Hankó Zoltán: újra kell építeni közösségeinket

Változást hozott a kamara életében és irányításában 2011. A december 10-én megválasztott új elnököt, dr. Hankó Zoltánt arra kértük, értékelje a köztestület elmúlt évét:

– A kamara életében bekövetkezett változásokban a fontosabbnaktartom, hogy az április elsején hatályba lépett kamarai törvény sokmindent helyrerakott az öt évvel ezelőtt politikai megfontolások miattszétvert kamarai rendszerben. A törvénymódosítás persze felerősítette akamaraellenes hangokat, de az a tény, hogy a gyógyszerészek kétharmadaaz önkéntesség ideje alatt is megtartotta a kamarai tagságát, azérdekvédelmi és szakmai önkormányzati kompetenciák visszaadását aszakmán belül is visszaigazolja. Külön öröm volt számomra, hogy azoknál a területi szervezeteknél, ahol a küldöttállítás és a tisztújítás soránreális esélye volt egy másfajta irányvonal térnyerésének, a tagjaink rég nem látott aktivitással álltak ki a kamara mellett. Ezt a közösségértérzett felelős gondolkodást tapasztaltam az alapszabály és az etikaikódex elfogadásakor is. Ez reményt ébreszt még akkor is, ha azelkövetkező időszak mindannyiunk számára nagyon nehéz lesz.
Vészharangot kongatnak a patikák fölött az anyagi ellehetetlenülés miatt, ezértfontos kérdés: mit tud tenni a kamara a működőképesség megőrzéséért?

– A patikákért már évekkel ezelőtt kongatni kezdtük a harangot, báregyesek rendre a győzelmi jelentésekhez hasonló stílusban számoltak be a patikaszám dinamikus növekedéséről. Az új gyógyszertárak nem javították az ágazat tőkeellátottságát és az ágazat bevételei sem növekedtek,viszont sérült a szakmaiság. Ma a gyógyszertárak negyede veszteséges,350 gyógyszertárat negatív saját tőkéjű vállalkozás működtet, és akifizetetlen nagykereskedői számlák értéke eléri a 70 milliárdot. Azutóbbi összeg az öt évvel ezelőtti kétszeresének felel meg. Indokoltvolt tehát az év elején végrehajtott modellkorrekció. Könnyű lenne aztmondani, hogy a politika a hiányzó pénzt rakja be a rendszerbe, hiszenöt évvel ezelőtti rossz politikai döntések következtében kerültünk ilyen helyzetbe. De nincs pénz! Így azt is eredményként könyvelhetjük el,hogy a Széll Kálmán Terv miatt kieső árrés-bevételeink kompenzációjáróltárgyalhatunk. Januárban elindul a generikus ösztönző rendszer, évközben részlegesen korrigálják az árrést, növelik a kisforgalmú vidékigyógyszertárak működési támogatására szánt összeget és változik afinanszírozási előleg rendszere is. Tehát összegezve a gondolataimat,folytatjuk a gyógyszerellátás működőképességéért megkezdett munkát,amihez további kompenzációs elemek bevezetésére lesz szükség. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy a patikai szolgáltatásokat fejleszteni kell,különben előbb-utóbb felerősödnek azok a hangok, amelyek újabbmodellkorrekciót kezdeményeznek.

Megválasztásakor éppen ennek kapcsán azt mondta, hogy szeretné, ha a gyógyszerészek intenzívebben kapcsolódnának be a népegészségügyiprogramokba. Hogyan képzeli ezt?

– Össztársadalmi igény a gyógyszerészek bevonása a prevencióba és anépegészségügyi programokba. Ezt az elvárást a gyógyszer-gazdaságosságitörvény év elejei módosítása is megerősíti. Ennek az egyik előfeltétele, hogy a patikákban forgalmazott valamennyi termékről megfelelőinformációval rendelkezzünk. Például az étrend-kiegészítőknél ez méghiányzik, holott az egészséges életmód patikai promóciójához erreelengedhetetlenül szükségünk van. Fontos a gyógyszerészi gondozástömegesítése és mélyítése, amivel az orvosokat hozzásegíthetjük a koraidiagnózishoz és bekapcsolódhatunk a népbetegségek elleni küzdelembe.Expediálási protokollokat kell alkotni, hogy csökkenthessük a betegekgyógyszerelési problémáit is. Ezekhez a programokhoz a gyógyszertárakműködőképességének biztosításán túli források is kellenek.

Ez már önmagában komoly szakmai program, de érdekelne, hogy akamara új elnökeként milyen további elképzeléseit szeretnémegvalósítani?

– A liberalizáció okozta károk jogszabályi felszámolása lényegébenmegtörtént, azonban a nyakunkon maradtak ennek az időszaknak agazdasági, szakmai, mentális és morális következményei. Jó lenne ezeketminél hamarabb magunk mögött tudni. Két év múlva minden gyógyszertárbanmeg kell haladni a 25 százalékos gyógyszerészi tulajdonhányadot, háromévvel később pedig az 50 százalékot. Helyre kell állítani a normakövetőszemléletet, mert ez a gyógyszerészi hivatás lényegéhez tartozik. Újrakell építeni a közösségeinket, hogy a munkánkat hivatásként és ne csakegy kenyérkereső foglalkozásként élhessük meg. És meg kell erősíteni ahivatásrendi kamarát, hogy a szakmai érdekvédelmi és önkormányzatifeladatait is képes legyen ellátni.