Jövedelemfüggő a gyógyszerár?

A magyar társadalom minden tagját megsarcolná az Orbán-kormány a gyógyszer-támogatási rendszer újbóli átalakításával. A Széll Kálmán Terv 2.0 szerint ugyanis már egy februári kormányhatározat előírta a “2012. és 2013. évre a hiánycél tartását biztosító intézkedések kidolgozását”, amelyhez közlésük szerint “szükséges a gyógyszer-támogatási rendszer újbóli felülvizsgálata (így például az ún. spanyol modell bevezetése – 10 évnél régebben támogatott készítmények meghatározott körében kötelező árcsökkentés -, a lakossági térítési díjak meghatározott körben történő emelése, térítési díjminimum bevezetése).” A zárójeles megjegyzés azt jelenti, hogy a szaktárcával kidolgoztatott javaslatok között szerepelt a Spanyolországban hamarosan bevezetendő új gyógyszer-támogatási modell néhány eleme is.
A példaként kiemelt intézkedések nem sok jót ígérnek: az Orbán-kormány a spanyol egészségügyi reform legdurvább megszorításait venné át. Egyfelől teljesen megszüntetnék a 100 százalékos támogatási kulccsal adható terápiákat, így a leginkább rászorulók sem jutnának ingyen életmentő gyógyszereikhez, holott már ma is létezik dobozdíj (épp most tervezik emelni a mértékét).

Ám, amennyiben a spanyol modell érvényesül majd, az nemcsak bizonyos gyógyszerek árának változásában lesz észrevehető. A mintegy 7 milliárd eurós spanyol egészségügyi takarékossági csomagról nemrég éppen az MTI írta meg: Spanyolországban az új rendszer szerint a gyógyszerek után jövedelemarányosan kell majd fizetni, magyarán a lakosságot meghatározott jövedelemkategóriák szerint besorolják, és ennek megfelelően kaphatnak különböző mértékű ártámogatást a gyógyszerhez. A spanyol nyugdíjasok, akik eddig teljesen ingyenesen kapták gyógyszereiket, ezentúl a gyógyszerszámla bizonyos hányadát kénytelenek lesznek állni, ugyanakkor a kifizetendő összeget havi szinten maximálják. Az új spanyol modellben az alacsony nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok, valamint azok a munkanélküliek, akik már kimerítették a munkanélküli segélyt, továbbra is ingyen kapják a gyógyszert.

Noha egyelőre konkrétumok nem ismertek, várhatóan a magyar támogatási rendszerben is bevezetik, hogy a gyógyszerekhez adott tb-támogatások valamilyen módon a jövedelemmel legyenek arányosak. Erre a formálódó új egészségügyi adatkezelési struktúrában bőséggel lesz lehetősége a kabinetnek, bár forrásunk szerint a társadalombiztosítási (tb) kártyára, azaz a taj-számra adott ártámogatással bármikor bevezethető egy ilyen intézkedés. A személyre szabott gyógyszerár-emelkedések természetesen attól is függnek majd, milyen jövedelemhatár szerint állapítják majd meg a különböző támogatási kulcsokat. Ám mivel az Orbán-kormány nem ad, hanem épp elvesz a tartósan gyógyszerszedésre kényszerülőktől, egyértelmű, hogy a jövedelemalapú támogatási rendszer bevezetésével sem az aktív korú adófizetők, sem a nyugdíjasok nem járhatnak jól.

Az Orbán-kormány ugyanis részben a betegeken kívánja megspórolni a költségvetés hiányát, hiszen már a tavalyi, első Széll Terv is súlyosan érintette az egészségügyet: 2012-ben 83 milliárd, 2013-ban 37 milliárd és 2014-ben újabb 120 milliárd forintos kiadáscsökkentést írt elő a gyógyszerkasszában. A második változat azonban még idén újabb 10 milliárdos, jövőre pedig további 40 milliárd forint megtakarítással számol. A forráskivonáshoz már tavaly szigorították a gyógyszerfelírási rendet, megváltoztatták az egyes gyógyszerek támogatását érintő és a gyártókra vonatkozó szabályokat, így ma is szinte naponta vonnak vissza termékeket a piacról, a patikák 8-9 milliárd forint veszteséget könyveltek el. A mostani tervek miatt azonban tovább fokozódhat a helyzet, hiszen a magyar gyógyszergyártók leállhatnak, a külföldiek pedig kivonulhatnak hazánkról, több millió beteg maradhat tehát orvosság nélkül, vagy nőhet akár 80 százalékkal az életmentő szerek ára.

Cukros bácsik

Éppen a Széll Tervek hatására átalakított gyógyszerár-támogatási rendszer egyik új szabálya, hogy júliustól negyedévente ellenőrzik a cukorbetegek szénhidrátfogyasztását, s aki nem tartja be az előírt diétát, az nem kaphat a korszerűbb gyógyszerből. 

Erről még április végén született miniszteri rendelet, a szaktárca szerint ugyanis: ha valaki az évi négy “vércukorteszten” – melyek a vizsgálatokat megelőző nyolc hét átlagát mutatják majd ki – átlag feletti értéket produkál, akkor nyilván nem étkezik helyesen, nem tartja be az előírásokat, ezért nem érdemes a jobb, ám drágább inzulinra. 

A Le Nouvel Observateur francia lap drasztikusnak nevezte ezt az intézkedést, mondván: a büntetés nem megoldás, hiszen a betegek állapota nem csak a diéta betartásától függ, ráadásul könnyen előfordulhat, hogy a támogatás megvonása, s a kevésbé korszerű gyógyszerre való átállítás miatt romlik valakinek az állapota.