Halálos összefüggésre bukkantak

Világszerte számos vizsgálat foglalkozott az öngyilkosság okaival, avégzetes elhatározást megelőző időszak körülményeivel. Ezek atanulmányok döntően az amerikai és európai lakosságra vonatkozóstatisztikákat érintették és az ázsiai emberekkel kapcsolatos adatok atudományos világban szinte nem is léteztek.

Szun Ha DzsiSzöulban dolgozó kutató és főleg angolszász szakemberekből állómunkacsoportja rendkívüli lehetőséget kapott azzal, hogy a KoreaiRákmegelőző Tudományos Program résztvevőinek öngyilkossági adataitföldolgozza, összevetve a szív-és érbetegségekre vonatkozó kockázatitényezőkkel. A vizsgálat már 14 éve tart és a statisztikaiértékelésben 1 234 927 személy adataival dolgozhattak. A Dél-Koreábanműködő egészségbiztosító rendszer alapján minden állampolgár jogosultvizsgálatra és az öngyilkossággal végződő eseteket a részletesegészségügyi adatokkal tudták a kutatók szembesíteni. Azállampolgárokra vonatkozó ismeretekben nemcsak a szokásos orvosivizsgálatok olyan anyagát kaphatták meg, mint a testméretek, vagy avérnyomás és laboratóriumi értékek, hanem a cigarettázás,alkoholfogyasztás, valamint társadalmi-gazdasági helyzet jellemzőit is.Följegyezték a vizsgált személyek jövedelmét, esetleges tulajdonát,autóját is. Sok más tanulmányhoz hasonlóan ebben az ázsiaiországban is lényegesen több férfi követett el öngyilkosságot, mint nő. A leggyakoribb szív-és érbetegségre vonatkozó rizikófaktor, mely avégzetes öngyilkosság esetekkel is összefüggött, a dohányzás és azalkoholfogyasztás volt.

Gyakoribb volt az öngyilkosság a magas vérkoleszterin értékű, rossz anyagi helyzetben és nem házasságban élők körében is. A kutatók azt is megfigyelték, hogy nagyobb volt azöngyilkossági esetek száma a kistermetű, sovány férfiak körében. Amunkacsoport következtetése szerint a sok szív-és érrendszeri kockázatitényezőjű emberek öngyilkosságra is hajlamosabbak, mint az egészségesenélők.