Jöhet az állami patikalánc

„Aki ezt úgy próbálja beállítani, hogyállamosítás zajlik, az egy vágyálmot vagy egy démont akar felfesteni, függőenattól, hogy egyetért vele vagy éppen riogatni akar. Ha csak  minimálisközgazdasági ismeretekkel rendelkezik valaki, akkor egy ilyen vállalkozásfejlesztésrőltudnia kell, hogy semmilyen államosítási háttér nincsen benne és nem is kezelikállami tulajdonként” – mondta még két héttel ezelőtt Horváth Zsolt miniszteribiztos gyógyszerészek előtt, akkor talán még nem is sejtve, hogya kormány mégis előtérbe helyezi az államot a patikatulajdonlásban.

2014-től ugyanis a patikák csak úgyműködhetnek, ha a tulajdonrész 25, majd 2017-től 50 százaléka gyógyszerészkezében van. Azaz a mostani szakmai befektetőknek el kell adniuktulajdonrészüket, a dolgozóknak pedig meg kell azt vásárolniuk, ha meg akarjáktartani a munkahelyüket. Ám a gyógyszertár jó néhány éve nem jó „biznisz”, apatikusok pedig nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy zsebből megvegyék, akereskedelmi bankok pedig hitelképesség híján nem adtak kölcsönt.

Az egészségügyi salátatörvényhez akormány csütörtökön nyújtott be zárószavazás előtti módosítót, amelyrőlpénteken dönt a parlament. Ez alapján elővásárlási jogot kap az állam:amennyiben az ott dolgozó gyógyszerész, vagy bármely patikus nem nyilatkozik arról,hogy meg akarja venni az adott üzletet, úgy az állam megveszi azt, és három évmúlva újra megpróbálkozik annak eladásával pályáztatás útján. Az indoklásbancsak annyi szerepel, hogy így akarják elősegíteni a gyógyszertárakműködésében a szakmai szempontok érvényesülését és a magas színvonalúgyógyszerellátást. Arról azonban nem esik szó, hogy a leendő államitulajdonú cégben hány gyógyszerészi végzettségű dolgozik majd. Arról iselfelejtkeztek, hogy az eredeti törvény szerint egy tulajdonosnak csak négypatikája lehet, egyelőre az állami cégre nem vonatkozik kivétel.

A módosítóban megfogalmazott módszersokban hasonlít a régóta vitatott, de pénteken szintén zárószavazásra kerülőföldtörvényre: a lényeg abban az esetben is az, hogy egy viszonylag szűk foglalkozásicsoport – a földművesek – vásárolhatják meg a földet. Az államnak – a földesetében első helyen, míg a patikák esetében csak a gyógyszerészek után –mindkét esetben elővásárlási joga lesz az erősen korlátozott forgalmú földre,illetve a patikára. A cél mindkét esetben az, hogy fokozatosan, de a kormányáltal kívánt csoport kezébe kerüljön a tulajdonjog, és ennek a célnak azelérése érdekében az állam közvetlen eszközökkel is beavatkozik.

A hitel volt a mézesmadzag

Azt egyébként már a törvény megírásakorsejteni lehetett, hogy a gyógyszerészeknek nincs annyi pénzük, hogytulajdonosok legyenek. Orbán Viktor ezért egy évvel ezelőtt abban állapodottmeg a Magyar Gyógyszerész Kamarával, hogy az állam egy kedvezményeshitelkonstrukciót dolgoz ki a patikusoknak. A patikaalap-konstrukcióban aMagyar Fejlesztési Bankon keresztül kapnak kedvezményes hitelt az érintettek.

A múlt heti bejelentés szerint, ha agyógyszerész magánszemélyként akar hitelt felvenni, akkor a 6,7 százalékoshitelből 3,7 százalékot az állam átvállal. Ha vállalkozóként akar kölcsönhözjutni, akkor az állam öt évre megelőlegezi a tőkebefektetést, amit 3 év türelmiidővel 3 részletben kell visszafizetnie.

A gyógyszertár-tulajdonlási szabályok a2330 patika negyedét érintik: 487 patikában nem biztosított a 25 százalék,382-ben az 50 százalékos patikusi tulajdonhányad. Márpedig a patikusok jó részenem akar tulajdonrészt szerezni – derül ki a GKI-EKI tavasszal készültfelméréséből. A tulajdonlásra rákényszerített gyógyszerészek 63 százalékaugyanis nem rendelkezik saját, mobilizálható tőkével, és csupán 30 százalékukgondolja úgy, hogy az állami hitelkonstrukcióhoz hozzáférhet, de amegkérdezettek 4 százaléka akarja egyáltalán azt igénybe venni.

Meg kell venniemunkahelyét?

Ha patikusként márbelefogott a tárgyalásokba, ha örül, hogy gyógyszertára lesz, vagy éppfordítva, bosszankodik, hogy tulajdonosi feladati lesznek, és még a családiezüstöt is el kellett adnia, írja meg nekünk az onlinegazdasag@hvg.hu címre. 

Forrás: hvg.hu