Füstadó a patikákban

“Mit gondolnak, egy évvel a terápia megkezdése után a cukorbetegekhány százaléka szedi be a gyógyszerét?” A hallgatóság tippelt, MolnárMárk Péter, a Corvinus egyetem oktatója pedig pillanatnyi szünetettartott a hatás növelése érdekében. Tudta, nincs olyan pesszimista orvos a teremben, aki eltalálná a valóságot: egy év után mindössze a felük.Mindez az év elején történt, amikor Molnár a legfrissebb kutatásátismertette. Az állak akkor estek le teljesen, amikor kiderült: 22százalék ez az arány. Az ország mégis egyetlen évben 30 milliárdforintot fizet ki a gyógyszerükre – javarészt feleslegesen.

Abetegek négy százaléka sosem váltja ki vérzsírcsökkentőjét, csak hasalvalamit, ha rákérdeznek a hatására. A többiek jó része úgy szedi, mintha úgy működne, mint a fájdalomcsillapító, csak akkor kellene bekapni, hagyors segítségre van szükség, mondjuk mert túl zsírosat (vagyantidiabetikumnál: cukrosat) evett az ember. Holott jó részük arraszolgál, hogy megelőzze a bajt – agyvérzést, amputációt, infarktust.Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb krónikus nyavalya életmódváltástkövetel; a csontritkulás fő ellenszere például a mozgás, ám azérintettek közül sokan inkább “mozgásdiétát” tartanak, a szívbetegeknagy része kíméli is az izmait. A magas koleszterinszintűek világszertevétkeznek, a különbség csak abban áll, hogy nálunk csülökkel, másuttmarhasülttel. A tüdőbetegek jó része cigarettázik tovább, mintha aszervezete nem adott volna vészjeleket. Végül az egészségbiztosítókbesokalltak, s egyre több helyen mondják: a gyógyszerek támogatásánálezentúl azt is figyelembe veszik, mennyire működik együtt a beteg azorvosával.

Ám mi köze a tb-nek a magánszféránkhoz? Miért tartozik rá, ha valaki szereti a hasát, dohányzik vagy keveset mozog? Agyógyszerkeretet közpénzből támogatják, és fontos, hogy minélésszerűbben költsék el, a beteg és a biztosító is kapjon visszajelzéstállapota javulásáról. Nem véletlen, hogy egy-egy betegségnél számosországban alkalmazzák már ezeket a módszereket. Az OrszágosEgészségbiztosítási Pénztár (OEP) most egyszerre lép nagyot, mertennyiféle kórképnél, mint nálunk tervezik, egy időben egy ország semvezette be az új szemléletmódot.

A tervek izgalomba hozták azegészségügyet, konferenciákat szerveznek, s ha valaki azt hinné, ezeken a gyógyszergyárak vagy az orvosok tiltakoznak, hát téved. Mégjogszabály-módosításra sincs szükség; a hatályos egészségügyi törvény is lehetővé teszi a szigorítást. A szakemberek zöme egyetért azalapelvekkel, legfeljebb a részletekkel vitáznak. Kovácsy Zsomborügyvéd, a kormány által felszámolt Egészségbiztosítási Felügyeletalapító elnöke például attól óv, nehogy diszkriminálják az elhízott,dohányzó középkorúakat, pusztán mert velük lehet legkiválóbbanillusztrálni az egyén felelősségét, nem ébresztenek ugyanis részvétet atöbbiekben.

A nehézségek közé tartozik, hogy bár az orvosokatanyagilag is érdekeltté teszik a változtatásokban, az átlagosankilencperces orvos-beteg találkozásokba aligha fér bele az életmódravonatkozó részletes felvilágosítás, ezért jövőre felvilágosítókampányokat és ingyenes betegképzéseket is indítanak. Egyetlen túlsúlyos középkorútól sem várják, hogy huszonéves lányokkal járjanakfitneszklubokba, és hatvanéves férfiaknak sem kell majd kockahasat gyúró fickók között edzeniük; számukra napi két-három kilométeres séta iselegendő.

Az újítás januártól indul, és elsőként a krónikustüdőtágulásos (COPD) betegeket érinti. Mielőtt megijednénk, hogy akormány súlyos betegeket küld a halálba elérhetetlenségig drágítvagyógyszereiket, jó tudni: ugyan orvosi segítség nélkül légzőfelületükegyre nagyobb hányadát veszítik el – ha viszont dohányoznak, a gyógyszer nem is szívódik fel a szervezetükbe. Márpedig 90 százalékuk az után isdohányos marad, hogy tudják: az életük múlik azon, le tudnak-e állni. Az egészségbiztosító évi tízmilliárd forintot költ a gyógyszerükre,nagyrészt feleslegesen.

“Megkérdeztem dohányos barátaimat, mittennének, ha ilyen döntés elé állítanák őket. Azt mondták, vélhetőensemmit, legfeljebb megemelkedne néhány száz vagy ezer forinttal a haviszámlájuk” – mondja Dankó Dávid, a Corvinus Egyetem kutatója; szerinteez is jelzi: a dohányzás betegség.

Valóban, még atüdőgyógyintézetben két kezelés közben is dohányoznak. Jövő ősztől uniós támogatással ingyenes dohányzásleszoktató tanfolyamok kezdődnek, mertazt is tanulni kell, hogyan legyünk okosan betegek, s várhatóan az évutolsó negyedévében az orvosi rendelőkben olyan történik majd, ami mégsosem. Nem egyszerűen megkérdezik majd, “és hogy állunk acigarettával?”, hanem megmérik a tüdőbetegek szervezeténeknikotinszintjét, a nyálból vagy vérből vett mintával. Ha dohányzik,csökkentik gyógyszere társadalombiztosítási támogatását. A mértékrőldecemberben zárulnak le az egyeztetések, ma azonban a legvalószínűbbforgatókönyvnek az látszik, hogy a renitens betegeknek ezer forintkörüli költségemelkedéssel kell számolniuk.

A második érintettcsoport a magas koleszterinszinttel küzdők köre. A jövő év első fele itt is felvilágosítással és a kiindulóállapot feltérképezésével telik. Havérzsírszintjük magas marad, előbb a dózist emeli az orvos, majd agyógyszert cseréli le, mert az egészségbiztosítónál azt remélik, amásodik szernek életmódváltással együtt már eredményt kell hoznia – ha a beteg rendszeresen szedi, és önmérsékletet tart az étkezésnél.

Vége szakad annak is, hogy az orvosnál bólogassunk, “igen, napi háromszemet, nyolcóránként, megjegyeztem”. Aztán csak a receptek felétváltjuk ki, mondván, ha ezt mind beszednénk, nem maradnánk életben. Samit megvettünk, azt sem vesszük be rendesen, mert a reggeli rohanásbanvagy hétvégén elfelejtjük. Jövőre jön az e-recept, az orvos pedige-jelentéseket küld majd a biztosítónak, és a kétféle “e” összefut – atb-nél és a doktorunk gépén. Látni fogják, kiváltottuk-e a gyógyszert,és arra is rájönnek, ha fiókban maradtak a pirulák, hiszen megcsúszunk a következő doboz megvásárlásával.

A harmadik csoport acukorbetegeké, de nem a veleszületett és nem is a súlyosabb, hanem a még tablettákkal (tehát nem inzulinnal) karbantartható állapotúaké. Nekikezután is negyedévente kell kontrollra járniuk, és itt nem pusztán amozgásgazdag életmód és a diéta fontosságáról beszélnek nekik, hanemellenőrzik, mennyire tartják be az étrendet. Eddig elkerülendő az orvosszemöldök-összehúzását elég volt a kontroll előtt egy-két napigdiétázni, ám most nem csak a vércukorszintet mérik majd – van ugyanisennél “hosszabb memóriájú” része is a vérünknek. Itt is jövő év utolsónegyedévében lehet változás a patikai árakban, de a siker az volna, haegy fillér többlet sem folyna be az OEP kasszájába, mert az lenne azigazi megtakarítás. Az Egyesült Államokban például 300 milliárd dollárra becsülik azt az éves kárt, amit a nem megfelelő beteg-együttműködésokoz.

KIKET ÉRINT?

Gyógyszerrel kezelt cukorbetegek
A segítség módja: tanácsadás
Kontroll: a vér “hosszú memóriájú” összetevőjével (Hemoglobin A1c) ellenőrzik a cukorbevitelt
Következmény: a diétát nem tartók számára 2012 utolsó hónapjaitól nő a patikai ár

Magas koleszterinszintűek
A segítség módja: tanácsadás
Kontroll: a receptek beváltásának ellenőrzése
Következmény: dózisnövelés, gyógyszerváltás, végül az együtt nem működők számára nő a gyógyszer patikai ára

Krónikus tüdőbetegek (COPD)
A segítés módja: ingyenes dohányzásról leszoktató tanfolyam
Kontroll: nyál- vagy vértteszttel ellenőrzik a szervezet nikotin-tartalmát
Következmény: a továbbra is dohányzók számára 2012 végétől nő a gyógyszer patikai ára