Ezerhatszáz gyógyszer olcsóbb, mint egy buszjegy

A gyógyszergyártás és a biotechnológia vezet a nettó árbevétel arányához képest a kutatás-fejlesztési kiadásaival, megelőzi például azIT-szektort és a gépjármű iparágat is – derül ki egy 2010-es nemzetközifelmérés szerint, amelyben a világ 1400 legnagyobb vállalatának adataitelemezték. Minderre dr. Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke hívta fel a figyelmet egy sajtóbeszélgetésen, ahol arról folyt a diskurzus, vajon drága-e a gyógyszer hazánkban vagy sem. Miután a gyógyszeripari innovációt egyre kevésbé akarják a kormányokmegfizetni, ezért új társadalmi szerződésre van szükség agyógyszergyártók és kormányok között, tette hozzá.

Számadatokkal igyekezett eloszlatni azt a tévhitet, miszerintbombabiztos üzlet és extraprofitot habzsol be a gyógyszeripar: amoney.cnn.com-on megjelent nemzetközi elemzés szerint a világ 500legnagyobb vállalata között mindössze 10 gyógyszeripari cég van, és alegnagyobb gyógyszercég is csak 103. ezen a listán.

A gyógyszerfejlesztési kiadások harminc év alatt megsokszorozódtak. A Forbes portálján is közölt adatok szerint 1997 és 2011 között aGlaxoSmithKline például 10 új terméket hozott forgalomba, s közel 82millió dollárt fordított kutatás-fejlesztésre, míg a Sanofi 8 termékkeljelent meg, amelyek előállítására 63,3 millió dollárt költött. A PfizerInc. 14 termékére 108,2 millió dollárt fordított az adott időszakban.

Mint Leitner György bemutatta, egy hatóanyag molekula fejlesztése8-12 évig tart, költsége kb. 4 és 11 millió dollárra tehető. Tízezerszintetizált molekulából, illetve 5 humán vizsgálatban tesztelthatóanyagból mindössze egyetlenegy éri meg a piacra jutást. Három piacra bevezetett molekulából pedig csupán egy válik jó eséllyel nyereségessé. Ezek tükrében tehát inkább jellemző, hogy korlátozott az esély asikerre, és jelentős kudarcokkal kell szembesülniük a gyártóknak,fogalmazott az IGYE elnöke.

Az egészségnyereséget ugyanakkor nem vizsgálják hazánkban, pedigszükség lenne rá, mert külföldi példák igazolják az innovációfontosságát. Németországban 2001-2007 között 1,4 évvel nőtt aszületéskor várható élettartam, a növekmény egyharmad része (0,45 év) arégi gyógyszeres terápiák újjal történő helyettesítésének köszönhető.Kanadai adatok alapján, az elmúlt 30 évben bevezetett új készítményeknek köszönhetően 51 százalékkal csökkent a halálozási kockázat a túlélésiszámítások szerint.

A gyógyszerek termelői ára hosszú évek óta nem emelkedett. Jelenleg4000 gyógyszer van az OEP-nél nulla százaléknál magasabb támogatottikörben. Az innovatív gyártók által ismertetett táblázat szerint abetegek által fizetendő térítési díjat tekintve a gyógyszerek 40,74százalékáért (1595) kevesebbet kell fizetni, mint egy BKV-jegyért. Ezazt jelenti, hogy még a háromszáz forintos dobozdíjat sem kell kifizetniük egyes szerekért a betegeknek. Egy doboz cigaretta árát kell otthagyni a patikákban a támogatott gyógyszerek 62,5 százalékánál.

A gyártók reklámtevékenységre, a gyógyszerek bevezetésére korábbanköltségvetésükből húsz százalékot fordítottak, ám ez az aránydrasztikusan elkezdett csökkeni, és ma már jóval alatta van. Azorvoslátogatói létszám harmadára, negyedére csökkent az elmúlthárom-négy évben, mondhatni, minden nyolcadik orvoslátogatót elküldtek. A túlélés az OTC (nem receptköteles) termékekre fókuszálnak egyre inkább, mindenképpen mindenképpen szükségük van a diverzifikációra.