Fogy a pénz a kasszában

A rezidensek májusban adtak ultimátumot a kormánynak, mondván: ha ezév végéig az orvosok átlagos alapbére nem éri el a nemzetgazdaságiátlagfizetés háromszorosát, úgy tömegesen mondanak fel a kórházakban ésszakrendelőkben. A miniszter munkáját támogató egészség-gazdaságtaniszakmai kollégium is jelezte az egészségügyért felelős államtitkárnak,ha a kormány nem tud a meglévőnél több közpénzt átcsoportosítani azegészségügyhöz, úgy a szolgáltatási csomagot kell szűkítenie. Ez utóbbiazt jelentené, hogy a meglévő, térítésmentesen elérhető orvosikezelésekből jutna kevesebb a betegeknek. Korlátozás a várólistákkalmáris létezik. A Péterfy Sándor utcai kórház a múlt hónapban állítottale pénz híján a csípőprotézis-műtéteket. Más kórházakban a mozgásszervibetegeknek akár öt-hat évet is várniuk kell. Varga Péter Pál, azOrszágos Gerincgyógyászati Központ igazgató főorvosa a minap a MagyarNemzetnek adott nyilatkozatában pedig ki is mondta: számos beteg, akifizeti a járulékot, el van zárva a kezeléstől, mert nincs pénz arra,hogy minden rászorulót megoperáljanak.

A számok láttán az orvosok érdekvédői is aggódnak, a rezidensek pedig – akik a tárca szerdán meghirdetett százezer forintosösztöndíjajánlatát is visszautasították – a kormány süketségétdiagnosztizálták.

– Nincs túl jó üzenete a nyilvánosságra került számoknak – reagáltlapunknak a költségvetési tervekkel kapcsolatban Kovács Levente Koppány, a Magyar Rezidens Szövetség alelnöke. – Nem látjuk ugyanis, hogy ebbőlmiként oldható meg az orvosok bérrendezése. Mindez növeli az orvosokelkeseredését, csorbul a hitük, mert hiába küzd az államtitkár, ha arra a kormányzat egésze nem reagál. Reméli, hogy a kormány meghallja azorvosok segélykiáltását, és nem hagyja a rendszert összeomlani.

–Mindez aggasztó, és megerősíti a kamarát abban, hogy mielőbbrádöbbentse a kormányt: mennyire nagy a baj – mondja Éger István, aMagyar Orvosi Kamara elnöke. Arra a kérdésre, hogy ennek érdekébenpontosan mit kívánnak tenni, Éger azt felelte: ezen nincs mit ragozni,épp elég a baj amúgy is. Komplex megoldásra van szükség, és utalt minapi nyilatkozatára, miszerint ideje lenne újragondolni az egészségügyforrásteremtését. Javaslata szerint a mai tbjárulékok helyettfogyasztási adóként kellene beszedni az egészségügyi közkiadásokforrását.

Lapunk az államtitkárságot is megkereste, egyebek mellett aztszerettük volna megtudni, a számok ismeretében hogyan teljesülhet azállamtitkár ciklus eleji ígérete, miszerint több pénz lesz, és a ciklusvégéig a GDP 5,9 százalékára növelik az egészségügyre költhető összeget.

A válasza szerint: nincs baj. Mint írták: a Széll Kálmán Terv ismert, a kasszát érintő elvonásán túl 2012-ben az egészségügy működésiköltségvetése nem fog csökkeni. Sőt, jövőre 300 milliárd forintos uniósforrás érkezik az ágazatba, amit kiegészít az egészségügyi termékadóbólvárható összeg.

A baj csak az, hogy a költségvetési határozatban, az E-Alap bevételi oldalán mindez nem olvasható.