Így változnak a nyugdíjak januártól – itt vannak a kormány tervei

Januártól 3,7 százalékos nyugdíjemelésre kerülhet sor a Napi Gazdaság Online számításai szerint – legalább is ez hámozható ki a 2012-esköltségvetés tervezési köriratából. A kormány jövő évre 3,5, az MNB 3,6százalékos inflációval számol, vagyis az emelés arra lesz elegendő, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrizze. Az elmúlt években a nyugdíjasoktartós reálnyugdíj-csökkenést szenvedtek el, ami részint anyugdíjemelési szabályok szigorításból, illetve a 13. havi nyugdíjkivezetéséből fakadt. A 2012-es emelés után a nyugdíjak reálértéke2002-2003 közötti színvonalon lesz.

A kormány az elmúlt hétenhozta nyilvánosságra a 2012-es költségvetés tervezési köriratát, ezzeleldördült a startpisztoly, ugyanis az első részleteket a napokban kellösszeállítania minisztériumoknak. A büdzsé első tervezete augusztusvégére kezd majd körvonalazódni, ugyanis hivatalosan a kormány augusztus 31-én hagyja azt jóvá, hogy véleményezésre megküldje a költségvetésitanácsnak.

A köriratból kiderül, hogy a kormányzati szerveknek2012-re 3,5 százalékos inflációval 4,4 százalékos bruttó béremelésselkell számolni. A nyugdíjindexálás azonban az inflációhoz és a nettóátlagkeresetekhez igazodik. Amennyiben a 2012-ben a szja-terhelésérdemben nem változna, úgy a nettó keresetek növekedése közelmegegyezik bruttó bérek változásával. A kormány 2012-ben szuperbruttófokozatos megszüntetésével számol – ez pedig elvileg a nettó kereseteknövelését jelentené.

A nyugdíj-indexálási szabályok a gazdaságinövekedéstől is függnek: amennyiben a gazdaság várható növekedése háromszázalék alatt marad, úgy a nyugdíjakat csak a várható inflációmértékével kellene kompenzálni – ami 3,5 százalék lesz jövőre. Azokbanaz években, amikor a GDP várható növekedése meghaladja a 3 százalékot,de nem éri el a négyet – ilyen lesz 2012 is – akkor anyugdíjindexálásnál 80 százalékos súllyal kell figyelembe venni azvárható infláció és 20 százalékos súllyal a várható nettókeresetemelkedést, így számítható ki a 2012 januárjára várható 3,7százalékos nyugdíjemelés.

Hiába a nagyobb nettó keresetemelkedés

Amennyiben a szuperbruttó kivezetésének köszönhetően ennél számottevően magasabb (hat százalék) lenne, az sem befolyásolná lényegesen a nyugdíjemelésvárható mértékét, ugyanis ez esetben a Napi által alapesetként becsült3,7 százalékkal szemben 4 százalék lehetne az emelés. Idén januárban anyugdíjak 4,4 százalékkal emelkedtek (a 2010-ben nyugdíjba vonulóké 3,8százalékkal), így az idén a nyugdíjak reálértéke majdnem fél százalékkal nőtt.

A 2000-es évek elején a nyugdíjasok még úgy gondolták, hogy az évtized relatíve nyertesei lehetnek, hisz az ezredforduló tájánjelentősen emelkedtek a reálnyugdíjak, a 2002-es kormányváltás utánpedig megkezdődött a 13. havi nyugdíj bevezetése. A 13. havi nyugdíjfokozatos bevezetésnek köszönhetően a nyugdíjak reálértéke fokozatosannőtt 2003-2006 közötti időszakban. 2007-ben azonban már csökkent azellátások reálértéke az elszaladó infláció miatt, majd a válság kitörése után a Gyurcsány és Bajnai kormányok megszüntették a az évi 170milliárd forintba kerülő plusz ellátást – ez okozta a gyors csökkenést.

Nyugdíjak és indexek (százalék)
Évek Nyugdíjemelés Infláció Reálnyugdíj változás*
2002 15,8 5,3 10
2003 10,8 4,7 8,1
2004 7,4 6,8 2,1
2005 7,4 3,6 5,4
2006 5,6 3,9 2,5
2007 6,5 8 -3,8
2008 7,3 6,1 0,4
2009 3,1 4,2 -6,5
2010 4,7 4,9 -2,8
2011 4,4 3,9 0,5
2012 3,7 3,5 0,2

* 2002-2010 között a “nyugdíjas inflációval” számolva