Generali: elkerülhető lesz a várólista és a hálapénz

A változással a vállalatok számára lehetőség nyílik a béren kívülijuttatások körének újragondolására, és a cafeteria-rendszeren belül vagy egyéb, béren kívüli juttatásként biztosíthatják munkavállalóik számára a magán egészségügyi szolgáltatások igénybevételét – írta közleményében a Generali-Providencia Biztosító.

A törvénymódosítás – a munkáltatók közreműködésével – a munkavállalók széles köre számára jelenthet hozzáférést a magasabb színvonalú,hatékonyabb egészségügyi ellátáshoz, és jelenthet megoldást a hosszúvárólisták és a hálapénz elkerülésére. A Generali és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes számításai szerint a törvénymódosításkövetkeztében rövid időn belül, akár már 2-3 év alatt 50 milliárdosra is nőhet ez az új piac.

A hazai biztosítási piacon már régótaelérhetőek az úgynevezett ”szolgáltatás-finanszírozóegészségbiztosítások”, melyek nem csupán a magán egészségügyi ellátásárának kifizetésében jelentenek nagy segítséget, hanem a biztosítók agyógyuláshoz szükséges, különféle egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos„betegút” szervezési feladatokat is átvállalják az ügyfelektől. Ezeket a biztosításokat – szemben az egészségpénztári termékekkel – az emberekkizárólag a saját egészségi állapotuk javítására és karbantartásárafordíthatják.  A szolgáltatás igénybevételekor az ügyfél „helyett”  abiztosító fizet a szolgáltatónak.

Az állami egészségügyben azapróbb ambuláns műtétek, sőt a járóbeteg-ellátás és a diagnosztikaivizsgálatok estében is gyakran hetekig-hónapokig tartó várakozási idővel kell számolnunk, és sajnos még itt sem tudjuk könnyen elkerülni ahálapénz intézményét. Állandósulni látszanak a várólisták: felmérésekszerint műtétekre, CT-re több hónapot, MRI-re akár 184 napot,belgyógyászatra akár 120 napot, kardiológián 170 napot, szemészeten,ultrahangnál 98 napot is kell várni. Az állami ellátásban csalódottlakosság évente 100 milliárd forint körüli összeget költ hálapénzre, deez sem garantálja már a jobb és gyorsabb ellátást, ezért egyre inkább amagán egészségügyi ellátás felé fordul.

Ezzel szemben, ha egymagánszolgáltatóhoz megyünk, várakozási idő szinte nincs, ugyanakkor alegegyszerűbb vizsgálatokért is súlyos összegeket kérnek tőlünk. Egyegyszerű kardiológiai vizsgálat ára 20 ezer forint körül mozog, egynőgyógyászati vizsgálatért 10-30 ezer forintot, míg egy CT vagy MRvizsgálatért már akár 30 ezer forintot meghaladó összeget is fizethetünk egy-egy magánrendelőben. A ”szolgáltatás-finanszírozóegészségbiztosítások” lehetőséget teremtenek arra, hogy egyszerrespóroljunk időt és pénzt, ráadásul úgy, hogy végeredményben az államiellátásnál sok szempontból jóval magasabb színvonalú szolgáltatástkapjunk.

Az elmúlt időszakban viszonylag szűk csoport vette csak igénybe ezt a biztosítástípust: jellemzően a kiemelkedően magaskeresettel rendelkezők és speciális csoportok, mint például atanulmányaikat Magyarországon folytató külföldi diákok körében voltnépszerű a termék. A Generali arra számít, hogy a nemrég elfogadottadómentesség minden bizonnyal hatalmas lökést ad a piacnak.

„Amagyar egészségügy a strukturális problémák mellett már hosszú évek ótaalulfinanszírozott, így a kórházakban és rendelőkben tevékenykedőegészségügyi dolgozóknak is egyre nehezebb körülmények között kell napmint nap helytállniuk. Az egyes betegségtípusok esetén kialakult, akárfél év hosszúságú várólisták és a becslések szerint a lakosság általkiadott évi 100 milliárdos hálapénz is jelzi, hogy az öngondoskodásnakés a munkáltatói gondoskodásnak köszönhetően az egészségbiztosításszerepe a jövőben egyre inkább nőni fog. Ebben a folyamatban úgygondolom, nagyon jelentős, pozitív változást hozhat a nemrég elfogadotttörvénymódosítás” – mondta Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító személybiztosításért felelős vezérigazgató-helyettese.