Hálapénzre mennek az önkéntes orvosok

Az eredetileg nemes kezdeményezés ma a fővárosi szülészetek egy részén a privát betegek közkórházakbanvaló ellátását leplezi. A magánpraxisban vagy magánklinikán dolgozóorvos önkéntes segítőnek áll be valamelyik kórházba. Saját rendelőjébenvégigcsinálja a terhesgondozást a várandós nővel, és amikor a szülésrekerül a sor, azt már a kórházban végzik el, ahol van aneszteziológus,személyzet, műszer, a komplikált esetekben pedig műtő. A kórház azönkéntes orvosnak nem fizet semmit, de az OEP-től megkapja a szülésköltségeit fedező finanszírozást. Az orvos jobb esetben számlát állít ki a betegnek a szülés levezetéséért vagy egyszerűen hálapénzt kapborítékban – írja az Index.

A Nefmi szerint a szülészeti osztályok az önkéntes segítőket a létszámhiány enyhítésére, betegség vagy szabadság miatti helyettesítésre, a túlóraképződés elkerülésére szerződtetik. A tárca ugyanakkor válaszában elismerte, hogy az önkéntes segítők tevékenységének ellentételezéseként a kórház vállalja, hogy az orvosoknak “a magánpraxisuk keretében történő betegellátásához biztosítja az intézményi hátteret.” Az egészségügyért felelős államtitkársága azt ígérte, hogy a fővárosikórházak átalakításakor  jelenleg is folyamatban lévőkórház-átalakításokhoz kapcsolódó az egészségügyi dolgozókjogviszonyának átláthatóságát is kiemelt kérdésként kezeli.

“Azzal önmagában nincs baj, hogy a kórházakban önkéntes segítőket islehet alkalmazni, csak azzal, ha ezt más viszonyok leplezésérehasználják” – mondta az Indexnek Kovácsy Zsomborügyvéd, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnöke. Ez a törvényeredetileg jó célt szolgált, a karitatív tevékenység lehetőségétteremtette meg, az viszont egyáltalán nincs rendben, hogy ez a szürke és feketegazdaságnak ad teret.

Kovácsy Zsombor szerint az ilyen megoldások nem jók sem azegészségbiztosítónak, sem a kórháznak. Az egészségbiztosító ugyanis ígynem lát rá a valós betegutakra, nem tudja, honnan, milyen ellátásielőzményekkel érkezik egy szülő nő vagy egy beteg a kórházba. Ebben azesetben a kórház sem tudja érvényesíteni minőségbiztosítási vagyköltséghatékonysági elveit. A kórház például nehezebben tudja átlátni,hogy az önkéntes segítőként foglalkoztatott, választott orvos hogyanérkezik: nem volt-e egész éjszaka máshol szolgálatban, és erősebbenmegkérdőjeleződik, betartja-e a kórház működési rendjét. Ez atisztázatlan helyzet nagyrészt az orvos érdekeit szolgálja, aki ezértparaszolvenciát kaphat, mondta Kovácsy Zsombor.

Ezeket a kiskapukat egyébként számos kórházban már évekkel ezelőttbezárták. A jogszabályok kizárják, hogy a szülészeteken pénzt kérjenekazért, ha valaki választott orvosánál akar szülni. Sok kórházbanmeghatározták, hogy az orvosok az ügyeleti időn kívül nem is vezethetnek le szüléseket, az intézmény eszközeit nem használhatják automatikusan.Ezzel kizárták, hogy az nők fogadott orvossal szüljenek.  A kérdéspersze ettől megmarad: milyen lehetősége van így egy szülő nőnek arra,hogy a szülést mégis az az orvos vezesse le, akiben megbízik.

Kovácsy Zsombor szerint ezt a problémát máig nem sikerült megoldani. A szülés ugyanis speciális terület, fontos része a nő és az orvos közöttbizalmi viszony. A szülészorvos is különleges helyzetben van: állandókészenlétben kell állnia, és nem lehet őt szabályos munkaidőkeretbeszorítani. Ha egy választott orvos egy szülést éjszaka vagy karácsonykor vezet le, az egyértelműen túlmunka, amit a jelenlegi keretek között nem lehet honorálni. Jó lenne ebben végre összehangolni az orvos, a szülőnő és a kórház érdekeit, mondta Kovácsy Zsombor.

Erre tett kísérletet már 2005-ben a veszprémi kórház, amely próbálta legalizálni a szülés körüli viszonyokat. Háromoldalú szerződést kötöttek a kórház, a szülő nő és a kívülrőlérkező választott orvos között. A szülő nőnek akkor a fogadott orvosért – hangsúlyozottan számla ellenében – 100 ezer forintot kellett fizetnie. A szerződésben az orvosnak vállalnia kellett, hogy munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg, nem fogyasztott alkoholt, nincs kialvatlanállapotban, nincs fertőző betegsége és betartja az intézmény belsőszabályait. Az orvosoknak az esetleges műhibák miattfelelősségbiztosítást is kellett kötniük.

Az ügyben 2008-ben vizsgálatot indított az akkor még létező Egészségbiztosítási Felügyelet. Végül nem szabtak ki bírságot a kórházra, mert a szerződésekben egyetlenolyan konkrét esetet sem találtak, amikor a fogadott orvos vagy a kórház bizonyíthatóan pénzt kért volna egy szülő nőtől.