Influenzaoltás: miért megy ilyen nehezen?

Bár az influenza elleni védőoltás hasznáról nem csak szakmai érvek, deakár családi-személyes tapasztalatok is rendelkezésre állnak, mégis, azutóbbi évek nem egyszer túlzó kommunikációs kampányai mellett is sokangondolják úgy, hogy nincs érdemi veszély, ami ellen védekezni kellene.Bár az Egészségügyi Világszervezet évről-évre szorgalmazza abeoltottsági arány növelését, a magyar lakosság tavaly alig 17százalékban élt a vakcina védelmével.

A helyzetet elemzők többféle magyarázattal szolgálnak, a tűszúrástólvaló idegenkedéstől a vakcinákat és a betegséget övező téveshiedelmekig. A Nielsen piackutató cég a sanofi-pasteur megbízásából országos lakossági felmérésben kereste a választ arra akérdésre: mi befolyásolja azt, ki oltatja be magát és ki nem?

Országos reprezentatív mintán kérdezték a 18-59 éves felnőtteket (800 fő), illetve a 0-17 éves gyermekek anyukáit (157 fő) a betegségmegítéléséről és az oltást gátló tényezőkről. A válaszok tanúságaszerint a felnőttek 14 százalékos arányban részesültek oltásban 2010szeptember és 2011 február között. A beoltottsági arány a gyermekekesetében magasabb, 25 százalék közötti volt.

Az adatok elemzése mutatta, hogy a beoltottság felnőttek között azéletkorral, a jövedelmi helyezettel és az iskolai végzettséggel együttnövekedett, a gyerekek esetében hullámzóak számok: míg a kicsiket (0-3éves korig) 26 százalékban vitték ezért az anyukák a gyermekorvosirendelőbe, a 4-8 éveseket már csak 22 százalékban, a 9-17 évesek ismét26 százalékos arányban kaptak oltást. Innen zuhan a beoltottsági ráta a18-29 éves korosztályban 9 százalékra.

A statisztika megmutatta azt is, hogy az influenza szezonban gyakorta elhangzó figyelmeztetés a veszélyeztetettekről mégsem hiábavaló, afelnőttek átlagos, 14 százalékos beolttottságához képest jóval többen(20%) kértek védőoltást azok, akiknek olyan alapbetegségük van, amelymiatt a magas lázzal járó fertőzés komoly kockázatokat rejt, így aszívbetegek, a cukorbetegek és zömmel a magasvérnyomásosok. A terhességvagy a vesebetegség mindössze 1 százalékban játszott szerepet abban,hogy vakcinációval kerüljék el a nagyobb bajt.

A kérdezők arra is kíváncsiak voltak, vajon az elmúlt három évbenhogyan alakult az influenza-elleni védőoltások elfogadottsága. Míg2008-ban csupán 9, 2009-ben már 13, míg 2010-ben 14 százalék kér oltást. A legmagasabb azok aránya volt, akik valamelyik évben csak egyszerkértek oltást, de 4 százalékban akadt olyan válaszolók is, akik kétszer, és 6,4 százalékban olyanok is, aki mindhárom évben éltek ezzel amegelőzési móddal.

A következő szezonra vonatkozó szándékokat firtató kérdésekre adottválaszokból kiderült, hogy sokkal inkább hajlandó újraoltatni magát az,aki korábban már kapott védőoltást (legnagyobb arányban azok, akiketidén vagy az elmúlt három évben mindig oltattak) és a oltási szándék arizikócsoportokba tartozóknál is magasabb. Annak nem volt kimutathatóhatása a hajlandóságra, hogy térítésmentesen jár-e az oltás, viszontszignifikánsan többen oltatnák magukat jövőre azok közül, akiknek idénegészségügyi dolgozó javasolta azt.

Ajánlás és kampánybeszéd
Ami a betegségmegítélését illeti, a nézetek jóval komolyabbak, mint amit az oltásrajelentkezés sejtet. A szezonális influenzát a 18-59 évesek 30 százalékatartja legalább súlyos megbetegedésnek: mégis csupán 14 százalék oltatta be magát 2010-ben. A 0-17 éves gyerek anyukáinak 44 százalék gondolja,hogy az influenza gyermekek esetében súlyosabb, mint felnőtteknél, vagyakár halálos is lehet: mégis csupán 25 százalékuk oltatta be legalábbegy gyermekét 2010-ben.

A felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek 22 százaléka a médiábanhallott az oltás szükségességéről, 28 százalék az egészségügyből, ebből25 százalék a háziorvosától (gyermekorvostól 1%) kapott errőlinformációt. Magas, 47 százalékos azoknak az aránya, akik úgy ítéletékmeg, hogy senki nem ajánlotta nekik az influenza elleni oltást. Széparánnyal szerepeltek még a listán a családtagok/rokonok/barátok (5-8százalék) és a munkahely is felkerült, a válaszolók 3 százalékának akollégák, illetve az üzemorvos javasolta az oltást. A receptek 84százalékban az állami 12 százalékban a magán egészségügyi rendszerbőlszármaztak.

Az oltottak körében a miértre adott válaszok nagy szórást mutatnak,de így is jól egybecsengenek az oltási kampányokban kommunikáltakkal: alegtöbben a szövődményektől, komplikációktól és magától a fertőzéstőltartanak, illetve a „sertés” influenzától, a kórházba kerüléstől. Abetegség elkerülésén túl a család megfertőzését is megelőzné aválaszadók egy része, de az anyagi okokat (ingyen kapom a vakcinát) és a munkahelyi mulasztás elkerülését is említették.

Felesleges, drága, veszélyes
A nem oltottakkörében is sok érvet kaptak a kérdezők a vakcina megtagadásáról: aválaszt adók csaknem 2 százaléka nem bízik a védőoltásokban, vagy fél aszövődményeitől, illetve alapvetően oltásellenes.

0,2 százalék azoknak felnőtteknek az aránya, akik nem azoltóanyagtól, hanem a tűszúrástól félnek, de az egészségesek közöttvoltak, akik szerint drágák a vakcinák, illetve tojásallergiájuk miattnem kér(het)nek az oltásból vagy terhesként a gyermeküket féltik annakhatásától.

A személyeseken túl néhányan külső okokkal magyarázták a távolmaradást: szerintük pl. a média eltúlozza a H1N1-cirkuszt.

Az anyukák esetében is fontos indok volt, hogy nem bíznak azoltásokban, bár ezt a felnőtteknél kisebb arányban említették, inkábbattól tartottak leginkább (39%), hogy az oltás után lebetegszik agyermek.

A lakossági véleményeknél is fontosabb azonban az, hogy amegkérdezettek 0,19 és 0,07 százalékát éppen az orvosa beszélte le azoltásról (nem ajánlotta azt vagy kifejezetten azt javasolta, hogy nekérje), pedig a válaszolók a következő szezonra vonatkozóan úgynyilatkoztak a legnagyobb arányban, hogy egészségügyi dolgozótólfogadnának el leginkább tanácsot az oltásra vonatkozóan.