Independent: nyakló nélkül végzik a humán gyógyszerkísérleteket Indiában

Azóta, hogy Újdelhi 2005-ben enyhített a gyógyszerkísérletekrevonatkozó előírásokon, egyre több nyugati gyógyszeripari vállalat döntamellett, hogy a kontinensnyi országba szervezi ki az új készítményektesztelését. Indiát a gyógyszergyárak számára nemcsak a lazábbszabályozás teszi kedveltté, hanem az 1,2 milliárdos lakosságának mérete és genetikai diverzitása is, ráadásul jelentősen megkönnyíti amunkafolyamatokat az, hogy az ottani orvosok többsége – a brit gyarmatimúlt nyomán – beszél valamennyire angolul és az országban nagy számbantalálni a kísérletek lefolytatására alkalmas kórházakat is.

Mára az orvosságok klinikai tesztelése Indiában egy jól jövedelmezőiparággá vált, amely több mint 150 ezer embert “foglalkoztat” összesenkörülbelül 1600 vizsgálatban.

A kiszervezések egyik árnyoldala a gyógyszerek tesztelésévelösszefüggésbe hozható halálesetek növekvő száma. Egyedül Indiában 2007és 2010 között legalább 1730 ember halt meg a nyugati fejlesztésűorvosságokkal kapcsolatos vizsgálatok résztvevőjeként, bár a vállalatoktöbbsége úgy véli: a szóban forgó kísérleti személyek, akikre elsősorban betegségük miatt esett a választás, egyébként is belehaltak volna azéletüket megkeserítő kórba.

A gyógyszeróriások ellen kampányolók legfőbb érve, hogy a kísérletialanyokat, akik gyakran India nyomornegyedeiből és legszegényebbközösségeiből kerülnek ki, nem tájékoztatják megfelelően a vizsgálatmenetéről – kihasználva azt, hogy többségük nem tud írni-olvasni.

A The Independent több indiai államban, így Andra Pradésban is vizsgálódott, és számosesetben tapasztalt visszaéléseket, például, hogy egy oltóanyagtesztelésébe szülői jóváhagyás nélkül vontak be gyerekeket. A 13 évesSzarita Kudumula –  akin egy, a HPV (humán papillomavírus) ellen azamerikai Merck vállalat által kifejlesztett készítményt teszteltek – isígy járt. Szülei csak az után értesültek a klinikai vizsgálatról, hogylányuk összeesett és meghalt. “Senki nem kért tőlünk engedélyt” – mondta Szarita édesapja.

Gulam Nabi Azad indiai egészségügyi miniszter korábban a parlamentben bejelentette, hogy 10 külföldi gyógyszercég – közöttük az amerikaiPfizer és Eli Lilly, a német Bayer, a francia Sanofi-Aventis – összesen22, a kísérletek közben vagy közvetlenül azokat követően 2010-benelhunyt személy után fizetett kártérítést a hozzátartozóknak, esetenként 3 ezer fontot (1,1 millió forintot), ami a politikus szerint nevetséges összeg a szóban forgó vállalatok által az új készítményekért bezsebelthatalmas pénzekhez képest.

A nyugati gyógyszercégek váltig állítják, hogy következetesenügyelnek a szabályok betartására. A Brit Gyógyszerészeti Társaság egynemrég kiadott közleményében hangsúlyozta: a szabadalomszerzésiprocedúra részét képezi az, hogy a brit hatóságok a klinikai próbákat is jóváhagyják – függetlenül attól, hol végezték őket – a nemzetköziirányelvek figyelembe vételével.

Anand Rai indiai orvos szerint az a probléma, hogy hazájában teljesen átláthatatlanok a gyógyszerkísérletek, mivel hiányzik a megfelelőszabályozás és elszámoltathatóság ezen a téren. Ez elsősorban avállalatok számára ilyen kísérletekre engedélyt adó etikai bizottságokfelkészületlenségének tudható be. Az orvosi kutatásokat ellenőrző indiai tanács vezetője ellenben úgy véli: az elmúlt 15 évben jelentőselőrelépés történt az említett testületek működésében.