékának egyhavi adagjáért kevesebbet kell fizetni, mint egyhavi mobiltelefon-előfizetésért. A vényköteles orvosságok csaknem kétharmada olcsóbb, mint egy doboz cigaretta, de 40 százalékuknál még egy BVK-s vonaljegy is drágább.
Az összehasonlítás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár augusztus 1-jétől hatályos gyógyszertörzse alapján készült, amely összesen 3915 támogatott készítményt tart nyilván. 
Ezekből 1146 élvez 25, 81 darab 50, félezer pedig 55 százalékos támogatást. Majdnem 600 olyan készítmény van, amelynek árából csak 20, és 740, amelyből 10 százalékot kell mindössze a betegnek állnia. A teljesen ingyenes orvosságok száma nem éri el az ezret.
Reálértéken az 1994-es esztendő 50 százalékát fordítja a tervek szerint az állam 2013-ban orvosságok támogatására.